Független tanácsadó honlapja.

 

 

májelégtelenség

alkoholfogyasztás betegségekA kutatók szerint mintegy 60 betegség köthető az alkoholhoz.

Azt mindenki tudja, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás májelégtelenséget okoz. De még a következők a leggyakoribbak.

 

Anaemia

A mértéktelen ivászat okozhatja azt is hogy az oxigént szállító vörös vértestek száma abnormálisan lecsökken.

Ezt az állapotot nevezzük anaemiának (avagy vérszegénységnek). Ennek különféle jelei lehetnek például a fokozott fáradtság, a lélegzet rövidsége és szaporasága, fejfájás.

 

Rák

Kutatók szerint a rendszeres alkoholfogyasztás növeli a rák kockázatát. A veszély akkor áll fenn, mikor a test átalakítja az alkoholt acetaldehiddé, ami egy potenciális rákkeltő anyag.

Az alkohol számos szervet fenyeget rákkal, ilyen a száj, a torok, a máj és a mell és az emésztőszervek.

A rák kialakulásának veszélye viszont sokkal nagyobb azoknál az embereknél, akik isznak, és dohányoznak is.

 

Kardiovaszkuláris betegség

A mértéktelen ivászat következtében a vérlemezkék összeállhatnak, és vérrögöket képezhetnek. A vérrögök szívrohamot és agyvérzést okozhatnak.

Kutatások igazolták, hogy azoknak az embereknek, akik már átestek egy szívrohamon, és rendszeresen alkoholt fogyasztanak, 50%-al magasabb az elhalálozási arányuk, mint egyébként.

A kemény ivászat cardiomyopathiát okozhat, ami azt jelenti, hogy a szív izmai legyengülnek, olyannyira hogy szívritmuszavar keletkezik, ami halálos veszélyt jelenthet.

 

Májzsugorodás

Az alkohol mérgező anyag, ami közvetlenül a májon fejti ki kártékony hatásait, roncsolja a májszöveteket, melynek következtében a máj annyira megsérül, hogy képtelen lesz a működésre. Erre a betegségre úgy tűnik, hogy a nők érzékenyebbek a férfiaknál.

 

Szellemi leépülés

Ahogy öregszünk, elménk fokozatosan leépül (tíz évente 1.9 százalékkal zsugorodik az agy). Ezt normálisnak tartják, viszont azoknál az embereknél, akik rendszeresen isznak, ez a folyamat nagymértékben gyorsabb.

Az alkohol károsítja az agy egyes részeit, ezért a gyakori, rendszeres, nagymértékű ivászat emlékezet kimaradáshoz, és szellemi leépüléshez vezet.

 

Depresszió

Ismert, hogy a kemény ivászat gyakran társul depresszióhoz, viszont kérdéses az, hogy melyik volt előbb? A depresszió vagy az ivászat?

Gyakori az, hogy az emberek azért fordulnak az alkoholhoz, hogy enyhítsék érzelmi fájdalmukat.  Viszont egy kutatás szerint ez a feltevés fordítva is igaz. Sokan az alkohol miatt esnek depresszióba. A kutatás azt is kimutatta, hogy ez a fajta depresszió elmúlik, ha abbahagyjuk az ivászatot.

 

Epilepszia

A kemény ivászat epilepsziát okozhat azoknál az embereknél is, akik nem hajlamosak az epilepsziára.

 

Köszvény

Ez egy igen fájdalmas betegség.  A köszvény annyit jelent, hogy az ízületekben húgysav kristályok képződnek, ezáltal a végtagok mozgatása rettenetesen fájdalmas lesz.

Noha a köszvényre való hajlam öröklődik, kiderült, hogy az alkohol is hatalmas szerepet játszik a betegség kialakulásában.

 

Magas vérnyomás

Köztudott tény, hogy az alkohol növeli a vérnyomást.  Az alkoholtól az erek fala merevebb és kevésbé ellenállóbb lesz. A magas vérnyomás hosszútávon számos betegséghez vezethet, pl vesebetegség, szívinfarktus, agyvérzés.

