Független tanácsadó honlapja.

 

 

nyelőcső

gyomorégésA visszatérő gyomorégés illetve a hátterében álló reflux betegség sokszorosára növeli a nyelőcsődaganat kialakulásának esélyét – figyelmeztettek kaliforniai kutatók.

nyelőcsőrákA nyelőcsőrák előfordulása 1975 és 2001 között majdnem hatszorosára növekedett, pedig egyik fő rizikófaktorát, a gyomorégést, a savas refluxot, vagy más néven a gyomor-nyelőcsövi reflux megbetegedést (GERD) nagyon hatékonyan lehet kezelni. "Az elhízás és az egészségtelen étrend hatására egyre nő a refluxos megbetegedések száma" - nyilatkozta Dr. V. Raman Mathusamy, a Kalifornia Egyetem Nyelőcsövi Megbetegedések Központjának igazgatója. "Kezeletlenül a GERD hatására a nyelőcső állandó kapcsolatba kerülhet a gyomorsavval, ami a nyelőcső szövetének elváltozásaik okozhatja. Ez a Barrett-nyelőcső néven ismert állapot mintegy negyvenszeresére növeli a nyelőcsőrák kialakulásának esélyét."

refluxA legnagyobb probléma, hogy a nyelőcsőrák sokáig nem jár a gyomorégésen kívül más tünettel, ami nagyon megnehezíti a korai diagnosztizálást. "A korai felismerés rendkívül fontos a betegség hatékony kezelésének szempontjából" - tette hozzá Dr. Kevin Ghassemi, a Nyelőcsövi Megbetegedések Központ klinikai programigazgatója.

Az Amerikai Daganatos Betegségek Társaságának számításai szerint az Egyesült Államokban, 2012-ben 17 500 új nyelőcsőrákos esetet várható és több mint 15 000-an halnak majd bele a betegségbe. Magyarországon évente körülbelül 400 új esetre derül fény.

Szakértők azt tanácsolják, hogy aki heti egy alkalomnál gyakrabban gyomorégést tapasztal, mindenképp keresse fel kezelőorvosát. Jó tudni azt is, hogy a mozgáshiány, az egészségtelen táplálkozás, a zsíros ételek, az alkoholfogyasztás és a dohányzás szintén növelik a reflux betegség illetve annak elhanyagolása esetén a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

Dupla cellulóz tabletta

Digest tabletta

 

nyelőcsőrákA nyelőcsőrákban megbetegedők 50 és 70 év közöttiek, előfordulása a férfiaknál gyakoribb, s esetükben az egyébként is csekély gyógyulási esély még rosszabb, mint a nőknél.

A táplálkozási szokásokkal összefüggésben nagy eltérések vannak az egyes térségek között a betegség előfordulásában. Kínában elterjedtebb, Európában valamivel ritkább betegség a nyelőcsőrák, ám ezzel együtt is számos tragédiáért felelős. Magyarországon évente körülbelül négyszáz új beteget regisztrálnak. A nyelőcsőrák hazánkban az összes rosszindulatú daganatnak nagyjából 2 százalékát, a tápcsatorna lehetséges tumoros elváltozásainak 4 százalékát adja.

A nyelőcső (oesophagus) a garat és a gyomor között helyezkedik el, a mellüregen áthaladva átfúrja a rekeszizmot. Belülről nyálkahártya béleli, önálló kötőszövete és erős izomszövete van - a perisztaltikus mozgás révén képes a falatot a gyomor felé - egészséges állapotában a testhelyzettől gyakorlatilag függetlenül - továbbítani.

Kit fenyeget a nyelőcsőrák?

A nyelőcsőrákban megbetegedők életkora általában 50 és 70 év között van, előfordulása a férfiaknál gyakoribb, s esetükben az egyébként is csekély gyógyulási esély még rosszabb, mint a nőknél.

