Független tanácsadó honlapja.

 

 

nyiroködéma

lábduzzadásA duzzadt boka vagy a duzzadt láb gyakran előfordul, amikor sokat ülsz, állsz, vagy sokat sétálsz. Ez teljesen normális, idővel a duzzanat eltűnik. De ha fennmarad, vagy más tünetek is jelentkeznek, az komoly egészségügyi problémára utalhat.

 

 

Terhességi komplikációk

Terhesség alatt a láb és a boka megduzzadása teljesen normális, de a túlzott duzzanat és az egész szervezetre kiterjedő vízvisszatartás a toxaemia nevű betegségre utalhat. Ez egy súlyos állapot, melynél a terhesség 20. hete után magas vérnyomás és fehérjét tartalmazó vizelet jelenik meg. A boka és láb erős duzzanatát egyéb tünetek is kísérhetik:

  • hasi fájdalom
  • fejfájás
  • gyakori vizelés
  • súlygyarapodás
  • hányinger
  • hányás
  • látászavar

A tünetek észlelése után azonnal menj el az orvosodhoz!

 

Láb vagy bokasérülés

A láb vagy boka duzzanatát rándulás is okozhatja. Ez például akkor történik, ha rosszul léptél. Ekkor az ínszalagok, melyek a lábfejet kötik a lábszárcsonthoz, a normál tartományukon túlnyúlnak. Általában a megrándult boka otthoni kezeléssel elmúlik, de ha mégsem, keresd fel az orvosodat. Az otthoni kezelés módjai lehetnek a pihentetés, a párnával felpolcolás, a jegelés, szükség esetén fájdalomcsillapítók használata, fizikai kímélés.

 

Nyiroködéma

Ha valamilyen probléma van az erekkel és a nyirokcsomókkal, a nyirokkeringés leáll, amely kezdetben lassíthatja a sebgyógyulást, fertőzést és láb, boka duzzanatot okozhat. A nyiroködéma gyakori a daganatos betegek kezelésére szolgáló sugárkezelés vagy a nyirokcsomó eltávolítása után. Ha kemoterápia, sugárkezelés vagy műtét után a beteg még mindig duzzanatot érez, akkor keresse fel kezelőorvosát!

 

Vénás keringési zavar

A boka és vagy láb duzzanata korai tünete lehet a vénás keringési zavarnak. Normális esetben a lábban lévő vénákban a vér egy irányba folyik vissza a szív felé. Az egyirányú áramlásról a vénákban lévő billentyűk gondoskodnak.

Ám, amikor ezek a billentyűk károsodnak vagy gyengülnek, akkor a vér visszaszivárog és felgyülemlik a hajszálerekben. A krónikus vénás keringési zavar bőrelváltozásokhoz, bőrfekélyekhez és bőrfertőzésekhez vezethet. Ezen tünetek tapasztalásakor feltétlen fel kell keresni a kezelőorvost.

 

Fertőzés

A duzzadt láb vagy boka a fertőzés egyik jele is lehet. Ha valaki diabéteszes neuropátiában szenved, illetve egyéb idegi problémával küzd, akkor a lábak jobban ki vannak téve a fertőzéseknek. A cukorbetegeknek fontos, hogy minden nap megvizsgálják a lábukat és a bokájukat, sebek után kutatva. Hiszen a cukorbetegek nem érzik úgy a fájdalmat, és az ilyen apró kis sebek el is fertőződhetnek.

 

Vérrög

A vérrög a láb vénás vérkeringésében okozhat problémát. Megakadályozhatja, hogy a vér eljusson a lábból a szívbe, duzzadt lábat és bokát okozva. A vérrög lehet felszínes, ilyenkor a bőr alatt lévő kisebb erekben fordul elő. Beszélhetünk mélyebb erekben előforduló vérrögről is, amely mélyvénás trombózist okozhat. Ez a vérrög a lábban lévő egy vagy két fő vénát elzárhatja.

Az is veszélyes, ha a vérrög vándorol az érhálózaton belül. Ha a szív koszorúereihez jut el, és ott okoz érelzáródást, szívinfarktusról beszélhetünk. A tüdőnél lévő ugyanilyen problémakor tüdőembólia léphet fel. Az agy vérkeringését elzáró vérrög agyi érkatasztrófához vezethet.

Ha duzzanatot észlelsz a lábadon vagy a bokádon, esetleg fájdalmad van és a lábad színe megváltozik, azonnal fordulj orvoshoz. A vérrögöt vérhígítóval szokták megszüntetni.

 

Szív-, máj-, vagy vesebetegség

A duzzadt láb vagy boka szívelégtelenséget jelezhet, a duzzanat a felgyülemlett víz és sók miatt van. Ha a vese nem működik rendesen, akkor folyadék halmozódik fel a szervezetben duzzanatot okozva.

