Független tanácsadó honlapja.

 

 

margarin

egészségtelen ételekBizonyára mindenki tudja, mekkora táplálkozási “bűncselekményt” követ el, amikor sajtos hamburgert rendel az étteremben. De mi a helyzet a hűtőszekrényben tartott egészségtelen ételekkel? A következő listán felsoroljuk a legegészségtelenebb hétköznapi élelmiszereket.

 

 

Majonéz

A majonéz mértékletes fogyasztása nem jelent gondot, ám egy igazi majonézrajongó, egy negyed csészényi adaggal, könnyen összehozhat akár 360 kalóriát, és 40 gramm zsírt. A majonéz mániások majonéz helyett, használhatnak alacsonyabb kalóriatartalmú ízesítőt, például csili szalszát, mustárt vagy válasszanak csökkentett kalóriatartalmú majonézt

 

Alkoholos italok

Az alkoholfogyasztás, amellett hogy függőséget okozhat, szintén a szervezet számára hasznosíthatatlan, üres kalóriákat jelent. Egy pohár borban kb. 170, egy üveg sorbent 150 , egy kupica égetett szeszesitalban kb.105 kalória van, és ehhez még hozzáadódhat a kísérők kalóriatartalma is.

 

Felvágottak

A különféle felvágottak, sonkafélék nagy adag sót, zsírt továbbá a tartósításhoz használt nitriteket tartalmaznak. Az Amerikai Rákkutatási Intézet szerint, bármely füstöléssel, pácolással, sózással vagy kémiai szerrel tartósított húskészítmény, kapcsolatba hozható a vastagbélrákkal. Néhány szakértő gyanítja, hogy a tartósítás során használt anyagok a szervezetben rákkeltő vegyületekké alakulhatnak át. A só mennyisége már egy pár szeletnyi felvágottban is elérheti a 310-480 milligrammot. A magas sótartalmú étkezés pedig, köztudottan növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát, ami a szívbetegségek és az agyvérzés fő okozója. Ezért a szendvicsbe felvágott helyett tegyünk inkább grillezett húsokat.

 

Virsli és kolbászfélék

A húskészítményekhez sorolható virsli és kolbász rengeteg sót és zsírt tartalmaz. A receptekben a virsli és a kolbász helyettesíthető roston sült baromfival, marhával, sertés vesepecsenyével, és rákkal. Ha mindenképpen ragaszkodik a virslihez és a kolbászhoz, válassza a csökkentett zsírtartalmú változatokat, vagy próbálja ki a szója alapú kolbászt. Ezekben nem sokkal kevesebb a só, azonban az telített zsírok és az összes zsír mennyisége kb. fele annyi, mint a hagyományos termékekben.

 

Zsíros tejtermékek

A teljes tejből készült termékek a sok értékes tápanyag mellett, kiadós mennyiségű zsírt és koleszterint is tartalmaznak. Ha például, naponta fél liter zsíros tejet fogyaszt, akkor heti 1904 kalóriával, 105gr zsírral, ebből 59,5 telített zsírral és 315 milligramm koleszterinnel növeli meg a szervezetbe kerülő mennyiséget. Az alacsony zsírtartalmú tejben is van némi kalória, ugyanakkor mégis tartalmazza a kulcsfontosságú tápanyagokat.

 

Tejszínes jégkrémek, krémfagylaltok

A fagylat és jégkrém még mértékletes fogyasztás esetén is jelentősen megnöveli a bevitt kalóriák számát. Egy adag általában 260 kalóriát, 14 gramm zsírt, ebből 8 gramm telített zsírt, 65 milligramm koleszterint, és 23 gramm cukrot tartalmaz. Fagylalt helyett, egészségesebb desszertként fogyasszon inkább sima joghurtot friss gyümölccsel.

 

Krémes salátaöntetek

Egy átlagos hűtőszekrényben biztosan találunk egy ezersziget vagy egy sajtos salátaöntetet. A hagyományos salátaöntetekből, két evőkanálnyi mennyiséggel kb.120kalóriát, 12 gramm zsírt, ebből 2,5 gramm telített zsírt és 380gramm sót adunk salátánkhoz.

