Független tanácsadó honlapja.

 

 

prevenció

rákos megbetegedésekAz Egyesült Királyság Rákkutató Intézete (Rákkutató UK) szerint az összes rákbetegség mintegy 40 %-ának a kialakulása elkerülhető lenne.

Az Egyesült Királyságban több mint 100.000, évente újonnan diagnosztizált rákeset tulajdonítható a dohányzás, a helytelen táplálkozás, az alkoholizmus és az elhízás káros hatásainak és ez a szám 134.000-re emelkedik, ha figyelembe veszünk több, mint egy tucat életmódbeli és környezeti rizikófaktort – állítja egy, a „Rák Brit Szakfolyóirata” c. szakkiadványban nemrég megjelent tanulmány.

„Figyelembe véve az összes bizonyítékot, világos, hogy a rákesetek kb. 40 %-át olyan dolgok okozzák, amelyeken képesek vagyunk változtatni.” – állítja Max Parking professzor, az Intézet Queen Mary Londoni Egyetemének epidemiológusa. (Az epidemiológus, a járványtani szakértő feladatkörébe tartozik a különböző lakossági csoportokat, társadalmakat és kultúrákat jellemző betegségek kockázati tényezőinek és mintáinak a tanulmányozása.)

A friss rák- és életmód tanulmány azt mutatja, hogy a dohányzás a legnagyobb veszélyforrásnak számít, a rákbetegségek mintegy 23 %-áért felelős a férfiak és 15.6 %-áért a nők körében. Dr. Parkin professzor szerint nagyon sok ember azt hiszi, hogy a rák kialakulásáért a gének okolhatók, illetve „sorsfüggő”, hogy rákbetegek leszünk-e vagy sem, pedig nem így van.

A kutatók néhány meglepő dologgal is találkoztak:

„Meglepődtünk, hogy a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás a férfiaknál mennyire fontos védőeszköz lehetne a rák kialakulásával szemben. A nőknél viszont azon lepődtünk meg, hogy a túlsúlynak károsabb hatása van, mint az alkoholnak.” – mondja a professzor.

A professzor és munkatársai megállapították, hogy az évente 158.700 fő férfi rákbetegnél a „top” rizikófaktorok az alábbiak (az esetek száma kerekített szám):

  • Dohányzás – 23 %-ban (36.500 eset),
  • Zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya: 6.1 % (9.600 eset),
  • Foglalkozási ártalom (pl. azbesztnek való kitettség): 4.9 % (7.800 eset),
  • Alkoholfogyasztás: 4.6 % (7.300 eset),
  • Túlsúly és elhízottság: 4.1 % (6.500 eset),
  • Napfénynek/szoláriumnak való túlzott kitettség: 3.5 % (5.500 eset).

A 155.600 fő, rákkal diagnosztizált nő esetében a vezető kockázati tényezők az alábbiak:

  • Dohányzás: 15.6 % (24.300 eset),
  • Túlsúly és elhízottság: 6.9 % (10.800 eset),
  • Fertőzések (pl. HPV vírus): 3.7 % (5.800 eset),
  • Napfénynek/szoláriumnak való túlzott kitettség: 3.6 % (5.600 eset),
  • Zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya: 3.4 % (5.300 eset),
  • Alkoholfogyasztás: 3.3 % (5.100 eset).

Mivel a legtöbb rákos betegség kifejlődéséért egynél több kockázati tényező is felelős (pl. a méhnyakrák kialakulása a HPV fertőzéssel és a dohányzással egyaránt összefügg), ha valaki összeadja az egyes faktorokhoz tartozó százalékokat, megállapíthatja, hogy több mint 100 %-os is lehet a kockázat mértéke.

Az Intézet információs igazgatónője, Sara Hiom elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a Rákkutató Intézet nem akarja azt, hogy az emberek bűnösnek érezzék magukat, mert néha többet engednek meg maguknak, mint kellene, például Karácsonykor megisznak egy italt és elismeri, igenis nehéz lehet ilyen alkalmakkor az étkezésben és az ivásban mértéket tartani. De ezt is hozzátette: „Nagyon fontos lenne, hogy megértsék az emberek, a hosszú távú életmódbeli változtatások valóban csökkenthetik a rákbetegség kockázatukat.”