 

Fertőző betegségek

Az alkohol hosszútávon gyengíti az immunrendszert, ennek következtében háromszor könnyebben kapunk el fertőző betegségeket, beleértve az STD-ket is. Ebben az is nagymértékben szerepet játszik, hogy alkoholos befolyás alatt hajlamosak vagyunk szexuális kalandokba bocsátkozni.

 

Idegsérülések

A kemény ivászat egyfajta ideggyengeséget (alkoholos neuropathia) okozhat, ami extrém esetekben olyan érzést válthat ki, mintha gombostűkkel szurkálnának a test különböző pontjain.

Mindemellett izomgyengeséget, inkontinenciát (vizeletvisszatartási nehézség), merevedési zavart is okoz.

 

Hashártyagyulladás

Az alkohol irritálja a gyomrot. Ilyenkor gyomorhurut alakulhat ki, melynek következtében begyulladhat a hasnyálmirigy. A krónikus hashártyagyulladás hatással van az emésztésre, gyakori hasfájást és állandó hasmenést okozva.

 

Forrás: kamaszpanasz, webbeteg.hu

 

 

májbetegségekA máj a szervezet nagyon fontos szerve, melynek központi szerepe van az anyagcserében és a méregtelenítésben is, valamint az emésztés egyik szinte nélkülözhetetlen nedvét, az epét választja ki.

A máj feladata és a májbetegségek tünetei

A bélrendszerből felszívódott tápanyagok először a májba jutnak, és legtöbbjük valamilyen átalakulás után kerül a központi keringésbe. Fontos szerepe van a szénhidrát, a zsír, és a fehérje anyagcserében.

egészséges májA májban található immunsejtek megakadályozzák, hogy a bél felől esetleg bejutó baktériumok nagyobb számban elárasszák a szervezetet. Számos anyag, melynek hátrányos hatásai lehetnek, olyan átalakításra kerül a májban, mely során a mérgező hatása csökken, elvész, illetve vízoldékonnyá válik, mely a vesén át, történő gyors kiürülést lehetővé teszi. Emésztés során az epe a nagyobb zsírcseppeket aprókra bontja, így a zsíremésztő enzim jobban hozzáfér. Ez nélkülözhetetlen lépés a zsírok lebomláshoz, felszívódásához.

 

A különböző eredetű májbetegségek során ezen funkciók károsodására vezethető vissza a tünetek nagy része. A máj akut betegségei gyakrabban okoznak panaszt, vagy tünetet. A krónikus májbetegségek kezdetben legtöbbször tünetmentesek, vagy nem jellegzetes tüneteket mutatnak.

 

A máj akut betegségei

Az akut betegségek között a leggyakoribb a gyerek, vagy fiatal felnőttkorra jellemző fertőző májgyulladás. Az „A” típusú májvírus okozza. Influenzaszerű panaszokkal kezdődik: borzongás, fejfájás, étvágytalanság, esetleg hasmenés, ritkán hasi fájdalom, vagy úgy nevezett hasi diszkomfort érzés. Néhány nappal később megjelenik a sárgaság, de ez nem kötelező, néha elmarad. Van azonban, amikor a fertőzés csendesen, tünetek nélkül zajlik. A másik akut májbetegség a májtályog lehet, ahol a tünetek a súlyos gyulladást jelzik: láz, májtáji fájdalom, esetleg hányás. Jelentkezhet sárgaság is, de ez itt sem kötelező.

 

Krónikus májbetegségek: Vezető ok az alkohol

krónikus májbetegségSokkal gyakoribbak a máj krónikus betegségei. Hazánkban sajnos a leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, esetleg egyéb májkárosodást okozó eltéréssel együtt. Ebben a vonatkozásban az a legnagyobb baj, hogy az alkoholfogyasztás mértékével kapcsolatban az általános nézetek tévesek. Nem csak annak lehet alkoholos májbetegsége, aki részeg szokott lenni. Egyéni érzékenységtől, testsúlytól és az alkohol minőségétől függően napi 1-1,5 dl tömény alkohol, vagy ennek megfelelő kb 1,5 liter sör, vagy 1 liter bor napi rendszerességgel elfogyasztva éveken át, az emberek legnagyobb részében akkor is okozhat alkoholos szervi betegséget, ha az illető soha nem volt részeg.