A kiváltó okok között legfontosabbakként a táplálkozási szokásokat tartják számon. Az alkoholfogyasztás, a rendszeresen, forrón elfogyasztott étel, a túl fűszeres étrend, a vitaminhiány, valamint a dohányzás, a munkahelyi ártalmak - például egyes vegyszerek éveken át történő használata - említhető a veszélyeztető tényezők között.

A veszélyeztetettség a kockázati tényezők egyidejű fennállása esetén megtöbbszöröződik. A szakirodalom megemlíti a HPV-fertőzés (humán papilloma víruscsalád) szerepét is, amelyek a hámsejtekbe integrálódva azokat fogékonyabbakká teszik a daganatos elváltozásokra. A nyelőcső kémiai vagy fizikai sérülései, hegei és a szöveteket károsító sugárterápia is említhető a kockázati tényezők sorában.

A nyelőcső sérüléseit nemcsak külső tényezők, lúgok, mérgek a szervezetbe kerülése okozhatja, hanem az olyan „belső ártalmak” is, mint például a reflux-betegség, amely során a gyomor tartalma rendszeresen visszajut a nyelőcsőbe, s a savak károsítják annak nyálkahártyáját. Mindez akár egy Barrett-oesophagus nevű, a nyálkahártya megváltozásával járó elváltozást is eredményezhet, amely magában hordozza a rosszindulatú elváltozás kialakulásának veszélyét.

nyelőcső daganatMilyen tünetei lehetnek a nyelőcsőráknak?

Az esetek döntő többségében a nyelőcsőrák diagnosztizálásakor a tumor már előrehaladott állapotban van jelen a szervezetben. Legfontosabb a tünet a nyelési nehézség (dysphagia) lehet. Ennek a tünetnek azonban számos válfaja létezik: nyelési gondokat beidegzési zavar, elzáródás, gyulladás, de akár görcsök és pszichés tényezők is okozhatnak.

A nyelőcsőrák gyanúja akkor vetődik fel inkább, ha a nyelési nehézség nem folyadékiváskor, hanem szilárd táplálék elfogyasztásakor jelentkezik. Ez kezdetekben nem állandó panasz, ám az idő előrehaladtával egyre sűrűbben fordulhat elő, és súlyossága - a nyelőcső átmérőjének fokozatos szűkülésével - erősödik, egy idő után már a pépes ételek fogyasztása is fájdalmat okoz.

Tünet lehet a visszatérő hányás és csuklás, a hátba kisugárzó fájdalom, vérszegénység, valamint mindezek mellett a rákos folyamat általános jellemzőjeként is számos alkalommal leírt fogyás. Figyelmeztető jel a tartós köhécselés éppúgy, mint a krónikus rekedtség.

A nyelőcsődaganat kezelés nélkül a nyelési nehézség fokozódásához, majd teljes nyelésképtelenséghez vezet. A daganat betörhet a légcsőbe és étkezéskor fulladásos rosszullétet, okozhat.

 

Forrás: Rákgyógyítás,napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

Chitosan kapszula

Super kalcium por

 

 

reflux betegségEsetenként a reflux betegség áll a mellkasi szorító fájdalomnak, a tartós száraz köhögésnek, a fogszuvasodásnak, a visszatérő felső légúti fertőzéseknek és az asztmás tünetek súlyosbodásának (nyelőcsövön kívüli tünetek) hátterében. Reflux betegségről akkor beszélünk, ha a beteg gyomor- és nyelőcsőégésről, savas felböfögésről panaszkodik (nyelőcsőtünetek).

 

Hogyan kezelhető a reflux betegség?

Ezek a tünetek mindenképpen kezelést igényelnek. Az első lépés az életmód változtatás (a megfelelő diéta, a késő esti étkezés kihagyása, az ágy feji végének megemelése, a testsúlycsökkentés, a derékban szoros ruhák mellőzése), mely azonban önmagában az esetek jelentős részében nem elég hatásos. A leggyakrabban gyógyszeres kezelésre (protonpumpagátlók, prokinetikumok, H2-receptor blokkolók), és az esetek egy részében részletes kivizsgálás (gyomortükrözés, kontrasztanyagos nyelési vizsgálat, pHmetria, manometria, impedancia vizsgálat) után, sebészi megoldásra van szükség. Ezen beavatkozások célja kettős: egyrészt a tünetek megszűntetése, másrészt az endoszkópos eltérések mérséklése-megszűntetése.

