Független tanácsadó honlapja.

 

 

parkinson kór

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cordyceps kapszula chi gép
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cordyceps kapszula Chi gép

kávéfogyasztásA legtöbbünk nem tudja a napját egy bögre kávé nélkül elkezdeni, úgyhogy emelje bögréjét és ünnepeljen.

A kávé pozitív hatásait már rengetegszer bebizonyították, de most kiemeljük a legjobbakat:

  • stimulálja a hajnövekedést
  • jót tesz a bőrnek – összehúzza a pórusokat, segít a pattanások ellen
  • hámlasztja a bőrt
  • gyógyítja a pikkelysömört
  • véd az UV sugárzás ellen
  • antibakteriális hatásai vannak
  • felveszi a harcot a narancsbőrrel
  • gyulladáscsökkentő hatása van

Azok, akik kávét fogyasztanak, kevésbé valószínűen fognak 2-es típusú cukorbetegséget, Parkinson-kórt vagy demenciát kialakítani, mint azok, akik nem isznak kávét.

A kávét fogyasztók ritkábban lesznek rákosak, és ritkábban van szívproblémájuk és stroke-juk is.

 

Forrás: diagnozis.hu

 

 

gyógyszerekA vényköteles gyógyszerek tájékoztatójában szereplő mellékhatások listája egyre hosszabb, ami megnehezíti, hogy az orvos kiválassza a megfelelő kezelést a betegek számára - állítják az amerikai Indianai Egyetem kutatói.

A gyógyszerek csomagolásán, vagy a dobozukban lapuló tájékoztatón apró betűvel szedett mellékhatások hosszú listája jól ismert orvosok és betegek számára egyaránt. A Regenstrief Intézet és az Indianai Egyetem orvosi karának kutatói most számszerűen megvizsgálták, mennyire összetetté váltak a gyógyszereket kísérő tájékoztatók.

Az Archives of Internal Medicine című belgyógyászati szaklap május 23-i számában megjelent vizsgálatban  több mint 5600 gyógyszer tájékoztatót és félmillió mellékhatást elemeztek. A szuperszámítógép és speciálisan e célra kifejlesztett szoftver segítségével végzett elemzés során a kutatók azt találták, hogy az átlagos tájékoztató 70 különböző mellékhatást sorol fel, de a gyakran felírt gyógyszerek esetében ez a szám 100 körül van. A vizsgálatban szereplő leghosszabb mellékhatás-lista 525 reakciót tartalmazott.

A pszichiáterek és neurológusok által felírt szerek tájékoztatói a leghosszabbak

A legtöbb mellékhatást az antidepresszánsok, a vírusellenes szerek, és egyes új kezelések - például a Parkinson-kór és a nyugtalan láb szindróma kezelésére alkalmazott gyógyszerek - esetében találták. Általában a pszichiáterek és neurológusok által felírt szerek tájékoztatója volt a legösszetettebb, mint a bőrgyógyászok és szemészek által felírtaké a legegyszerűbb.

Jon Duke, a cikk első szerzője szerint az, hogy egy gyógyszer esetében sok mellékhatást sorolnak fel, elsősorban nem azt jelenti, hogy a készítmény nem biztonságos, hanem azt, hogy a gyártó minél jobban szeretné bebiztosítani magát az esetleges perek ellen. Ám ezek a hosszú listák megnehezítik az orvosok dolgát, akiknek egy-egy gyógyszer felírásakor mérlegelni kell azok előnyeit és hátrányait - véli a kutató. Bár az USA gyógyszer engedélyezési hivatala, az FDA már tett lépéseket a túlzásba vitt figyelmeztetések elkerülésére, a gyártók túlnyomó többsége továbbra is az információval való "elárasztást" alkalmazza.

Duke szerint bár a gyógyszerekkel kapcsolatos információk özönét nemigen lehet megfékezni, a mai technológiák lehetővé teszik, hogy az információkat hatékonyabban tálalják az orvosok és a betegek számára. A hosszú listák helyett sokkal előnyösebb lenne személyre szabott információkat nyújtani, figyelembe véve a beteg egészségi állapotát, és kiemelve azokat a mellékhatásokat, amelyek az illető esetében valóban eszélyesek lehetnek.

Forrás:Origo

 

 

kézremegés Parkinson kórA Parkinson-kór többnyire 40 év felett jelentkezik, de leginkább a 60 felettieket érinti. A Parkinson-tünetcsoport élén a remegés áll, pontosabban az akaratlagos mozgások tudatos irányításának fokozatos megszűnése. A betegség pontos kialakulása máig nem egészen ismert, az azonban biztos, hogy az agy bizonyos területeinek csökkent funkciója váltja ki a jellemző tüneteket.

Kevés kivételtől eltekintve a betegség a gondolkodást nem érinti, ezért a Parkinson-kórban szenvedők tehetetlenül, szellemi képességeik birtokában szenvedik el fizikai leépülésüket.

 

A betegséget csaknem lehetetlen korai stádiumban diagnosztizálni, a Parkinson-kórban szenvedők csupán alig észrevehető jelekről számolnak be – legalábbis kezdetben. A világ talán legismertebb, e kórral sújtott emberének, Michael J. Fox színésznek például a kisujja remegésével kezdődött a betegség, ami aztán kiterjedt az egész kar kontrollálhatatlan mozgására. A felismerést az is nehezíti, hogy a tünetek csak nagyon lassan, fokozatosan alakulnak ki, illetve súlyosbodnak, így a legtöbben csak akkor veszik észre, amikor már szabad mozgásukban akadályozza őket, vagy mozgás közben jelentősen csökkenti a biztonságérzetüket.

