Független tanácsadó honlapja.

 

 

nátrium glutamát

A nátrium-glutamát széles körben elterjedt adalékanyag, ami szinte minden készételben megtalálható a burgonyasziromtól a leveskockán át a felvágottakig. A rossz hír az, hogy az emberek harminc százaléka érzékeny rá, és nem is tud róla.

nátrium-glutamátA nátrium-glutamát (E621) egy színtelen, szagtalan, gyorsan oldódó kristályos por, amit az ételek ízének fokozására használ az élelmiszeripar. A probléma vele annyi, hogy az intenzív íz mellé mindenféle fizikai tüneteket is kap a gyanútlan fogyasztó, amit más néven „kínai étterem szindrómának” neveznek.

Honnan jön a finomság?

A nátrium-glutamát gyökerei Japánban keresendők, akik a kombu nevű, tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak már évezredek óta. 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a kombuban levő ízfokozó kémiai anyagot, ez volt a glutamát. Innentől nem volt szükség arra, hogy feltétlenül a hínárból nyerjék ki az anyagot, iparilag is elő lehetett állítani nagy mennyiségben. Dr. Ikeda egy barátjával céget alapított az anyag nátrium-glutamátként való forgalmazására, ugyanazt a céget, akinek a közbenjárására sikerült végül az aszpartamot is engedélyeztetni az USA-ban. A nyugati világ a II. világháború során fedezte fel ezt az anyagot, és az élelmiszergyártók minden komolyabb előtanulmány vagy vizsgálat nélkül kezdték el tömegesen használni a jelentős költségcsökkentés reményében. Valószínűleg bejött a dolog, hiszen 1940 óta minden évtizedben duplájára nő a nátrium-glutamát felhasználása.

Hogyan működik?

Az anyag felettébb érdekes: ugyan bekerül az ételbe, de nincs tápanyagértéke, nincs semmilyen hatással az ételre, amibe teszik, és nincs önmagában semmilyen íze. Az ízfokozó hatását úgy éri el, hogy az ízlelőbimbókat stimulálja, és végül is „átveri” az agyat: az anyag nem az ételre hat, hanem rád. Az ételgyártók ezt nagyon jól tudják, de mennyivel olcsóbb így előállítani egy „ízletes” zacskós levest, vagy gyorséttermi hamburgert!

A nátrium-glutamát végül is egy idegméreg, tönkre teszi az agysejteket, és többek között az agyalapi mirigy által irányított funkciókat. Olyan tüneteket okozhat, mint a migrénes fejfájás, a hányinger, hányás, a hasmenés, az asztmás rohamok, erős szívdobogás, mellkasi fájdalom, egyensúlyzavarok, és a gyerekeknél, tinédzsereknél viselkedési zavarokat is. Jelentkezhetnek allergia-jellegű tünetek is, mint bőrpír, orrfolyás, szem alatti táskák, kiütések.

Biztos, hogy ettől van?

Ahol sok a profit, ott valahogy mindig eltűnnek a tömeges fogyasztói panaszok, ám szerencsére akadnak konkrét kísérletek is, amik az anyag káros mivoltát bizonyítják. Az azonosításbeli nehézséget az okozza, hogy a nátrium-glutamát fogyasztását követően 2-48 órán belül bármikor jelentkezhetnek a panaszok, ráadásul egyénenként változó az is, mekkora mennyiségű nátrium-glutamát elfogyasztása után reagál valakinek a szervezete. Igazából szerencsésnek mondhatóak azok, akik reakciót mutatnak erre az anyagra, és elkerülik, ugyanis mindenkinél okoz károsodást, csak van, akinél csendeskén, a felszín alatt munkálkodik. A gyerekek még inkább ki vannak téve a veszélyének, hiszen a vér-agy gát valamivel fejletlenebb állapota és a gyermekbetegségekkor legyengült funkciója következtében sokkal könnyebben jutnak el az agyukba a mérgező anyagok.

És a kísérletek?

A nátrium-glutamát káros hatásairól már 1968-ban lehetett szakmai cikket olvasni egy neves amerikai orvosi lapban, és azóta is számos kísérlet bizonyította sejtméreg mivoltát. Az elmúlt három évtized során egyre több tanulmány mutatta ki, milyen károkat képes okozni. Természetesen ez alatt az idő alatt az Ajinomoto sem tétlenkedett: 12 nagy amerikai élelmiszergyártó céggel együtt megalapították a Glutamát Szövetséget, ami a közönségkapcsolatokért (PR) felelős, valamint a Nemzetközi Glutamát Technikai Bizottságot, ami olyan „kísérleteket” pénzel, amelyek a nátrium-glutamát veszélytelen mivoltát hirdetik.

