Független tanácsadó honlapja.

 

 

osteoporosis

menopauza és csontritkulásA menopauza számos kellemetlenséggel járhat, amelyeket azonban szakértő segítséggel jól lehet kezelni.

A menopauza számos kellemetlenséggel járhat, amelyeket azonban szakértő segítséggel jól lehet kezelni.

Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza, menopauza szakértő arra figyelmeztet, hogy a korán bekövetkező klimax akár a csontritkulás esélyét is növelheti.

Több évtizedes kutatás eredményei

osteoporosisAzoknak a nőknek, akiknél korán következik be a menopauza időszaka, közel kétszer olyan nagy az esélyük a csontritkulásra, mint a többieknek - áll a svéd Skåne University Hospital tanulmányában. A kutatók azt vizsgálták, milyen hatása lehet a korai klimaxnak a csontritkulás kialakulására, a csonttörésekre és végső soron a mortalitásra.

A több évtizeden áthúzódó felmérésben 390 észak-európai nőt vizsgáltak, akiknek átlagéletkora 48 év volt. Őket két csoportra osztották: az egyik csoportban 47 éves kor előtt jelentkezett a menopauza, a másikban utána. Mindegyiküknek megmérték a csontsűrűségét, és ezt a vizsgálatot megismételték 77 éves korukban is. Ezt a kort már csak 298 nő élte meg és közülük 100 már nem vett részt az ismételt mérésben. A megmaradt 198 résztvevő eredményei a következőket mutatták:

A korai menopauzát átélő nőknek 56 %-a szenvedett csontritkulástól 77 éves korára, míg a másik csoportnak csupán 30 %-a. Ebből szinte egyenesen következik, hogy az első csoportnak 44,3 %-a nézett már szembe csonttöréssel, míg a második csoportnak mindössze 30,7 %-a.

A halálozási is arány is hasonlóképpen alakult: a korai menopauzát megélő nők 52,4 %-a, míg a másik csoportnak csupán 35,2%-a nem élte meg a 77 évet.

A kutatás vezetői elmondták, hogy bár egyértelműen bebizonyosodott, hogy a korai klimax jelentős rizikófaktora a csontritkulásnak, a csonttörésnek és a halálozásnak, de nem szabad megfeledkezni egyéb tényezők és az orvosi ellátás szerepéről sem.

A csontritkulás fékezhető

csontritkulásAz osteoporosis tulajdonképpen a csont anyagcseréjének betegsége, aminek következtében csökken a csont tömege, de ezzel párhuzamosan a csont szerkezetében (minőségében) is átalakulás megy végbe, a csontgerendák elvékonyodnak, ami miatt a csont törékennyé válik. A csontritkulás függ a kortól és a genetikától, de rizikótényezők között számos olyan is akad, amely egészségtudatos magatartással elkerülhető.

Bizonyítható, hogy a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód jelentősen megnöveli a csontritkulás kockázatát. Utóbbira bizonyíték, hogy a fekvő betegeknél már néhány nap alatt megnő a vizeletben az ürített kalcium mennyisége, ami azt jelzi, hogy a csontbontó folyamatok túlsúlyba kerülnek. Vagyis a fizikai aktivitás lehet a megelőzés és a folyamat fékezésének egyik kulcsa.

Ha a csontritkulás öröklődik a családban, már 40 éves kor körül érdemes csontsűrűség mérést végeztetni, de a menopauza időszakában minden nőnek ajánlott a rendszeres ellenőrzés.

A menopauzát is érdemes kontrollálni

ösztrogénhormonA menopauza egy folyamat, amely során a petefészkek működése fokozatos leáll, a női ciklus szabálytalanná válik, a hormonértékek széles határok közt ingadoznak, majd az ösztrogénhormon termelődése be is fejeződik. Az érintettek megtapasztalhatják a hőhullámokat, az éjszakai izzadást, az alvás- és hangulatzavarokat, a vizelettartási nehézségeket, a vaginális diszkomfortot, illetve a súlygyarapodást.

Mivel a változókori tünetek jó része az ösztrogénhormon hiányának köszönhető, súlyos kellemetlenségek esetén meg kell vizsgálni a hormonpótlás lehetőségét.  A döntés megszületése előtt a páciensnek mindenképpen szükséges részt vennie egy szakorvosi vizsgálaton, EKG-n, vérvételen, testsúly- és csontsűrűség mérésen, ultrahang vizsgálaton, illetve ha indokolt, más vizsgálatokon is.

A hosszú távú egészségét és a kellő információkat figyelembe véve, az érintettnek és a szakorvosnak együtt kell meghoznia a döntést, amelynek fő törekvése a legkisebb, még hatékony adag előírása.

