Független tanácsadó honlapja.

 

 

ldl koleszterin

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness

olajos magvakAz olajos magvak rendszeres fogyasztása kedvezően befolyásolja a 2-es típusú cukorbetegek állapotát, akár a betegség szövődményeinek kialakulását is megelőzheti - állítják a Torontói Egyetem és a St Michael's Kórház kutatói egy közelmúltban végzett vizsgálat eredményei alapján.

Azok a cukorbetegek, akik szénhidrát helyett naponta elfogyasztanak körülbelül 6 dekagramm olajos magvat, számíthatnak rá, hogy csökken a koleszterinszintjük, és stabilizálódik a vércukorszintjük is - derült ki egy új kanadai kutatásból.

A vizsgálat során 117 önkéntes, cukorbeteg résztvevőt véletlenszerűen három csoportra osztottak, majd étrendjüket más-más ételekkel egészítették ki. Voltak, akik a magkeveréket kapták, mások egy egészségesnek mondható muffint fogyaszthattak el, a harmadik társaság, pedig az előző két "menüt" ette vegyesen, fele-fele arányban.

A magkeverék sótlan és többnyire pörköletlen mandulából, pisztáciából, dióból, pekándióból, amerikai mogyoróból, földimogyoróból, kesudióból és makadámdióból állt. A muffinok tésztáját egészséges összetevők alkották: teljes kiőrlésű lisztből készült, cukor helyett, pedig almakoncentrátummal édesítették. Proteintartalma a hozzáadott tojásfehérje és zsírszegény tejpor miatt szinte megegyezett a csonthéjasokéval, míg a magkeverék egyszeresen telítetlen zsírsavaiból származó kalóriatartalma nagyjából a sütemények szénhidrátjainak kalóriatartalmával volt egyensúlyban.

Ezt követően a résztvevőket 90 napos, diabéteszeseknek ajánlott diétára fogták, amely mellett folyamatosan szedniük kellett a gyógyszerüket is.

olajos magvak

Olajos magvakkal jobban kordában tartható a kór

Az étrend kiegészítőként magokat fogyasztóknál jobb eredményeket mutattak ki mind a vércukor, mind az LDL-koleszterin (az ún. "rossz koleszterin") szintjében, mint a másik két csoport tagjainál.

A kutatók a vizsgálat során elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan változik a vérben a hemoglobin glükózzal kapcsolt formájának mennyisége. Az úgynevezett glikohemoglobin szintjének csökkenése a magkeveréket fogyasztó csoportban jelentősen nagyobb volt, mint a másik két csoportban. Az LDL-koleszterin szintjének csökkenése ugyancsak látványosan nagyobb volt azoknál, akik magvakat ettek sütemény helyett.

"Nem kétséges, hogy a sótlan, nyers, esetleg pörkölt magvak mind a vércukor, mind a vérzsír szintjének szabályozására kedvezően hatnak. Jelentőségük az lehet, hogy a 2-es típusú cukorbetegek diétájában a növényi olaj- és proteinbevitel növelésével súlygyarapodás nélkül (esetleg súlycsökkenést elérve) lehet hatékonyabban kontrollálni a betegséget" - olvasható a Torontói Egyetemnek a vizsgálatról szóló sajtóközleményében.

A kutatás eredményei a Diabetes Care című szaklap augusztusi számában jelennek meg.

 

Forrás: origo.hu

 

 

koleszterinszintA koleszterinszintet a vérben lévő összes koleszterin mennyisége adja. Megkülönböztetünk HDL-koleszterint (High Density Lipoprotein), azaz jó koleszterint és LDL-koleszterint (Low Density Lipoprotein), azaz rossz koleszterint. A koleszterinszint értékét milligramm / deciliter (mg/dl, régebben volt használatos) vagy millimol/liter (mmol/l, SI-egység) értékben adják meg.

 

A koleszterinszint ideális értéke

A koleszterinszintnek nincs egységes standard értéke. Sokszor attól függ, milyennek értékelik a koleszterinszintet, hogy vannak-e további kockázati tényezők, melyek érelmeszesedés (arterioszklerózis) kialakulásához vezethetnek. Ilyen például a túlsúly, a dohányzás, a magas vérnyomás vagy a diabétesz.

 

Van-e kockázati tényező?

LDL mg/dl (mmol/l)

HDL mg/dl (mmol/l)

Nincs kockázati tényező

< 160 (4,1)

> 40 (1,0)

Van kockázati tényező

< 130 (3,4)

> 40 (1,0)

Érbetegségek (pl. koronáriás szívbetegség, agyvérzés)

< 100 (2,6)

> 40 (1,0)

 

A túl magas koleszterinszintnek (hypercholesterinaemia) számos súlyos veszélye lehet. Jelenleg vizsgálják, hogy valóban igaz-e a mondás az LDL - koleszterinszintre, miszerint minél alacsonyabb, annál jobb (azaz 100 mg/dl vagyis 2,6 mmol/l alatt van).