 

A jellegzetes tünetek

Az apró, de árulkodó jelek sokszor alkalmat adnak arra, hogy a lehető leghamarabb diagnosztizálják a betegséget. A következő tünetek árulkodnak a Parkinson-kór megjelenéséről.

  • Nyugalmi remegés. A Parkinson-kór legjellegzetesebb tünete. A kéz és a láb nyugalomban remeg, a remegés mozgásra mérséklődik.
  • Izommerevség. Az izomzat nem lazul el, pihenéskor is merev marad, így az egyébként automatikus mozdulatokhoz is erőfeszítés szükséges.
  • A testtartásért felelős reflexek kiesnek. Erről árulkodik a hanyag testtartás, járási bizonytalanság, egyensúlyzavar. Ez utóbbi egyre súlyosabbá válik, a beteg akár teljesen el is veszítheti egyensúlyát a hirtelen mozdulatokra.
  • A beszéd akadozik, idővel halkká és monotonná alakul. A beteg sokszor elveszti a fonalat beszéd vagy gondolkodás közben.
  • A mimika csökken, sokszor pislogási nehézségek, zavarok jelentkeznek.

 

Hogyan kezelhető?

A Parkinson-kór kezelése kapcsán nem gyógyításról beszélünk, csupán a betegség súlyosbodásának lassítása lehetséges. Ez leggyakrabban gyógyszeres kezelést jelent, ami – bár segít az akaratlan mozgások leküzdésében – idővel elvesztheti hatásosságát, illetve mellékhatásokkal is jár.

 

Léteznek műtéti megoldások, ezek közül az egyik az úgynevezett mélyagyi stimuláció. A beavatkozás valójában egy készülék beültetését jelenti. A mélyagyi stimulációban elektródák közvetítik az elektromos impulzusokat a substantia nigra, a sarló alakú, a mozgásokat felügyelő és koordináló terület számára az agy középpontjában. A Parkinson-kóros betegeknek az ezen a területen található dopamintermelő (ingerületátvivő) idegsejtjei pusztulnak el, remegést, merevséget, lassult mozgást és a koordinációs képességek romlását okozva.

 

A talamotómia nevű műtéti eljárás kimondottan a remegés kezelésére hatásos, egyéb tüneteket kevésbé érint. Az agyi műtét nyomán viszont koordinációs zavarok és elkent beszéd jelentkezik.

 

A pallidotómia szintén műtéti eljárás, melyet egyre nagyobb érdeklődés kísér. A modernebb képalkotó eljárások miatt a műtendő területet ma már meglehetősen pontosan kijelölik. Az eljárás során áram segítségével egy kis szövetdarabot pusztítanak el a pallidum nevű agyrészben, azon a területen, amelyik a Parkinson-kór számos tünetéért felelős. A pallidotómia javíthat a remegésen, az izom merevségén és a lelassult mozgáson azáltal, hogy megszakítja a pallidum és a thalamus közti idegpályát.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

 

penészes lakásBizonyos penészgomba fajok olyan összetevőt bocsáthatnak ki, mely befolyásolja a dopamin funkcióban alapvető gének működését és növelheti a Parkinson-kór kockázatát. A Parkinson-kóros betegekben a dopamin nevű jelátviteli anyag szintje csökken – a dopamin alapvetően a finom mozgások szabályozásában tölt be alapvető szerepet.

Most Dr. Arati Inamdar és a Rutgers Egyetem (New Jersey, Egyesült Államok) munkatársai azt igazolták, hogy egyes penészgombafajok olyan anyagot termelnek, mely a dopamin transzportját meghatározó két gén működését zavarja meg. Idáig ismert volt a penész asztmát és allergiás betegségeket kiváltó hatása, azonban a Parkinson-kór egy új aspektus.

 

A munka alapját egy kolléga, Dr. Joan Bennett vizsgálatai adták. A tudós 2005-ben kezdte el tanulmányozni a penészgomba egészségbefolyásoló hatásait, ekkor ugyanis a Katrina Hurrikán hatására bekövetkező áradás New Orleansban az ő házát sem hagyta érintetlenül. Dr. Bennett a visszamaradó penészből mintákat kezdett gyűjteni, a munka, pedig a viselt védőöltözet ellenére számos nem kívánt mellékhatással, például hányingerrel, szédüléssel, fejfájással járt. A minták elemzése kapcsán a két kutató felfedezte, hogy a tünetek kialakulásáért alapvetően az 1-okten-3-ol tehető felelőssé, mely egy alkoholszerű vegyület.

 

Az anyagot letesztelve muslicákban mozgási rendellenességek jelentkeztek. A mélyebb vizsgálatok világítottak rá, hogy a dopamin funkciója két ponton is génszintű gátlást szenved. A jelentkező idegdegeneráció pedig Parkinson-kórhoz hasonló tünetekben nyilvánul meg. Mindazonáltal, a Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain megjelent tanulmány szerint nem zárható ki a genetikai fogékonyság szerepe sem, így a témában további vizsgálatok várhatóak.

 

Forrás: vital.hu

 

Ózonizátor
Ózonizátor

 

 
ElsőElőző123TovábbUtolsó