A szükséges hormonpótlást feltétlenül egyénre szabva kell elrendelni, és rendszeres orvosi kontroll mellett lehet biztonságosan alkalmazni.- javasolja dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza.

 

Forrás: OxygenMedical,napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Kang-Li kapszula

Super kalcium por

Kalcium rágótabletta

 

 

CsontritkulásMilyen edzést érdemes végezni?

Az osteoporosis (csontritkulás) több mint kétszáz millió embert érint világszerte és komoly közegészségügyi problémának számít.

Gyakran javasolnak erősítő edzéseket, hogy ez által megelőzzék a csontsűrűség (BMD) csökkenését, annak ellenére, hogy korábbi tanulmányok a terápiát férfiak esetében változó eredményűnek találták.

Egy új felfedezés azt sugallja, hogy a komoly fizikai igénybevétel, mint a futás, jótékonyabb hatású lehet a BMD fenntartásában, mint az erősítő tréningek. A tanulmány eredményei alátámasztják, hogy mind az erősítő tréning, mind az állóképességet igénybevevő fizikai terhelés növeli a csontok ásványi anyag tartalmát. Úgy tűnik viszont, hogy ezen utóbbi fizikai terheléseknek, mint a futásnak jótékonyabb hatása van.

A kutatók szerint, az erősítő edzéseknek akkor van értelme, ha testsúly eloszlásbeli különbségek kontrollálásáról van szó.

Azon emberek számára, akik elsősorban testsúly-terheléssel nem járó tevékenységet folytatnak, az erősítő edzések, melyek a test izomtömegét. Azon emberek, akik olyan tevékenységeket részesítenek előnyben, mint a biciklizés, úszás, evezés figyelmet kell, fordítsanak a csontozat erősítésére, erősítő és állóképesség növelő tréningeket, mint a futás, beiktatásával.

Izomsérülések: zúzódás, izomszakadás, vérömleny

Lágyrészzúzódás: a fizikai behatás a csontot nem, csak a bőrt, esetleg az izmot károsítja. Mivel kisebb mértékű sérülésnek tűnő esetekben a sérültek nem mindig fordulnak orvoshoz, ezért például a bőr mechanikai sérülésével járó sérülések csapdát rejthetnek magukban. Sokszor a beteg nem fordul időben orvoshoz, így a megkésett diagnózis a terápia késlekedését, ezzel a gyógyulás esélyeinek romlását okozhatja.

Izomszakadás: az izom folytonossága megszakad. A szakadás lehet teljes vagy részleges. Ilyen esetekben a beteg a sérült végtagot nehezen vagy egyáltalán nem tudja mozgatni. A nagyfokú fájdalom és duzzanat a beteget azonnal orvosi ellátóhelyre juttatja, így ezen esetek felismerése a megfelelő fizikális vizsgálatokkal és képalkotó eljárásokkal nem okoz nehézséget.

Vérömlenyről: az izmot felépítő izomrostok között vérzés alakul ki.

Milyen edzésprogramot érdemes választani?

Az edzésprogramokat, melyek a csontok erősségét hivatottak erősíteni úgy kell kiválasztani, hogy megfeleljenek a csontozat mindenkori igénybevételének. Csak azon csontok erősödnek meg ugyanis, amelyek a legnagyobb terhelésnek vannak kitéve.

Így például, hiába végez valaki felsőtest erősítő gyakorlatokat, a csípő ásványi anyag tartalma ettől nem fog nőni. A csontok terhelésre adott válasza az erő nagyságától és irányától függ. Így az erős behatások, dinamikus több irányú mozgások, melyek strukturált ugrásokat is tartalmaznak a legcélravezetőbbek. A kosárlabda, röplabda vagy foci mind jó lehetőség.

A tanulmány során, a kutatók meghatározták a rendszeres futás, biciklizés, és erősítő edzések hatását teljes tömegre illetve adott területre vonatkozó csontsűrűség változásaira, figyelembe véve a testsúlyt és annak eloszlását.

Az összesítésből kiderült, hogy a futók gerince nagyobb BMD-jű, mint a biciklistáké. Az izomtömeg párhuzamosan változatott a BMD-vel, mind erősítő edzéseket végző, mind bicikliző egyénekben, nem így futókban, akikben az erős fizikai behatásokkal rendelkező aktivitás izomtömegre gyakorolt növelő hatását, a csontozat sűrűségének növekedése meghaladta.

Az izomláz – pihentessük, vagy dolgozzunk rá?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy izomlázzal célszerű-e tovább edzeni. Több vizsgálatban kimutatták, miszerint egy korai idegi adaptáció miatt az apró sérülések nem romlanak tovább, nem késlelteti a regeneráció folyamatát, ha rádolgozunk, és az izomerő sem csökken lényegesen a harmadik naptól fogva. Ennek megfelelően lassan megkezdett, kiegyensúlyozott nyújtó tornagyakorlatok, úszás mindenképpen ajánlható.