Vannak a májnak autoimmun betegségei (a szervezet immunrendszere önmagát támadja), valamint egyes vírusok hosszú évek alatt rombolják a máj szerkezetét, működését. Ugyancsak krónikus májbetegség képében jelentkezik a veleszületett vasraktározási, valamint a réztárolási betegség. (Ez utóbbi néha akut jeleket okoz.) A máj tartalék kapacitása és regenerálódásra való képessége jelentős, ezért a funkció csökkenés ellenére tartósan képes kiszolgálni a szervezet igényeit, tünetet alig okoz. Korai stádiumban többnyire véletlenül, a kóros májfunkciós eredmények alapján kerül felismerésre. Többnyire májbetegség tünetének tartják a puffadást, a hasi diszomfort érzést, de ezek sok egyéb betegségnek is tünetei, nem igazán jellemzőek a májra. Egyéb atípusos tünet is előfordulhat.

 

A betegek gyengeséget, fáradékonyságot panaszolhatnak, nem ritkán étvágytalanok, émelyegnek. Testsúlyvesztés is előfordulhat. Van egy olyan autoimmun epeúti betegség, melynek korai tünete a bőrviszketés. Gyakran ezek a betegek a bőrgyógyászaton kezdenek, és a laborvizsgálat tereli a figyelmet a májbetegség felé.

 

A krónikus májbetegség tünetei

A krónikus májbetegség kifejezett és típusos tünetet előrehaladott stádiumban okoz. Minden krónikus májártalmat okozó betegség végstádiuma a májzsugor. Ez a máj működő sejtjeinek jelentős fokú elvesztését jelenti, helyette kötőszövet halmozódik fel. Ennek két következménye lesz. Az egyik, hogy a máj minden funkciója romlik, valamint a bél felől érkező vér elfolyása a máj felé nehezített lesz. A funkcióvesztés következtében sárgaság jelenik meg, a vizelet sötétté válik. Romlik a máj fehérjeszintézise. Emiatt kezdetben az izomzat fehérjéinek felhasználása miatt a karok, lábak elvékonyodnak. Később a vérben keringő fehérjék hiánya miatt a beteg lába vizenyőssé, duzzadttá válik.

A hasban folyadék képződik, emiatt a haskörfogat megnő, feszes lesz, nagy mennyiség esetén a légzést is nehezíti. Tartós hasi folyadékgyülem esetén hasfali, legtöbbször köldöksérv fejlődik ki. Az alvadási fehérjék hiánya miatt gyakori a vérzékenység, orrvérzés, vagy sérülés utáni tartós vérzés formájában. A hormonok lebontásának zavara miatt férfiakban is a női nemi hormonok túlsúlyba kerülnek, az emlő megnagyobbodik, a herék sorvadnak, a férfias testszőrzet megkevesbedik. Nem ritkán impotencia kíséri. A mellkas bőrén pók alakú apró vénatágulatok láthatók. A beteg tenyerén, talpán a bőr vérbő.

 

A vér áramlási akadálya miatt a nyelőcső alsó szakaszának nyálkahártyája alatt a vénák kitágulnak, melyek a májat elkerülő utat biztosítanak. Nagy veszélye, hogy a tágult vénák könnyen megrepednek, súlyos vérzést hozva létre. Kitágulnak az aranyeres vénák is, innen is származhat vérzés. Ezek a betegek fogékonyak a fertőzésekre, melyek sokszor tünetmentesen zajlanak, ugyanakkor a máj állapotát jelentősen rontják. A jobb bordaív alatti fájdalom ritka tünete a májbetegségnek.

 

Sokkal gyakrabban fordul elő az epeutak megbetegedéseiben. Nagy ciszta, vagy gyorsan növő daganat azonban okozhat fájdalmat. Ugyancsak tompa, állandó fájdalmat provokál, ha a májból kivezető vénák elzáródnak.

 

Súlyos májelégtelenség esetén romlik a beteg tudata, zavart viselkedés, aluszékonyság figyelhető meg. Végstádiumban kóma alakul ki, valamint romlik a vesefunkció, teljes vese leállás alakulhat ki.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

 

májelégtelenségA májelégtelenség a májfunkciók olyan súlyos mértékű romlása, amikor a máj már nem tudja ellátni a szervezetben betöltött szerepét.