 

Margarinok és vajak

Mivel a margarin és vaj textúrája miatt nehezen kenhető vékonyan, általában mindkettőből túl sokat fogyasztunk. Minden evőkanálnyiban 100 kalória és 11 gramm zsír van, egy evőkanálnyi vajban 7, ugyanennyi margarinban 2 gramm telített zsír és 1,5 gramm transzzsír található.

Jól döntünk, ha sütés-főzéshez az egyszeresen-és többszörösen telítetlen zsírokban gazdag repce-vagy olívaolajra váltunk. Amennyiben a recept megkívánja, használhat csökkentett zsírtartalmú margarint, vagy válasszon vékonyabban kenhető, habosított vajat.

 

Fagyasztott sült burgonya

Egy kis adag sültburgonya 8-11 g zsírt, ebből kb. 3 gramm telített szírt, 390-540 gramm sót és kb.190 kalóriát tartalmaz. A fagyasztott félkész sült krumpli helyett, fogyasszon házilag készült rostonsült burgonyát, mert így só és zsír nélkül juthat hozzá a burgonyában található értékes tápanyagokhoz.

 

Forrás: drportal.hu, webbeteg.hu

 

 

margarinA margarint eredetileg pulykák hízlalásához fejlesztették ki. Mikor az a pulykák halálát okozta, az emberek, akik a kutatásra szánt, befektetett pénzüket vissza akarták kapni, összedugták a fejüket.

Ez a margarin valójában egy fehér anyag volt, és semmi nem utalt arra, hogy élelmiszer. Ezért sárgára színezték és úgy adták el a vaj helyettesítőjeként. Hogy tetszik?

Kitaláltak néhány ötletes új ízt is. Tudod, hogy mi a különbség a margarin és a vaj között? Mindkettő ugyanannyi kalóriát tartalmaz. A vaj kicsit gazdagabb telített zsírban: a vajban 8 gramm, míg a margarinban 5 gramm. A margarin fogyasztása nők esetében 53%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, összehasonlítva ugyanannyi elfogyasztott vajmennyiséggel, legalábbis a legújabb harvardi orvostudományi tanulmány szerint. A vaj fogyasztása növeli az egyéb táplálékokból származó tápanyagok felszívódását. A vaj, táplálkozás szempontjából sok előnnyel rendelkezik, míg a margarin csak néhánnyal, mivel ezek hozzáadottak. A vajnak sokkal jobb íze van, mely más ételek ízét is kiemeli. A vaj több évszázados múltra tekint vissza, míg a margarin még 100 évesre sem.

És most a margarinról. Nagyon gazdag hozzáadott zsírsavakban. Ez megháromszorozza a koszorúér elmeszesedésének kockázatát. Növeli a koleszterin szintet és főleg az LDL (rossz koleszterin) szintjét, míg a HDL (jó koleszterin) szintjét csökkenti. A rák kialakulásának kockázatát kb. 5-szörösére, növeli. Rontja az anyatej minőségét. Csökkenti az immunrendszer reakcióját. Csökkenti az inzulin reakcióját. És íme a legmegdöbbentőbb tény. A margarint mindössze EGYETLEN MOLEKULA választja el attól, hogy MUANYAG legyen. Ez a tény elegendő volt számomra, hogy kivonjam az életemből a margarint és minden mást, mely hidrogénezett (ez azt jelenti, hogy az anyag molekuláris szerkezetét megváltoztatják).

Ki lehet próbálni a következőt:

Vegyél egy doboz margarint és hagyd a garázsban, vagy árnyékos helyen. Néhány nap múlva a következőket figyelheted meg: Sem legyek, sem más egyéb, idegesítő muslica nem fog a közelébe menni (ez azért sejtet valamit) Nem lesz rothadt vagy büdös, mert nincs tápértéke. Semmi sem fog kinőni rajta. Főleg azok az ici-pici mikroorganizmusok nem fognak rajta kifejlődni. Miért? Mert a margarin majdhogynem műanyag.