A panaszok megszüntetésére ezen kívül olyan módszerek állnak rendelkezésre, melyek az izomzat vérkeringésének fokozásán alapulva elősegítik a regenerációt. Váltott hideg-meleg vizes fürdő, vagy borogatás, szaunázás, masszázs, gyulladáscsökkentő hatású kenőcsök, illetve gyógyszerek. Egyes élelmiszerekről is leírják, hogy jótékony hatásúak, a bennük megtalálható gyulladáscsökkentő, antioxidáns vegyületek révén. Ilyen például a meggylé, az almalé, az almaecet, és a különböző ásványi anyagokat tartalmazó pezsgőtabletták.

 

Forrás: Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható

 

További cikkeink:

Magas tápértékű kalcium por

Magas tápértékű kalcium gyermekeknek

Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal

Lecitin tartalmú kalcium

Gai-Bao tabletta

Kalcium rágótabletta

 

 

csontsűrűség mérésAz oszteoporózissal kapcsolatos vizsgálatok egyike a csontsűrűség mérés, melynek eredménye alapján lehet a terápiát beállítani

Mikor érdemes csontsűrűség-vizsgálatot végezni?

Nőknél 65 év, férfiaknál pedig 70 év felett mindenképpen érdemes.

Az oszteoporózis nemcsak a nők betegsége! A férfiakat is érintheti, bár náluk lényegesen nagyobb csúcs csonttömegből indul meg a csontvesztés.

A szűrés első lépcsője a röntgenvizsgálat, bár a csonttömeg 35-40 százalékát is elveszíthetjük, mire radiológiai jele lesz a csontritkulásnak. A nem is, olyan ritkán előforduló csigolya-összeroppanás dokumentálásához is szükséges a röntgen. Ha a röntgen eredménye vagy az életkor indokolja, esetleg rizikófaktorok jelenléte is kimutatható, sor kerülhet a csontsűrűség mérésre. Nőknél a menopauza beállta után egy évvel szintén érdemes elvégezni, hogy megállapíthassuk, milyen gyors a csontvesztés.

Különösen indokolt:

- ha az anyánál, nagymamánál is előfordult csonttörés,

- ha kis traumára is saját törés következik be,

- ha a testmagasság 3 centiméterrel csökken,

- ha görbül a hát,

- kétoldali vesekövesség esetén,

- bizonyos gyógyszerek szedése esetén,

- ágyhoz kötött életmód mellett, - illetve szervátültetés után

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az oszteoporózis diagnózisát nem csak a denzitometria adja, ez csak számszerűsíti annak súlyosságát. A diagnózis felállításához laborvizsgálat is szükséges, melyeket a háziorvos és a reumatológus kezdeményez. Vérvizsgálattal a terápia hatásosságát is jól nyomon követhetjük: ilyenek a biokémiai csontmarkerek és a D-vitamin szintjének meghatározása.

Miből áll a terápia?

A terápia során a legfontosabb cél az, hogy a páciensnek csökkenjen a további csontvesztése, hogy gyógyszeresen serkentsük a csontépítését is, hogy ne legyen további csonttörése, illetve hogy csökkentjen a fájdalma. Alapvető a D-vitamin, a kalcium és a magnézium pótlása. A mai ajánlások szerint naponta 1000 egység D3-vitamin és 1000-1200 milligramm kalcium bevitelére van szükség. Én magnézium fogyasztását is szoktam javasolni, naponta mintegy 400-500 milligrammot.

Ha a csont mineralizációja (az ásványianyag-tartalma) megfelelő, akkor tudnak a csontanyagcserét befolyásoló egyéb gyógyszerek is megfelelően hatni. Ne feledjük ugyanis, hogy az oszteoporózis egy mennyiségi csontvesztéses állapot, de sok idős embernél a nem megfelelő D-vitamin-ellátottság minőségi csontromlást is okoz.

Hogyan történjen ezen anyagok pótlása?

Mind a kalcium-, mind a D-vitamin-készítményeknek létezik vényre és vény nélkül kapható változata is. Ma kapható karbonát és citrát típusú kalcium is. A citrát típusú kalciumnak jobb a bio hasznosulása, felszívódása kevésbé függ a gyomor pH-jától, jobban véd vesekő ellen. A karbonát típusú készítmény ellenben elterjedtebb, és természetes eredetű. Alapvetően hagyjuk az orvosra a döntést, de azért nem árt tájékozódni a vény nélkül kapható készítményekről is!

 

Forrás: EgészségTükör,napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Super kalcium por

Kalcium  por gyermekeknek

Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal

Lecitin tartalmú kalcium