 

Jó koleszterin, rossz koleszterin

A koleszterin a szervezetünkben előforduló zsírok csoportjába tartozik. A trigliceridekkel együtt fontos alkotói a sejtmembránoknak, melyek minden testi sejtet határolnak. Ezen kívül a koleszterin több létfontosságú hormon építőköve, és az energiaháztartásban is döntő szerepet játszik. A máj koleszterinből állítja elő az epesavat, ami az epehólyagból a bélbe ürül, ahol az elfogyasztott zsírok emésztésében vesz részt.

A koleszterinszint a táplálékkal felvett koleszterin, illetve a máj által a saját testünkben termelt koleszterin mennyiségétől függ. A vérben lévő koleszterin bizonyos fehérjékhez kötötten fordul elő. Ezek a kötések lehetővé teszik a vízben oldhatatlan zsírok szállítását a vérben. Lipoproteineknek nevezzük őket, mivel zsírokból (lipidek) és fehérjékből (proteinek) épülnek fel. A zsír- és fehérjerésznek megfelelően beszélünk LDL-, HDL- és VLDL-koleszterinről (Very Low Density Lipoprotein).

Az LDL-koleszterin a májból az erekbe szállítódik. Ott lerakódik és érelmeszesedéshez (arterioszklerózis) vezet. A HDL-koleszterin ezzel szemben az erekből a májba jut. Ezért magas HDL-szint mellett az érelmeszesedés kockázata alacsony.

 

Évszakonként változik a koleszterinszint?

Évekkel korábban kiderült, hogy a vér koleszterin szintje télen jelentősen magasabb, mint a nyári időszakban, de most azt is kimutatták, hogy ez a gyógyszeres kezelésben részesülőknél is kimutatható. A szakembereket is meglepő eredményt az American Journal of Cardiology szakfolyóirat közölte.

 

Forrás: webbeteg.hu

 

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness

 

 

VörösborMa már tudjuk, hogy a különböző alkoholos italok egészségre gyakorolt hatása nem azonos. A vörösborfogyasztás hatását találták a legkedvezőbbnek.

Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlő egyéb alkotóelemeinek köszönhető. Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok – leginkább a C- és a B-vitaminok –, egyes ásványi anyagok – kálium, magnézium, mangán, vas –, aminosavak, enzimek és más szerves savak, például a fenolok. A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és a zsírok bontásával segíti az emésztést.

A borok kedvező élettani hatása leginkább a polifenolnak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi fenolos vegyület található, mint a fehérborokban, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb.

VörösborA fenolok hatása

A vörösbor fenolos vegyületei három különböző hatásmechanizmussal fejtik ki védőhatásukat. A vérlemezkék összecsapzódását (trombocitaaggregációt) gátló hatásuk mellett mérséklik a vérzsírok lerakódását az erekben, megakadályozzák az infarktust okozó lemezkék (plakkok) kialakulását. A polifenolok gyulladáscsökkentő hatásúak, de emellett segítenek a vércukorszint szabályozásában is. Antioxidáns (a káros szabad gyököket semlegesítő) hatással rendelkeznek, ennek révén csökkentik az LDL- (a „rossz”) koleszterin, serkentik a HDL- (a „jó”, védő hatású) koleszterin termelődését. Utóbbinak köszönhetően a polifenolok nagymértékben hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásának késleltetéséhez, illetve megakadályozásához. A mérsékelt borfogyasztás nemcsak az időskori agy-érelmeszesedés folyamatát lassítja, hanem a vese ereinek vérellátását is serkenti, így javítja a veseműködést. A polifenolok fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid termelődését az érbelhártyában, emellett gátolják az érszűkítő endotelin-1 termelődését, ezáltal a vörösborok értágító hatásúak. E hatásuk révén szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, gátolják vagy késleltetik a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A legújabb hazai vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt borfogyasztás növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ennek következtében védelmet nyújthat a felnőttkori cukorbetegség kialakulása ellen.

Vörösbor és rák

Egy kaliforniai vizsgálatban dohányzók körében vizsgálták a vörösbor hatását. Eredményeik azt mutatták, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázatát közel 60 százalékban csökkenti azon dohányosokban, akik naponta 2-3 dl vörösbort ittak. Görög kutatók vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy 2,5 dl vörösbor ellensúlyozza az elszívott cigaretta érrendszerre kifejtett káros hatását. A tapasztalatok szerint a vörösbor részben semlegesítheti a fő ütőerek azon működési zavarait, amelyek a dohányzás hatására alakulnak ki.