Forrás: ismeretlen

 

A boltok polcain számos olyan készítmény kelleti magát, amely rövidtávon kellemes perceket okozhat, ám rendszeres fogyasztásuk hozzásegíthet a kalciumegyensúly felborulásához. Mire érdemes figyelnünk, mik lehetnek a legfőbb bűnösök?

tejtermékek

Az élelmiszeripart számtalan kritika érte az elmúlt évtizedekben. Vajon hány volt közülük jogos, és hány minősült inkább riadalomkeltésnek? Ember, sőt táplálkozási szakértő legyen a talpán, aki ezt el tudná dönteni. Tény, hogy a folyton növekvő igények kielégítésére sok trükköt be kellett vetni: van-e még valaki, aki emlékszik a húsz évvel ezelőtt kapható tejek átlagosan egy-két napos, a sörök nyolc napos eltarthatóságára?

Manapság a zacskós tejre is nyolc-tíz napos fogyaszthatósági határidőt tudnak írni, a sörök pedig hónapokig békésen elállnak az üvegben, érezhető minőségi károsodás nélkül. Ezeket a változásokat viszont biztos, hogy adalékanyagok hozzáadása nélkül, pusztán a technológiai folyamatok továbbfejlesztésével sikerült elérni - ám ez nem minden esetben van így.

A boltok polcain a legtöbb termék adalékanyagok hozzáadásával készül, némelyiken szép hosszú lista ismerteti azokat az anyagokat, amelyeknek már sokszor a neve is ijesztően hangzik. Ön például szívesen enne egy kevés polioxietilén(20)-szorbitán-monopalmitátot? Ugye nem? Pedig ez a állományjavító anyag gyakran megtalálható például a "tejszínhab"- spraykben, (amelyek többsége ma már növényi zsiradékból készül), vagy margarinokban, ahol fröccsenésgátlóként használják. Ezeket a tudatos vásárló már messzire kerüli, és boldogan pakol kosarába olyan élelmiszereket, amelyeket egészségesnek gondol. De ez nem mindig van így.

Sajtok, amelyek inkább pusztítják a kalciumot.

Az egyik, ha talán nem a legjobb természetes kalciumforrás a tejtermékek csoportja, ezen belül is kiemelt helyet foglalnak el a sajtok. Ön mikor evett utoljára sajtot? Tegnap? Ma? Még a héten? És milyen sajt volt az? Ha a válasza kockasajt, vagy krémsajt, akkor nem sokat tett a megfelelő kalciumbevitelért. A titok a gyártásban rejlik: kevesek előtt ismert ugyanis, hogyan lesz a magas kalciumtartalmú sajtból ömlesztett sajt.

Az ömlesztett sajtok, sajtkrémek, kockasajtok kiindulási alapanyaga a kemény vagy félkemény sajtok gyártásánál keletkező selejt. Ez a selejt jó minőségű, ám esztétikailag hibás, nem szívesen vásárolnánk meg a boltban. Ezért ezeket összeaprítják, és az úgynevezett ömlesztősó (és még más anyagok) segítségével kenhető-formázható állagúra alakítják. Itt van viszont a kutya elásva! Az ömlesztősó általában ugyanis valamilyen foszfátvegyület, amely a sajt hasznos kalciumtartalmát rögtön oldhatatlan kalcium-foszfát formájába alakítja át. Tehát ha finom, kalciumdús sajtfalatokra vágyik, kerülje az ömlesztett sajtokat.

Tejtermékek, amelyek nem teljesen azok.

Maradjunk még a tejespultok környékén! Szerencsére egy ideje visszaszorulóban van a növényi eredetű élelmiszerek tejtermékként való forgalmazása (frissföl és társai), mivel erős szabályozást vezettek be ezekre a termékekre, hogy mi, egyszeri vásárlók minőséget kaphassunk a pénzünkért.