Az Intézet egy másik munkatársa, Dr. Harpal Kumar szerint az, hogy valaki egészséges életmódot folytat, önmagában még nem garancia arra, hogy nem lesz rákos, de ez a tanulmány megmutatja, milyen nagymértékben csökkenthetjük az előfordulás esélyét: „A dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges testsúly fenntartása olyan „újévi fogadalom” lehet, amely a jövőben életeket menthet.”

 

Forrás: diagnozis.hu

 

 

rák elleni vakcinaAz amerikai kutatók megállapították egy kísérleti rákvakcináról, hogy átlagosan 80 %-kal csökkenti a tumor méretét. Az eredményekről a „Tudományok Nemzeti Akadémiájának Közleményei” c. kiadványban számoltak be.

Állatkísérleteik során az egérmodelleknél – melyek szervezetében a hasnyálmirigy- és emlőrák jellemzők a leginkább hasonlítanak az emberi rákbetegségek jellemzőire – a tumorok drámai mértékű csökkenését sikerült elérniük, még azoknál az állatoknál is, amelyek a standard kezelésekre nem reagáltak.

 

A kutatók szerint azok a tumorok, amelyek hasonló határozott szénhidrát szignatúrával rendelkeznek, kiváltképp kezelhetőek lesznek ezzel az új vakcinával. Ezek között a rosszindulatú daganatok között megtalálhatóak a különböző kolorektális (vastagbél-végbél), petefészek, emlő, hasnyálmirigy és még néhány egyéb ráktípusok.

 

Dr. Geert-Jan Boons, az Egyetem kémia professzora, a publikáció egyik szerzője az alábbiakat írta: „Ez a vakcina egy nagyon erős immunválaszt vált ki. Az immunrendszer mindhárom fő komponensét (sejtszerű elemek: makrofágok és limfociták, molekuláris elemek: antitestek) aktiválja annak érdekében, hogy átlagosan 80 %-kal csökkentse a tumor méretét.”

 

A kancerózus (rákos) sejtek felszíni fehérjéin lévő szénhidrát molekulák eltérőek az egészséges sejtek felszíni proteinjein találhatóktól. A kutatók jó pár éven keresztül keresték annak módját, hogyan tudják „rávenni” az immunrendszert ezen különbségek azonosítására és hogyan tudják csak a ráksejteket megcélozni a kezelések során, érintetlenül hagyva az egészséges sejteket. Ez azonban nem könnyű, mivel a ráksejtek képződése a beteg saját szervezetében indul el, így immunrendszere ezeket az elfajuló sejteket nem tekinti idegen vagy patogén (kórokozó) sejteknek és ezért nem is támadja meg őket.

 

Dr. Sandra J. Gendler, a Klinika biokémia/molekuláris biológia professzor asszonya, a publikáció társszerzője, a kísérlet elvégzéséhez néhány egyedülálló egérmodellt fejlesztett ki. Az ezekben az egerekben kialakult rákos sejtek felszínén túlexpresszálódik az MUC1-nek nevezett protein típus. A tumorokban található MUC1 protein felszínének egy különleges, rövidebb láncú szénhidrátkészlete van – az egészséges sejtek felszínén ez nem így van.

 

Gendler professzor asszony erről a következőket mondja: „Ez az első eset, hogy sikerült olyan vakcinát kifejleszteni, amely arra „tanítja” az immunrendszert, hogy megkülönböztesse és megölje a rákos sejteket, és ez a megkülönböztetés a rákos sejtek olyan fehérjéin található eltérő szénhidrát struktúrán alapszik, mint amilyen az MUC1 is. Különösen nagy izgalmat jelent számunkra az a tény, hogy az MUC1 fehérjét a Nemzeti Rák Intézet (USA) nemrég fogadta el, mint a vakcina fejlesztéshez szükséges három legfontosabb tumor protein egyikét.”