A vörösborban lévő antioxidánsok és egyes polifenolok a rák elleni védekezésben is szerepet játszanak, jótékonyan hatnak egyes rákos megbetegedésekben. A polifenolok közé tartozó resveratrol molekuláról a közelmúlt kutatásai igazolták, hogy szabadgyök képzést gátló tulajdonságaival csökkenti az oxidatív stresszt, gátolja a daganatos sejtek szaporodását. Néhány tanulmány szerint a resveratrol véd a prosztata-, a máj- és a mellrák ellen is. Az antioxidáns hatás következtében gátolja, illetve mérsékli a sejtek öregedését, illetve az öregedéssel együtt járó betegségek kialakulását. Egy laboratóriumi kísérlet eredménye azt igazolta, hogy védelmet nyújt az Alzheimer-kórral, illetve az időskori elbutulással szemben is.

Az egyes vörösborok eltérő antioxidáns hatásúak: e tekintetben leginkább a Pinot noir-, a merlot-, a Cabernet Sauvignon- és a Shiraz-fajták fogyasztása javasolt, természetesen csakis mérsékelt mennyiségben, ami nők esetében 1-2, férfiak esetében 2-3 dl naponta.

 

Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

 

 

szívbarát ételekA kifejezetten szívbarát ételeket néhány éve megkülönböztető jelzéssel is ellátják, vannak azonban olyan "jelöletlen" élelmiszerek, amelyek fogyasztásával sokat tehetünk szívünk egészségéért.

Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.

Kezdjük két, itthon sokak által gyanakvással fogadott növénnyel, az avokádóval és a spárgával. Az avokádó igazi "koleszteringyilkos": rendszeres fogyasztása révén 17 százalékkal csökkenthető a vér összkoleszterinszintje, sőt a HDL ("jó") koleszterin szintjét növeli, míg az LDL ("rossz") koleszterin szintjét csökkenti. Dietetikusok azt ajánlják, majonéz vagy más mártás helyett vágjunk néhány szelet avokádót a szendvicsbe, így az étel sem lesz száraz, és egészségünkért is tettünk valamit. A spárga kiváló értisztító hatású; rendszeres fogyasztásával csökkenthetjük a vérrögök képződésének veszélyét.

A fentieknél itthon sokkal elterjedtebb szívbarát zöldség a brokkoli és a spenót. A brokkoli K-vitaminban gazdag, amely egyfelől nélkülözhetetlen a csontképződéshez, másfelől csökkenti a kalcium érelmeszesedéshez vezető hatását, a spenót, pedig kálium- és folsav tartalma miatt csökkenti a vérnyomást.

Nem csak a zöldségek dolgoznak a szívért: a gyümölcsök közül a narancs, a gránátalma és az áfonya szívvédő tulajdonságára derült fény az eddigi kutatások során, a görögdinnye, pedig aminosav-tartalma révén kifejezetten vérnyomáscsökkentő hatású.

 

Magvak, olívaolaj és lazac

A teljes kiőrlésű gabonafélék, és az azokból készült élelmiszerek rendszeres fogyasztása a vér koleszterinszintjét mérsékli, ezáltal csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ideje például másként tekinteni a zabpehelyre: nemcsak reggelire érdemes fogyasztani belőle, hanem más ételek alkotóelemeként is gazdagíthatja étrendünket.

Egy tavalyi tanulmány rámutatott, hogy az olívaolaj rendszeres fogyasztása a 65 év felettiek körében 41 százalékkal csökkentette a stroke kialakulásának kockázatát. Érdemes hevítés nélkül, például vaj helyett kenyérre csurgatva fogyasztani belőle, esetleg tésztaételekben, salátaöntetben vagy zöldségekkel összekeverve élvezni az olívaolajban található telítetlen zsírsavak előnyeit. Kedvező hatásai ellenére azonban nem szabad megfeledkezni magas energiatartalmáról.

Olajos magvak hozzáadásával szintén sokat javíthatunk étrendünkön. A mandula igen gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban, E-vitaminban és rostokban, míg a dió alfa-linolénsav nevű omega-3 zsírsavat tartalmaz. Omega-3 zsírsavakhoz lazac vagy más olajos húsú halak heti kétszeri fogyasztása révén is hozzájuthatunk.

 

zöld teaKávé, tea, fűszerek

Könnyen beilleszthető a napi étrendbe a zöld tea és a kávé. Naponta két-három kávé révén 20 százalékkal csökkenthető a szívbetegségek kialakulásának kockázata, míg a zöld tea a koleszterin felszívódását mérsékli a szervezetben. A fűszerek közül a kurkuma és a fahéj segít megelőzni a plakkok képződését az artériákban.

Végezetül jó hírrel szolgálhatunk a sajtrajongóknak: egy korábbi kutatás szerint a rendszeresen napi háromadagnyi sajtot fogyasztók vérnyomásának szisztolés értéke alacsonyabb, mint a kevés sajtot fogyasztóké, bár a különbség nem túl nagy.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

cholican kapszula veican kapszula
omega-3 kapszula Super kalcium por
Cholican kapszula Veican kapszula Omega-3 kapszula Super kalcium por