Ma már a tejtermékektől elkülönítve, jelölve kell ezeket a pultokon kínálni, ám sok feldolgozott tejtermékben találunk még növényi alapanyagokat. Már említettük a növényi alapú "tejszín"-eket, amelyekből főzőtejszínek között is találkozhatunk, de a sajtok között még hódítanak ezek az anyagok, így többek között vásárolhatunk "lapka" sajtokat, vagy hagyományos kördobozos "kockasajtokat" növényi alapanyagokból készítve. Bár ezek az élelmiszerek nem rabolják el szervezetünkből a kalciumot, azt a hamis illúziót keltik, hogy egészségese, kalciumdúsan táplálkozunk. Ne dőljünk be nekik, olvassuk el a címkét vásárlás előtt! Az ilyen élelmiszereken kötelező feltüntetni a növényi eredetet!

Tej, ami nem az?

tejtermékekEmlékszik még pár évvel ezelőtt a reggeli italként forgalomba hozott, inkább silány minőségű tejpótléknak nevezhető folyadékra? Gyorsan hódították meg a vásárlók szívét, mivel igen olcsóak voltak. Annyira, hogy rövid idő alatt a hagyományos tejtermékek piacát veszélyeztették, ezért jogszabály készült a visszaszorításuk érdekében. Ennek eredményeként alig találkozunk ma már ilyen termékkel, ám a tudatos vásárló sok helyen bukkanhat még rájuk.

Az ízesített tejes italok többsége ugyanis nem tejből, hanem a tejtermékek gyártásakor keletkező melléktermékkel, az úgynevezett permeátummal készül. Ehhez tejet, tejszínt adagolnak, így megtévesztésig hasonló ízt érhetnek el a hagyományos kakaóhoz vagy más ízű tejes italhoz, ám sokkal olcsóbban. A különbséget azonban mi fizetjük meg: az olcsóság azt is jelenti, hogy az ilyen termékek sokkal kevesebb kalciumot tartalmaznak, mintha tejből lennének. Nem károsak, csak éppen becsapják a kalciumforrást kereső vevőket.

Igyunk egy pohár üdítőt!

... és kapjunk be utána egy kalciumtablettát, ha egészségesek akarunk maradni! A boltokban kapható legnagyobb kalciumrablók ugyanis éppen a szénsavas üdítők. Már maga a szénsav is képes megkötni a táplálékkal bevitt kalciumot, de ez csak csepp a pohárban.

Az üdítőitalok frissességét, üdítő ízét ugyanis a savak adják. Az élelmiszeripar elemi érdeke, hogy ez a savasságot a lehető legolcsóbban érje el, ezért a szénsavas üdítőkben kivétel nélkül foszforsavval állítják be a savasságot. A foszforsav teljesen természetes és ártalmatlan anyag, nagy mennyiségben sem mérgező, természetes formában is jelen van a szervezetünkben, tápanyagainkban. Sajnálatos tulajdonsága azonban, hogy a kalciummal oldhatatlan komplexet, kalcium-foszfátot képez, amelyet szervezetünk képtelen felhasználni.

Az üdítőkben olyan mennyiségben használják fel, amely már kisebb mennyiség, napi két-három pohár fogyasztásánál is komoly veszélyt jelent a kalciumbevitelünkre. Ha ilyen italokat szeretünk inni, legalább arra vigyázzunk, hogy ne étkezés előtt, közben vagy közvetlenül utána tegyük, hanem étkezések között, mert így legalább adunk esélyt a táplálékainkból származó kalciumnak, hogy fel tudjon szívódni.

Nehéz, de nem lehetetlen dolog tehát elkerülni a rejtett kalciumrablókat. Azzal, hogy elolvasta a cikkünket, már képes arra, hogy jelentős lépést tegyen előre a megfelelő napi kalciumbeviteléért, hiszen biztosak vagyunk abban, legközelebb már ezzel a szemmel is megnézi, mi kerül kosarába.

 

Forrás: házipatika.com

 

További cikkeink:

Propolisz tabletta

Kalcium rágótabletta

Gai-Bao tabletta

Lecitin tartalmú kalcium

Magas tápértékű kalcium por

Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal

 

margarinA 19. század sorozatos háborúi miatt a vajellátás akadozott ezért, III. Napóleon vajpótló készítésére adott utasítást. Ennek köszönhetően Hippolyte Mege-Muries 1869-ben megalkotta a margarin ősét.