H. Schaumburg a 60-as évek végén úgy becsülte, az amerikai népesség harminc százaléka szenved az ízfokozó okozta tünetektől, akár ismerik az okot, akár nem. Ezt később több független kísérlet is megerősítette, bár a Glutamát Szövetségnek sikerült bebizonyítania azt is, hogy ez a szám mindössze 1,8%.

Egy biztos, a független állatkísérletek a következőkre jutottak: a nátrium-glutamáttal tesztelt, eleve szemproblémás patkányok retinája teljesen szétroncsolódott a szer hatására, ráadásul az agyalapi mirigyeik működése is felborult. A glutamáttal etetett terhes majmok utódainál agykárosodásokat tapasztaltak, és a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nátrium-glutamát hozzájárulhat az agytumor, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, az elhízás, a fizikai eredetű depresszió és a magas vércukor kialakulásához is.

Bújócska, de okosan

Az USA-ban kicsit tudatosabban vásárolnak az emberek, így sokan egyáltalán nem vesznek/esznek olyasmit, amiben nátrium-glutamát van. A probléma csak az, hogy a nagy betűkkel hirdetett „MSG free” termékekben, ha csak az egyik összetevő tartalmazza ezt az anyagot, már nem is kell a címkén feltüntetni.

A magyar élelmiszer címkézési szabályozások szerencsére még nem tartanak itt, de sokszor mi sem tudjuk, mit is takar a név. A következő feliratok utalnak a nátrium-glutamát jelenlétére: ízfokozók, E 621, hidrolizált növényi fehérje, élesztőkivonat, texturált fehérje. És mikben találjuk meg őket szinte biztosan (ha nem bio élelmiszert veszünk)? Ételízesítők, leveskockák, zacskós levesek, szószporok és üveges szószok, feltétek, fagyasztott készételek, virslik, felvágottak, szójatermékek, üdítőitalok, fűszersók, fűszerkeverékek, burgonyaszirmok, snack-ek, valamint egyre több új készétel tartalmazza ezt az ízfokozót.

Ha valaki szeretne tudatosabban táplálkozni, érdemes elolvasni az összetevők listáját. Meglepő dolgokra bukkanhatunk…

FORRÁS: www.nana.hu

 

fejfájás - ételekA visszatérő fejfájással küzdőknek érdemes megvizsgálni étkezési szokásaikat, mert lehet, hogy túl sokat fogyasztanak a fejfájás kialakulásában bizonyítottan szerepet játszó élelmiszerekből.

A rendszeresen visszatérő, migrénes fejfájás kialakulásában komoly szerepet játszhatnak bizonyos élelmiszerek is - írja a Livescience.com ismeretterjesztő portál. A mogyoró-és babfélék, a bor, az avokádó, sőt egyes sajtok is tartalmaznak olyan vegyületeket, amelyek kapcsolatba hozhatók a fejfájás kialakulásával.

Az élelmiszerekben lévő természetes alkotóelemek közül az aminok, ezen belül is főként a tiramin tehető felelőssé a migrénes rohamok kialakulásáért. A tiramin olyan nitrogéntartalmú szerves vegyület, amely természetes formában megtalálható egyes élelmiszerekben, és a szervezetben felhalmozódva az erre fogékonyaknál immunválaszként kínzó fejfájást okozhat. Főként a hosszan érlelt vagy savanyított termékekben, például az érett sajtokban (brie, cheddar, stb.), a szalámikban, savanyúságokban található nagy mennyiségű tiramin, de előfordul a mogyoró- és babfélékben, az avokadóban és a banánban is.

Bár az eredmények szerint a tiramin egyértelműen összefüggésbe hozható a fejfájással, mégis rendkívül nehéz egyénre szabottan bizonyítani, hogy a migrénes rohamok hátterében élelmiszerek állnak. Elképzelhető, hogy ugyanaz az étel egy pihentető alvás után semmilyen panaszt nem okoz, egy kialvatlan napon viszont kínzó fejgörcsöt eredményez.

Ráadásul az étel elfogyasztásától számítva akár 48 óra is eltelhet a fejfájás kialakulásáig, így különösen nehéz bizonyítani, hogy a problémát egy napokkal azelőtt fogyasztott étel okozza.

A migrénes betegeknek az aminok mellett a feldolgozott hústermékekben rendszeresen felhasznált nitrátokra, és az ízfokozóként széles körben alkalmazott nátrium-glutamátra is érdemes odafigyelni: ezek a vegyületek is szerepet játszhatnak a fejfájás kialakulásában.

 

Forrás: origo.hu

 

 

mcnuggetsA McDonald's most még csirkésebb McNuggets nevű termékének összetevői között matatva egy szürreálisnak tűnő anyagot találhat, akit érdekel, mit eszik.

A dimetil-polisziloxán egy vicces anyag. Viszkoelasztikus, azaz lassú, hosszan tartó erőhatásra folyadékként viselkedik, de gyors, nagy erő esetén rugalmas, gumilabdaszerű tulajdonságokkal rendelkezik. Más szóval, ha egy darabot az asztalon hagyunk, az idővel szétfolyik a felületen, egyenletesen beterítve azt. Ellenben ha nekidobjuk az asztalnak, akkor gumilabdához hasonló módon visszapattan.

De mit keres egy ilyen remek játék a fasírtban? Miért kell ilyet ennie annak, aki legyűrte a panírozott szivacsra hasonlító, szerintem büdös falatkák iránti ellenérzéseit és bevásárolt belőle a legközelebbi gyorsétteremben?

Az E-számok között az előkelő 900-as sorszámot kapta és a szakértők szerint teljesen veszélytelen. Eheti bárki bármekkora mennyiségben.

A Wikipédia szerint:

Megtalálható például szilikonspray, szilikonzsír, szilikongyűrű, stb. termékekben.

Tűzálló anyagok, habok, hővezető paszták alkotóeleme.

Számos orvosi implantátum töltőanyaga bár jelentősége egészségügyi okokból csökkenőben van.

Fejtetű elleni védekezés során is alkalmazható

De ne gondoljuk, hogy csupán ez a cucc van benne a McDonald's csirkefalatkáiban. A kínai gyorséttermekben gyakorta mérgezést okozó, és emiatt elhíresült nátrium-glutamát szintén benne van és egy furcsa TBHQ nevű kőolajszármazék is, amiről az Európai Élelmiszer Biztonsági Hivatal (EFSA) kijelentette, hogy mégsem rákkeltő. Ez azért ijesztő, mert ez a hivatal dolgozik a gyógynövények és a vitaminok forgalmazásának betiltásán.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a csirke honnan van és mit élt át, mielőtt elpépesítették.

 

Forrás: McDonald's, A teljes cikk a naturhirek.hu oldalon.

 

 

nátrium-glutamátA nátrium-glutamát nevű ízfokozó, melyet a legtöbben a kínai ételekhez, és sokan az étkezés utáni fejfájásukhoz kötnek, a derékbőséget is növeli – állapították meg amerikai kutatók.

Az Észak-Karolinai Egyetem táplálkozási szakértői Ka He vezetésével több, mint 10 ezer kínai ember átlagosan 5,5 évig tartó nyomon követése során arra az eredményre jutottak, hogy bár kicsi a súlynövekedés mértéke és kockázata, az összefüggés népegészségügyi szempontból mégis jelentős, mert „mindenki eszi” a nátrium-glutamátot.

A nátrium-glutamát a világ egyik leggyakrabban használt ételadaléka. Bár népszerűbb az ázsiai országokban, az Egyesült Államok és más fejlett országok lakói is nagy mennyiséget vesznek belőle magukhoz a különböző feldolgozott élelmiszerekkel. A chipsektől a szalámikon át a konzervekig igen sokféle iparilag előállított élelemben van jelen ez az adalék. Becslések szerint egy átlagos amerikai napi fél grammot, míg egy japán vagy koreai 1,5-10 grammot fogyaszt el belőle.

Az elhízás Kínában és a többi ázsiai országban nem jelent akkora népegészségügyi problémát, mint az Egyesült Államokban, ami azt jelzi, hogy az umami ízű (az édes, sós, savanyú, keserű melletti ötödik alap íz) élelmiszer-adalékanyag nem az egyetlen bűnös a testsúly növekedésében. A szakemberek úgy vélik, több más összetevővel együtt járulhat hozzá a nátrium-glutamát ahhoz, hogy az étvágyat szabályozó és az anyagcserét befolyásoló leptin hormonból mennyi képződik.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

A nátrium-glutamát veszélyei!