Kiváltó okként bármely májat károsító hatás szerepelhet. A leggyakoribb tényező a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, de vírusok, gyógyszerek, vegyszerek, mérgek, a máj anyagcsere és autoimmun betegségei, epeelfolyási zavar, tumor vagy áttétek szintén szerepet játszhatnak a kialakulásában.

A betegség lehet hirtelen kialakuló akut, vagy lappangva létrejövő krónikus lefolyású. A tünetek és a laboratóriumi eltérések abból adódnak, hogy a máj bizonyos anyagokat képző illetve káros anyagokat lebontó (méregtelenítő) funkciója kimerül (a máj parenhimás /szöveti/ működésének elégtelensége).

A májelégtelenség tünetei

Kezdetben bizonytalan, általános tünetek jelentkeznek, a betegek hasi fájdalomról, étvágytalanságról, hányingerről, hányásról, gyengeségről, fáradékonyságról panaszkodnak.

Később a felgyülemlő kóros anyagcsere termékek idegrendszeri tüneteket (hepatikus enkefalopátia), a felszaporodó epefesték (bilirubin) a szem (szubikterusz) és a bőr (ikterusz) sárgaságát okozzák. A bilirubin bomlásterméke a vizelettel fokozott mennyiségben ürül, barnás színűvé festve azt. Csökken bizonyos véralvadási faktorok szintje, a beteg vérzékennyé válik. Az alacsony szérum fehérje (albumin) szint miatt test szerte vizenyők (ödéma) jelennek meg. Ennek egyik speciális, elsősorban – de nem kizárólag - májbetegekre jellemző lokalizációja a hasüreg (aszcitesz).

A májelégtelenség másik megnyilvánulási formája lehet a máj vaszkuláris (érrendszeri) működésének kimerülése, mely az ún. portális magas vérnyomás képében jelentkezik. A hasüregi szervek területéről összeszedődő vénás vér egy nagy éren, az ún. portális vénán át, jut a májba. Ha ebben az érben valami miatt akadályozott a keringés, nyomásemelkedés alakul ki, amely szerepet játszik az aszcitesz kialakulásában, valamint a tápcsatorna májat elkerülő vénáinak kitágulásában. Így létrejöhet végbéltáji aranyeresség, nyelőcső és gyomortáji visszeresség (melyek életveszélyes vérzésekhez vezethetnek), tágult hasfali vénás hálózat (kaput Meduzé), de vezethet lépmegnagyobbodáshoz is.

A májelégtelenség diagnosztikája

A beteg részletes kikérdezését és az orvosi vizsgálatot laborvizsgálatok (vér és vizelet) követik, melyek általában súlyosan károsodott májműködést mutatnak. Ezek után hasi ultrahang, felső tápcsatornai tükrözés és az aszciteszből, valamint esetenként a májból mintavétel történhet.

Megelőzés és kezelés

A betegség megelőzéséhez a kiváltó tényezőket kell elkerülni, illetve a máj betegségeit kezelni.

Ha a kórkép kialakult, a betegnek kerülni kell a kiváltó faktorokat, fontos a kevés fehérje és nátrium bevitele, a vitamin- és energiadús táplálkozás. A további májsejtkárosodás kivédésére májvédő hatású gyógyszerek adása szükséges. A májműködés hiánya véralvadási faktorokkal és albuminnal pótolható, melyek hatása átmeneti.

Súlyos elégtelenség esetén a májátültetés az egyedüli megoldás, de erre az esetek csak kis részében kerül csak sor, egyrészt a beteg állapota, másrészt a beültethető szerv hiánya miatt. A májelégtelenség kezelés nélkül vagy egyre romló állapotban végül halálos kimenetelű, de még kezelés mellett is visszafordíthatatlan lehet. A végállapotú betegeknél veseelégtelenség (hepatorenális szindróma) is kialakul, ami művese kezelést tehet szükségessé, de ez sem mindig sikeres.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

Veican kapszula

Ican kapszula

Cholican kapszula