Marhafaggyúból, sovány tejből és felaprított tehéntőgyből alkotta kenhető zsiradékát, amelyet fénylő felületéről a gyöngy szó görög megfelelőjéről „margaron”-ról neveztek el. Már ekkor határozatba foglalták, hogy a margarint vagy kockaformában, vagy kerek csészetartóban kell forgalomba hozni, hogy a vajtól szembetűnően meg lehessen különböztetni. 1885-ig burgonyakeményítőt is használhattak a margarin előállításához.

 

A margarinok közül ma sem mindegyiket gyártják kizárólag növényi zsírból! A normál margarin 80% zsiradékból és 20% vízből áll. A zsírszegény (light) margarinok 60%, ill. 40% zsiradékot tartalmaznak. A valódi margarinok zsiradékjainak legalább 97%-ban növényi eredetűeknek kell lenniük és minimum 15% linolsavat tartalmazniuk. 30% feletti linolsav-érték esetén használható a linolsavakban gazdag kifejezés.

A margarinokban 3%-ig fordulhat elő tejzsír külön jelölés nélkül is. A margarint alkotó zsiradékok lehetnek: szója, napraforgó, földimogyoró, gyapotmag és kukoricacsíra alapúak.

Finomítják, keményítik, színezik.

A hagyományos margarinokat finomítják, keményítik és észterezik. A finomítás (magyarul a "vegytisztítás") után következik a keményítés, amelyet nikkelkatalizátor segítségével végeznek, ahol is a telítetlen zsírsavakat telítetté alakítják. Eközben számtalan új kötés jön létre, amelyeknek egészségkárosító hatásairól hosszas vita folyik. A kritikák középpontjában az ún. transz-zsírsavak állnak, amelyek a szívizominfarktus kockázatát jelentősen növelik. Ráadásul rákkeltő hatásuk is feltételezett.

A hagyományos ipari margarinok előállításának utolsó fázisa az ún. rekombináció, amikor emulgeáló szerek (lecitin, mono- és diglyceridek) segítségével a margarinokat kenhető állagúra alakítják, amely ráadásul a hevítés során nem spriccel. A sápadt színű margarinokat karotinokkal a kívánt színre tudják festeni. Természetesen gondoskodni kell a fogyasztók álmának, a hosszú lejárati időnek a biztosításáról is. Nos ezt, tartósítószerekkel (szorbinsav) gyerekjáték garantálni.

Az ún. light margarinoknál a zselatin hozzáadása is megengedett. A bionál tilos!

A bio margarinoknál sem a finomítás, sem a hidrogénezés (keményítés), de még az átészterezés sem megengedett. A konvencionális "művajak" és a bio boltok bio margarinjai között óriási a különbség. Nem csupán azért, mert az olajok és zsírok kizárólag biogazdálkodásból származhatnak, hanem a fenti hármas eljárás szigorú tiltása miatt is.

Az alapanyagokat kíméletesen kell feldolgozni, hogy az értékes telítetlen zsírsavakat megőrizzük. A felhasznált kókusz-, pálma- és pálmamag olajok szobahőmérsékleten szilárdak, ezért nem kell azokat hidrogénezni. Tejfehérje és tejcukor a bio margarinban nem található és gyakorlatilag teljesen koleszterinmentes.

Művitaminok és műaromák itt szóba sem jöhetnek, csakúgy, mint az izolált citromsav vagy éppen a szintetikus karotin, mint festőanyag. Ezek helyett valódi bio citromlevet használnak a gyártók és bio sárgarépa kivonatot.

Az egyedüli fűszer a tengeri só. Emulgeálásra kizárólag bio lecitint lehet használni. A dezodorálást a bio gyártók is alkalmazzák (220 Celsius-fokon), hiszen a kókusz- és pálmazsír gyakran kellemetlen nyers szagú.

Kenhetjük, süthetjük, főzhetjük.

A különféle felhasználásra a gyártók speciális keveréket kínálnak. Egyre népszerűbb az olívából (15%) készülő bio margarin is. A magasabb víztartalom és az alacsony füstpont miatt a margarinokat ne használjuk 150 °C felett. (A vajat is csak 110 °C melegíthetjük, mert egészségkárosító hatások léphetnek fel.)

Forrás: Biokosár