A máj megbetegedése során nem termelődik elég albumin, emiatt a vér felhalmozódik a bokában és a lábban (a gravitációnak köszönhetően), ami duzzanathoz vezethet.

Súlyosabb esetben a vér a hasban vagy a mellkasban is felhalmozódhat, ezért, ha a duzzanatot más tünet is kíséri, mint például kimerültség, étvágytalanság vagy súlygyarapodás, keresd fel az orvosodat. Ha úgy érzed, hogy fulladsz, mellkasi fájdalmad van, nyomást, illetve feszülést érzel, hívd a 104-et!

 

Gyógyszeres kezelés mellékhatása

Számos gyógyszer okozhat duzzadt lábakat vagy bokákat, mint lehetséges mellékhatás. Ilyenek lehetnek:

  • hormonok, mint például ösztrogén, amely megtalálható a fogamzásgátló tablettákban és bizonyos hormonpótló készítményekben, tesztoszteron
  • a vérnyomás gyógyszeres kezelésére szolgáló gyógyszerek
  • szteroidok, köztük az androgén és az anabolikus szteroidok és a kortikoszteroidok
  • antidepresszánsok
  • nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID)
  • cukorbetegség kezelésére szolgáló egyes gyógyszerek

Ha arra gyanakszol, hogy a duzzanat hátterében valamely gyógyszer mellékhatása áll, beszélj a kezelőorvosoddal.

Enyhébb esetekben a duzzanat maga elhanyagolható, és nem kell abbahagynod a gyógyszer szedését, mert azt érdemesebb a gyógyulásod érdekében beszedni. De súlyosabb duzzanat esetén lehet, hogy gyógyszert kell váltanod, vagy a meglévő gyógyszer bevett mennyiségét kell megváltoztatnod.

 

Forrás: kamaszpanasz.hu

 

 

nyirokkeringésA nyirokrendszer egyfajta tisztogató, szűrő funkciót lát el, amivel nagyon fontos szerepet játszik a kórokozók elleni küzdelemben, az immunrendszer működésében. A nyirokrendszer erekből és nyirokcsomókból áll.

A nyirok erek részben a vénás rendszerrel párhuzamosan futnak, részben azoktól függetlenül vannak jelen a szervezetben. A nyirok nedv – idegen néven limfa – úgy keletkezik, hogy a verőerek által a szervekhez szállított folyadékot nem tudja teljes mennyiségében a visszérrendszer visszaszállítani, így a maradék a nyirokkapillárisokon keresztül a nyirokkeringés segítségével jut vissza a gyűjtőérbe. De még mielőtt a nyirok a vénás rendszerbe ömlene, számos nyirokcsomón halad keresztül, amelyek apró szűrőként megtisztítják a nyiroknedvet azoktól a sejtektől és egyéb alkotórészektől, amelyekre a szervezetünknek nincs szüksége vagy egyenesen károsak is lehetnének ránk nézve.

 

Szerzett és öröklött nyirokkeringési rendellenességek

A nyirokkeringés rendellenességeit legegyszerűbb két nagy csoportra felosztani – az öröklött és a szerzett rendellenességekre. Az öröklött nyiroködéma jelentkezhet csecsemőkorban (ilyenkor congenitalis lymphoedemarol beszélünk), de kialakulhat későbbi életkorban, akár 35 éves kor után is. Mindkét esetben az alsó végtagi nyirokerek fejlődése tér el a normálistól.

Mivel a nyirokerek a gyűjtőérbe ömlenek, ezért a nyirokrendszer elégtelensége összefügghet a vénás rendszer elégtelenségeivel is, ugyanis ha a vénás keringés elégtelen, a nyirok nem tud a vénákba ömleni, hanem a nyiroknedv pang a nyirokerekben.

 

nyiroködémaA nyiroködéma tünetei

A fenti öröklött, szerzett, vagy a vénás rendszer elégtelensége miatt másodlagosan kialakuló nyirokrendszeri elégtenségnek az eredménye, hogy vagy a sérült nyirokerek, vagy a felhalmozódott nyiroknedv miatt fehérje és folyadék lép ki a szövetek közötti térbe. Ezt a szövetek közötti kóros folyadék felhalmozódást nevezik vizenyőnek vagy ödémának.

A nyirokerekből kilépő folyadék általában olyan helyeken halmozódik fel, ahol laza szövetek találhatóak. Ilyen, pl. a kéz- vagy a lábhát területe, ahol egy puha, fájdalmatlan, cipószerű duzzanatként jelenik meg a felhalmozódott folyadék. Gyakran az ujjak is duzzadtnak látszanak, szinte hurkaszerűek. Az ujjak tövében, a csuklónál valamint a bokánál ún. csecsemőráncok alakulnak ki. A veleszületett nyiroködémára jellemző, hogy egyszerre általában két végtag érintett, de az elváltozás gyakran nem szimmetrikus. Egyik végtagon korábban kezdődik, ezért ott a tünetek már kifejezettebbek, a duzzanat nagyobb fokú, mint a másik végtagon.

Gyakori, hogy a vizenyős területen a környező szövetek is begyulladnak, ilyenkor a bőr meleg, vörös, a gyulladt nyirokér egy fájdalmas kötegként tapintható a bőr alatt. Az ilyen esetekben gyakori tünet a láz vagy hőemelkedés is. Ha az elváltozás hosszan fennáll vagy ugyanazon területen, gyakran ismétlődik, akkor az ödémás terület megkeményedéséhez, a bőr megvastagodásához vezethet. Ezeken a területeken gyakran látható a bőr narancsbőrszerű elváltozása is (cellulitis) és könnyebben alakul ki fertőzés, gyulladás is.

A nyiroködéma diagnózisa a fenti tünetek alapján egyértelmű, megtekintés és tapintás alapján a kórisme többnyire nagy biztonsággal felállítható. Eszközös vizsgálatra csak ritkán kerül sor, ilyenkor a vérerekhez hasonlóan a nyirokerek festése vagy izotópos nyirokkeringés vizsgálat kerülhet szóba.

 

A nyiroködéma gyógyítása komplex kezelést igényel

A kezelés mindig komplex, több módszer együttes alkalmazását jelenti! Ezek egyike a rugalmas pólya vagy harisnya alkalmazása az érintett végtagon. Ezeket orvos írja fel és pontos méret alapján, egyénre szabottan készülnek. Ezt kiegészítik egy speciális masszázzsal, az ún. nyirokdrenázzsal, amit erre képzett szakember végezhet kézzel, vagy speciális készülékkel. Mindezeken túl gyógytornász segítségével végrehajtott speciális gyakorlatok, illetve szükség esetén a vénás keringést javító készítmények szedése jelentheti még a terápia részét. Amennyiben az érintett végtag a láb, akkor ülő illetve fekvő helyzetben annak felpolcolása is gyorsíthatja a javulást. Súlyos gyulladásos tünetek esetén antibiotikumok használatára is szükség lehet. Fontos tudni azonban, hogy fekélyes, sebes végtagon vagy akut gyulladás fennállásakor nem szabad alkalmazni a fenti terápiás módszereket!

Mivel a nyiroködéma egy makacs betegség, nehezen kezelhető, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, illetve az időben elkezdett kezelésre. A megelőzésben fontos szerepe lehet az optimális testsúly megtartásának, a rendszeres testmozgásnak, illetve műtéti kezelés vagy sugárterápia esetén azok körültekintő kivitelezésének. E mellett a megelőzés illetve időben elkezdett kezelés fontos része kell, legyen a veszélyeztetett csoportba tartozók – pl. sugárterápiában részesülők, emlőműtéten átesett betegek – felvilágosítása a nyiroködémáról, mint lehetséges szövődményről. így egyfelől a tünetek jelentkezése nem éri váratlanul a beteget, másfelől ha azokat időben jelzi orvosának, akkor a korai stádiumban elkezdett kezelés, gyógyulást hozhat.

 

A limfoödémás betegeknek különös figyelmet kell fordítaniuk bőrük épségének megtartására

A limfödémában szenvedő betegnek arról is tudnia kell, hogy az érintett végtagon a bőr gondos ápolásával komoly problémákat előzhet meg. Fontos, pl. a bőr kiszáradásának kerülése, ennek érdekében hidratáló krém használata, az apró, könnyen elfertőződő bőrsérülések elkerülése érdekében gondos körömápolás, kézimunkázás közben gyűszű használata, kerti munka során kesztyű viselése, borotválkozás során fokozott óvatosság vagy villanyborotva használata ajánlott. Az érintett végtagon soha nem szabad vérnyomást mérni, vagy a beteg karból vért venni! A szaunázás, napozás, forrófürdő is kerülendő. Ezen, javaslatok betartása segít a szövődmények elkerülésében és sok kellemetlenségtől óvja meg a beteget. Ha azonban a betegség már előrehaladott és az érintett végtagon fekély, seb, ekcéma, cellulitis alakul ki, akkor ezek intenzív kezelése is része kell, legyen a terápiának.

 

Szövődmény lehet a limfangisarcoma

A szövődmények között – bár előfordulása ritka – meg kell említeni az ún. limfangisarcomát, vagy másik nevén Stewart Treves szindrómát is. Ez egy rosszindulatú betegség, mely olyan területeken alakul ki, ahol hosszú ideje fennál a nyiroködéma. A malignus daganatot gyorsan növő vér- és nyirokerek képezik. Már a korai stádiumban áttétet adhat. Kezelését a a sebészi eltávolítás jelenti.

A fentiekben ismertetett nyirokkeringési elégtelenséghez a nyirokerek illetve nyirokcsomók gyulladása is vezethet (lymphangitis ill. lymhadenitis). A gyulladást leggyakrabban baktérium okozza, ami általában egy bőrsérülésen keresztül kerül be a szervezetbe. A gyulladt erek vörös, érzékeny csíkokként jelennek meg a fertőzött területen, a gyulladt nyirokcsomót, pedig a fájdalom, duzzanat, esetleg bőrpír jellemzi. Gyakran jelentkezik láz, esetleg szapora szívverés és fejfájás is. Ha a nyirokér gyulladása eléri a keringést, akkor egy az egész szervezetet elárasztó súlyos fertőzés alakulhat ki, ezért fontos, hogy nyirokérgyulladás gyanúja esetén a beteg mielőbb orvoshoz kerüljön, és megfelelő terápiában részesüljön!

 

Egy ritka, de annál súlyosabb nyirokbetegség, a filariázis

A sort zárjuk egy hazánkban nagyon ritkán előforduló, más országokban viszont komoly gondot okozó megbetegedéssel. A filariázisként ismert, szúnyog-, légy-, bögölycsípéssel terjedő kórforma elsősorban trópusi területeken, Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában jellemző megbetegedés. A rovarok csípésével egy Filaria nevű fonalféreg kerül be az emberi szervezetbe, ami a nyirokerekben élősködik, és azokat eltömeszelheti. Ennek következtében a nyirokcsomók duzzadása, súlyos esetben az érintett végtag vagy a herezacskó extrém mértékű megnagyobbodását okozza. A végtagok duzzanata olyan fokú lehet, hogy annak vastagsága szinte elefántlábra hasonlít. Innen kapta a betegség e súlyos formája a nevét: elephantiasis.

Érdemes tehát megjegyezni, hogy az utolsó kórkép kivételével a fentebb említett megbetegedések igen gyakoriak. A lymphoedema túlsúly, sugárkezelés, operáció, vénás elégtelenség, nyirokér vagy nyirokcsomó gyulladás talaján egyaránt kialakulhat és bár kezdeti tünetei enyhék, alig zavaróak lehetnek, érdemes már ekkor kellő figyelmet fordítani rájuk, hogy időben történő orvosi beavatkozással elejét vehessük a súlyos betegségnek és számos kellemetlen szövődménynek!

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

 

nyiroködéma lábdagadásKiket érint leginkább a lábdagadás és kézdagadást okozó nyiroködéma, illetve milyen tünetek árulkodnak a betegségről? Nyiroködéma alatt az elsődleges vagy másodlagos nyirokkeringési zavar következtében kialakuló lokális vizenyőt, duzzanatot értjük.

Soha nem érinti az egész testet, mindig egy-egy testrészre korlátozódik. A probléma lehet elsődleges, azaz veleszületett, illetve másodlagos, amikor a nyiroködéma valamilyen betegség következtében alakul ki.

A nőket négyszer gyakrabban érinti a nyiroködéma, mint a férfiakat; Magyarországon a betegek számára vonatkozóan csak becslések vannak, a legutolsó ilyen 800 ezer érintettel számolt. A szakmabeliek szerint alulbecsült adat, mert itthon rengeteg olyan vénás és ízületi kopásos beteg él, akinek életét megkeseríti a gátolt nyirokkeringés, kiváltotta kézdagadás és lábdagadás. Így nem meglepő, hogy a merészebb becslések 30 százalékosra teszik a probléma valamilyen szintű megjelenését.

Nyiroködémára jellemző a kéz- és lábujjak hurkaszerű megvastagodása is, a kézhát, lábhát cipószerű duzzanata, az ujjak tövében, csuklónál, bokánál mély ráncok kialakulása. Jellemző diagnosztikus tünet az is, hogy az ödémás ujjak felett nem képezhető bőrránc, vagy az megvastagodott, kiszélesedett. Szembetűnő az is, hogy a vizenyős terület felett a bőr kezdetben normális színű vagy sápadtabb, előrehaladott stádiumban szürkéssé válik.

Milyen kezelési lehetőségek vannak, illetve mennyi esély van a gyógyulásra? A nyiroködéma kezelésére nincsenek gyógyszeres lehetőségek, egyedül fizioterápiás, ödémaredukciós módszerekkel történhet.

 

Forrás: hazipatika.com