 

Dr. Gendler magyarázata szerint az MUC1 típusú fehérjéről megállapították, hogy az összes halálos ráktípus több mint 70 %-ában jelen van. A petefészek-, a hasnyálmirigy- és az emlőrák, továbbá a myeloma multiplex kórképben is az esetek 90 %-ában az MUC1 fehérje rövidebb láncú szénhidráttal expresszálódik.

 

Amikor egy sejt rákossá fajul, a szerkezete megváltozik és az MUC1 típusú fehérje túltermelődik – ez segíti elő a tumor képződést. Éppen ezért a MUC1 fehérjét megcélzó vakcina potenciálja abban van, hogy a nagy kockázatú betegek esetében preventív (profilaktikus) eszközként éppúgy alkalmazható, mint a rák kiújulásának a kockázatát csökkentő eszközként. A vakcina ugyancsak rendkívüli segítséget jelenthet az olyan rák eseteknél, amikor a sebészi beavatkozás nem lehetséges – ilyen pl. a hasnyálmirigyrák – és így a kemoterápiával együtt szolgálná a kezelést.

 

Egyes rákbetegek szervezete nem válaszol az olyan hormonterápiára, ahol pl. aromatáz-gátló ágenseket használnak, köztük a Tamoxifent vagy a Herceptint. Az ilyen betegek 90 %-át az MUC1 túlexpressziója jellemzi. A tripla-negatív tumorok rendkívül agresszívek és nehéz őket kezelni.

 

Boons professzor az alábbiakat írta: „Egyedül az USA-ban évente 35.000 olyan beteget diagnosztizálnak, akiknek tripla-negatív tumoruk van. A vakcinával lehetővé válhat a betegek nagyobb csoportjának a kezelése, mivel számukra jelenleg a kemoterápián kívül nem létezik gyógyszeres terápia.”

 

(A tripla-negatív emlődaganat azt jelenti, hogy a rákos sejtek felszínén a három receptor - ER/PR és HER2 - közül egyik sem található meg. A receptorok jelenléte ugyan hozzájárul a daganat növekedéséhez, de egyben a kezelésüket is megkönnyíti, míg a hiányuk nemcsak megnehezíti a kezelést, de a tumor agresszívabb és gyakrabban újul ki.)

Ez az új vakcina sokkal egyszerűbb, mint az egyéb terápiás vakcinák - mint pl. a prosztatarák kezeléséhez használt Provenge -, mivel teljes mértékben szintetikus és szinte szerelősori precizitással állítható elő egy laboratóriumban.

 

A vakcinának három összetevője van:

  • Egy adjuváns elem (immunrendszert erősítő segédszer),
  • Egy olyan komponens, amely az immunrendszer részét képező T-helper sejtek (limfociták) termelését ösztönzi, valamint
  • Egy szénhidrát molekulához kötődő peptid, amely arra készteti az immunrendszert, hogy azokat a sejteket célozza meg, amelyek MUC1 proteinnel rendelkeznek.

 

Gendler és Boons professzorok kutatói csapatukkal jelenleg teszteléseket folytatnak azzal a céllal, hogy lássák, humán ráksejt tenyészet esetén mennyire hatékony a vakcina. Tervezik annak a megvizsgálását is, hogy mennyire toxikus, azaz biztonságos a szer. Ha minden a terveik szerint alakul, a vakcina biztonságosságát meghatározó klinikai vizsgálatok I. fázisára még 2013. vége előtt sor kerülhet.

 

Boons professzor így összegezte reményeiket: „Most kezdődik az, hogy olyan terápiás eszköz lesz a kezünkben, amely az immunrendszert megtaníthatja arra, hogyan szálljon szembe azzal, ami egyedülálló módon csak a ráksejtekben található meg. Ha ezt a diagnózis korai felállításával tudjuk kombinálni, akkor remény van arra, hogy egy nap a rák kezelhető betegséggé válik.”

 

Forrás: diagnozis.hu