 

Enyhébb tünetek esetén

Amennyiben a 45 évnél fiatalabb betegnek a reflux betegségre típusos tünetei vannak, de súlyos szövődményre figyelmeztető (alarm) tünetei (hányás, fogyás, vérszegénység, nyelési fájdalom, nyelési zavar-az étel elakadása, véres vagy fekete széklet) nincsenek, valamint a vérszerinti családjában sem fordul elő súlyos gyomor-bélrendszeri megbetegedés, az életmód változtatás és gyógyszeres kezelés terápiát alkalmazzuk. A kezelés akkor sikeres, ha a tünetek (a nyelőcső tünetek néhány nap-1-2 hét alatt, a nyelőcsövön kívüli tünetek 1-3 hónap alatt) teljesen megszűnnek.

 

Mikor van szükség komolyabb beavatkozásra?

Ha ez nem következik be, vagy a 45 évnél idősebb betegnek a reflux betegségre típusos tünetei vannak, bármely életkorú betegnek alarm tünetei jelentkeznek, vagy a családi kórtörténet súlyos gyomor-bélrendszeri megbetegedések irányában pozitív, mielőbbi gyomortükrözés szükséges. A látott nyálkahártyakép súlyossága (nincs eltérés, gyulladt, felületes hámhiányos, fekélyes, hegesen szűkült a nyálkahártya) nem párhuzamosan alakul a tünetek súlyosságával. Ilyenkor az életmód változtatás és gyógyszeres kezelés terápia nemcsak a tünetek megszűntetésére, hanem a látott eltérés mérséklésére-megszűntetésére is irányul. Szövettani vizsgálatra nem minden esetben (inkább csak a súlyosabb eltérések esetén) kerül sor, de ilyenkor a sikeres kezelés a szövettani eltéréseket is mérsékli-szűnteti.

 

Barett-nyelőcső

Speciális állapot a Barrett-nyelőcső, melyben az életmód változtatás és gyógyszeres kezelés, avagy a sebészi terápia a látott endoszkópos képet nem szűnteti meg, de a szövettani eltérések súlyosságát, és a szövődmények, kialakulását csökkenti.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

dupla cellulóz digest tabletta
Dupla cellulóz Digest tabletta

 

 

reflux szövődményeiA gyomorégést és a reflux egyéb tüneteit minden esetben komolyan kell venni, a betegséget kezelni kell, hosszú távon kezelés nélkül ugyanis számos súlyos szövődmény kialakulásához vezethet.

A nyelőcső nyálkahártyáján kialakuló krónikus gyulladás sebeket, ún. fekélyeket okozhat, amelyek vérezhetnek, sőt esetenként akár súlyos vérveszteséghez is vezethetnek.

A fekélyek súlyos esetben heggel gyógyulnak, és a nyelőcső keresztmetszetének szűkítése révén nyelési nehézséget idézhetnek elő.

Ha a visszacsorgó savas gyomortartalom bekerül a légutakba, ott gyulladást okozhat, asztmát indukálhat vagy tüdőgyulladást okozhat.

E mellett sokszor a gyakori és makacs gége-, torok- vagy középfülgyulladás is a reflux számlájára írható.

A hosszú ideig kezeletlen reflux, az állandó irritációnak kitett nyálkahártya legsúlyosabb következménye egy ritka, de annál súlyosabb szövődmény, a nyelőcsőrák. A rákos megbetegedés megnövekedett kockázata, illetve a fent felsorolt egyéb súlyos szövődmények kialakulásának lehetősége jelzi, hogy a reflux betegséget komolyan kell venni! Csak így akadályozható meg a súlyos és kevésbé súlyos szövődmények kialakulása!

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

dupla cellulóz digest tabletta
Dupla cellulóz Digest tabletta

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó