Független tanácsadó honlapja.

 

 

kemoterápia

hajhullásFokozott hajhullást, a haj elvékonyodását, göndörödését, sőt akár színárnyalatának megváltozását is okozhatják bizonyos gyógyszerek - állapították meg ausztrál kutatók.

A gyógyszerek hajat érintő mellékhatásai közül a hajhullás fokozódása a leggyakoribb, de a folyamat szerencsére az esetek zömében visszafordítható, vagy csak átmeneti jellegű - derült ki a Melbourne-i Egyetem szakembereinek kutatásából. Ha valaki ilyen tüneteket észlel, semmiképpen ne hagyja abba a felírt gyógyszer szedését, de okvetlenül konzultáljon orvosával - javasolják a szakemberek.

A legtöbb esetben a gyógyszerek a haj növekedési fázisát zavarják meg, és sok esetben az elpusztítandó baktériumok, vírusok - vagy kemoterápia esetén a rákos sejtek - mellett a szervezet egészséges, gyorsan növekedő sejtjeit (például a hajgyökér körülieket) is megtámadják. Ez vezethet a haj hullásához, amely azonban a legtöbb esetben megszűnik, amint a kezelés befejeződik.

Fogamzásgátlók, antidepresszánsok is megváltoztathatják a hajat

Az ausztrál kutatásból kiderült, hogy a hajat, érintő változásokat legtöbbször az epilepszia, a pikkelysömör, a magas vérnyomás és az akné kezelésére felírt gyógyszerek okozzák, de lehet "hajas" mellékhatása fogamzásgátlóknak, antidepresszánsoknak, fájdalomcsillapítóknak és vérhígítóknak is.

Az epilepszia kezelésére alkalmazott gyógyszereket például kapcsolatba hozták a hajhullással és a haj göndörödésével: a nátrium-valproátot vagy valproinsavat szedők 3-10 százalékánál tapasztaltak hajhullást, és gyakran fordult elő náluk az egyenes haj göndörödése is.

A fluoxetin tartalmú antidepresszánsok is okozhatnak hajhullást, akár egy évvel a kezelés megkezdése után is, a bipoláris zavarokra felírt lítium, pedig a haj elvékonyodását eredményezheti. A Dermatologic Clinics szakfolyóiratban megjelent tanulmány megemlíti még, hogy a triciklikus antidepresszánsok (pl. imipramin, amitriptilin) is hasonló hatással bírnak, azonban ezektől nem kell megijedni: ez a fajta hajhullás visszafordítható.

A pikkelysömör kezelésére használt szerek, elsősorban az acitretin és az etretinát szintén a haj hullámosodását eredményezhetik, de hosszabb kezelésnél nem ritka, hogy megváltoztatják a haj színét is: előbbi sötétebbé, míg utóbbi világosabbá váló hajszínt eredményezhet. Az akné kezelésére alkalmazott A-vitamin-tartalmú készítmények hajhullást okozhatnak, de ez elsősorban a kapott dózis mennyiségétől függ: míg kis mennyiségben az A-vitamin kifejezetten védi a hajhagymákat a károsodástól, addig nagy mennyiségben ugyanez már nem igaz.

Fogamzásgátló tablettát szedő nőknél érdekes módon a tabletta elhagyása után tapasztaltak hajhullást. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy a fogamzásgátló tabletták - főként a progeszteron-alapúak - anti-androgéneket is tartalmaznak, amelyek csökkentik a tesztoszteron szintjét, ezáltal csökken a hajhullás kockázata is azoknál, akik erre egyébként hajlamosak. Ha azonban abbahagyják a tabletta szedését, megszűnik a védő hatás is - olvasható a tanulmányban.

A magas vérnyomás kezelésére használt béta-blokkolók és a vérrögképződés megelőzésére felírt vérhígítók a hajszálak elvékonyodását eredményezhetik azáltal, hogy a még fejletlen hajszálakat nyugalmi fázisban tartják.

Az ibuprofén tartalmú fájdalomcsillapítókat is kapcsolatba hozták a hajhullással, de míg egyes kutatások szerint ez száz emberből mindössze egyet érint, addig amerikai szakemberek kis mintaszámú vizsgálatukban ennél jóval magasabb, 70 százalékos érintettséget mutattak ki. Abban azonban egyetértettek, hogy amint a betegek másféle fájdalomcsillapító-gyulladásgátló gyógyszerre tértek át, a hajhullás fokozatosan megszűnt.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

TÜSI- harmonizáló készülék

 

 

kemoterápiaA kemoterápiás kezelésre, nincs is mindig szükség. A rák gyógyításának alapja a betegség korai felismerése, majd a gyors műtéti beavatkozás. A daganatszövet genetikai elemzésével ma már pontosan kimutatható, hogy a korai emlőrákkal megműtött nők közül kinek indokolt kemoterápiát adni és kinél nem várható előny a kezeléstől

- jelentette ki Landherr László, az emlőrák gyógyításában dolgozó szakorvosokat összefogó Magyar Szenológiai Társaság elnöke, az Uzsoki utcai Kórház Fővárosi Onkoradiológiai Központ centrumvezető főorvosa.

 

A mellrák gyógyításának alapja a betegség korai felismerése, majd a daganat gyors műtéti eltávolítása. A műtétet sok esetben sugárkezelés és kemoterápia követi, mert ezáltal csökkenthető a daganat helyi kiújulásának vagy távoli áttétek képződésének kockázata. A kemoterápiás kezelésre azonban nincs mindig szükség.

"Az esetek többségében a daganat mérete, a tumor szövettani és biológiai jellemzői alapján a patológiai és a képalkotó vizsgálatokból egyértelműen megítélhető, hogy melyik betegünknek javulnak az életkilátásai a kemoterápiától" - hangsúlyozza a főorvos.

 

Vannak azonban olyan korai stádiumban felfedezett emlődaganatok, amelyeknél kemoterápia nélkül sincs nagy kiújulási kockázat, tehát a műtét után nem szükséges ez a kezelés. A határesetekben a szakorvosok a "biztonság kedvéért" jellemzően inkább javasolják a kemoterápiát, a betegek, pedig hasonló megfontolásból felvállalják az esetenként hosszú táppénzzel, rövid és hosszabb távú mellékhatásokkal egyaránt járó kezeléseket, mivel az elmulasztott terápia, később nem pótolható - ecseteli Landherr László.

Magyarországon évente hétezren szembesülnek emlőrákkal, közülük mintegy ötszáz nőnél nem egyértelmű, hogy indokolt-e számukra a műtét utáni kemoterápiás kezelés vagy sem.

 

"Minden egyes betegnél számtalan tényezőt megvizsgálunk, amelyek kapaszkodót nyújtanak a helyes terápiás döntéshez. Ez ahhoz hasonlítható, mint amikor egy sötét szobában az egyre részletesebb diagnózis révén egyre több mécsest gyújtunk. Viszont olykor ezeknek a mécseseknek a fénye nem elég a helyzet egyértelmű megítéléséhez, ahhoz egy villanykapcsolóra lenne szükség. Ezt a villanykapcsolót jelentik azok a genetikai tesztek, amelyek egyértelmű választ adnak a kérdésre: van-e esély a daganat kiújulására vagy nagy valószínűséggel nem kell félni ettől" - magyarázza a szakorvos.

 

Több genetikai tesztet is kidolgoztak már a betegek kilátásainak megítélésére, ezek közül a leginkább megbízható vizsgálatot - a hazai gyakorlattal ellentétben - sok ország egészségbiztosítója is finanszírozza, hiszen annak eredménye nyomán már magabiztosan kijelenthető, hogy valakinek van vagy nincs szüksége kemoterápiára.

Az eredmény ismeretében a betegek egy része megkímélhető a kemoterápia mellékhatásaitól, hamarabb felépül és visszaállhat munkába, illetve nem kell az onkológiai, valamint az azt kiegészítő kezelésére, ápolására sem költeni. A tapasztalatok szerint azok a betegek pedig, akiknél a genetikai vizsgálat a kemoterápia szükségességét erősíti meg, nagyobb elszántsággal és együttműködési készséggel csinálják végig a terápiát.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

hajnövekedésSzámos kutatás keresi a megoldást arra, hogy lehetne a meglévő, de inaktív hajtüszőket ismét munkára, azaz hajnövesztésre fogni.

A végleges módszer kidolgozásáig várhatóan több évnek kell még eltelni, de a D-vitaminnal folytatott kísérletek már eddig is igen biztató eredményeket hoztak.

A hajnövekedés és kopaszodás folyamatában rendkívül fontos szerepet játszik a D-vitamin és a bőrben lévő mikroszkopikus receptorai. Azt szinte mindenki tudja, hogy a D-vitamin elengedhetetlen a csontok és az izmok fejlődéséhez, de a hajnövekedési ciklusban betöltött szerepéről ritkábban hallani - hívják fel a figyelmet amerikai szakemberek.

Pedig a D-vitamin az eddigi eredmények alapján alkalmasnak tűnik arra, hogy a hajtüszők működését bizonyos mértékben serkentse. A hajnövekedés ciklikus folyamat: a hajtüszők 2-6 éven keresztül hajszálakat termelnek, majd a hajszál kihullik, a tüsző, pedig hetekig-hónapokig pihen, mielőtt a hajszáltermelés újraindul. A kutatók szerint az ember hajtüszői közül 15 százaléknyi mindig inaktív, ráadásul a nyugalmi fázis ennél tartósabbá is válhat. Ha ugyanazon bőrfelületen nagyobb mennyiségű tüsző "hibernálódik", kialakul a kopaszság.

A D-vitaminnal komoly áttörés jöhet

D vitamin hajhullás ellenA hajhullás megállítására és a kopaszság felszámolására egyre nagyobb igény mutatkozik. A Nemzetközi Hajhelyreállító Sebészeti Társaság (ISHRS) adatai szerint világszerte közel 2 milliárd dollárt költenek évente a hajvesztés műtéti kezelésére. A kopaszodást kiváltó okok igen széles skálán mozognak: a férfiaknál megszokott, az életkor előrehaladtával jelentkező kopaszodás mellett a hajtüszők, elhalását okozhatja kemoterápiás kezelés, de hajhullást eredményezhetnek bizonyos gyógyszerek, egy szélsőséges étrend (pl. fogyókúra) és a szülés is.

Egyre több kutatatás vizsgálja a D-vitamin pontos szerepét a hajhullás megállításában. A Harvard Egyetem orvosi karának szakemberei például megállapították, hogy a bőrben található D-vitamin- receptorok serkentik a hajnövekedést. A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja, pedig nemrég olyan, MED névre keresztelt molekulát azonosított, amely befolyásolja ezeknek a receptoroknak a működését: az egereken végzett kísérletek bizonyították, hogy a rágcsálók szőre ritkábban nőtt vissza, miután a receptorok működését befolyásoló gént blokkolták.

Tavaly fejeződött be az a kutatás is, amelyben egy másik, a D-vitamin-receptorokat serkentő molekulát (LEF1) is azonosítottak. Ez a molekula ráadásul a vitamin jelenléte nélkül serkentette a receptorokat, ezért következő lépésként a kutatók azt fogják modellezni, növekedésre lehet-e fogni a tüszőket a mesterséges receptor-stimuláció révén. Japán kutatók, pedig nemrég genetikailag módosították a szőrtüszőket, amellyel egyetemben visszaállt a hajhagymák működése is.

Mekkora legyen a dózis?

Az eddigi eredmények mellett azonban számos kérdés is felvetődött a D-vitamin hajnövekedést serkentő szerepéről. Nem sikerült például meghatározni, hogy pontosan mekkora adag D-vitaminra van szükség a kézzelfogható eredmény eléréséhez. Bár a legtöbb embernél inkább a D-vitamin hiánya jellemző, semmi esetre sem szabad túlzásba vinni annak pótlását. A D-vitamin tartós túladagolása ugyanis kockázatokat is rejt: mellékhatásként tartós gyengeség és veseproblémák alakulhatnak ki.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

Cink kapszula

Spirulina kapszula

Harmonizáló készülék

 

 

térdfájdalomA krónikus fájdalom szabályzásában szerepet játszó kulcsfontosságú gént azonosítottak brit kutatók.

A felfedezésben az az izgalmas, hogy a gén kiiktatásával csak a krónikus fájdalom szűnt meg a kísérletek során, a hirtelen, akut - például sérülés miatti - fájdalom nem.

 

A Cambridge-i Egyetem munkatársai megállapították, hogy a HCN2 jelű gén a fájdalomra érzékeny idegvégződésekben aktív. Peter McNaughton és kutatócsoportja feltételezte, hogy a HCN2 gén a fájdalomérző idegek elektromos aktivitását szabályozza, mert egy hozzá hasonló génről, a HCN4 jelűről már tudták korábban, hogy kulcsszerepet játszik a szívben az elektromos aktivitás ellenőrzésében.

A Science tudományos magazin legfrissebb számában megjelent tanulmányhoz olyan génmódosított egereket hoztak létre, amelyeknél hiányzott a HCN2 gén. Az egerek idegsejtjeit laboratóriumban elektromosan ingerelték, és azt vizsgálták, hogy miként reagálnak erre.

Ezt követően az állatokat is különböző típusú fájdalomingernek tették ki, és mérték a válaszreakciójukat. Megállapították, hogy a HCN2 gén nélküli egereknél nem jelentkezett a neuropátiás fájdalom, miközben az akut fájdalom megmaradt. Utóbbi azért nagyon fontos, mert ez a fájdalomtípus fontos jelzőszerepet játszik a testben, figyelmeztet a veszélyre, a sérülésekre. A neuropátiás fájdalmat meg kell különböztetni a gyulladás által kiváltott fájdalomtól is.

A neuropátiás fájdalom cukorbetegek végtagjaiban jelentkezik, illetve övsömör után és rákbetegek kemoterápiáját követően, de gyakran előfordul a gerinc alsó szakaszának fájdalmainál is. A felfedezésre alapozva a kutatók szerint célzott fájdalomcsillapítót lehet kifejleszteni, amely csak a neuropátiás fájdalmat csökkenti, köztük például az ízületi fájdalmakat és a fejfájást is.

 

Forrás: MTI, origo.hu