Független tanácsadó honlapja.

 

 

kézmosás

kézmosás WC használat utánVan megoldás azoknak a higiéniára kevésbé adó férfiaknak a problémájára, akik a mosdóból kifelé menet időnként "elfelejtik" megmosni a kezüket - ez különösen az influenza szezonban jöhet jól, amikor a fertőzések elkerülése egyre fontosabbá válik.

A vizsgálatok szerint a nyilvános és munkahelyi vécékben már azzal növelhető a kezet mosó fiatal férfiak száma, ha a személyes higiénia fontosságáról szóló üzeneteket helyeznek el a mosdókban.

Maria Lapinski és a Michigan Állami Egyetem tudósai férfiakat kérdeztek meg kézmosási szokásaikról. A férfiak saját bevallásuk szerint az esetek 75 százalékában mosták meg kezüket. Ez viszonylag reálisnak tűnik, mivel az Egyesült Államok Betegségellenőrzési- és Megelőzési Központjának (CDC) felmérései szerint a férfiak 77 százaléka mos kezet vécéhasználat után.

Az előzetes felmérések után a kutatók "5-ből 4 férfi, kezet mos" feliratú táblákat helyeztek el a mosdókban, amelyeken Michigan Állami Egyetem feliratú pólós fiatalemberek szerepeltek. A táblákról a helyes kézmosás technikáját is elsajátíthatták a férfiak. Lapinski és kollégái ezek után ismét meginterjúvolták a férfiakat: a táblák hatására most már 86 százalék volt a kezet mosók aránya és az eredmények szerint a férfiak tovább és alaposabban mostak kezet.

"Közegészségügyi szempontból rendkívül fontos ez a kutatás, mivel a kézmosás megelőzheti a fertőzések terjedését. Sajnos ennek ellenére sokan vannak, akik egyáltalán nem mosnak kezet, vagy nem elég alaposak" - vélekedett Lapinski a Nemzetközi Kommunikációs Társaság hírlevelében. A kutatás részletes leírása a Human Communication Research című tudományos szaklapban olvasható.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

ebola járványAz Ebola-járvány, mely idén március óta szedi áldozatait minden korábbinál súlyosabb a Nyugat-Afrika országaiban. A nemzetközi szervezetek és az afrikai országok együttesen kívánnak fellépni a vírus terjedése ellen.

A napokban fejeződött be az a kríziskonferencia, melyet az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) hívott össze a Nyugat-Afrikában tomboló Ebola-vírus megállításával kapcsolatban.

A minden korábbinál súlyosabb járványban március óta 750 esetet regisztráltak, a halottak száma, pedig 445. A régió országainak egészségügyi miniszterei egyetértettek abban, hogy együttesen kell fellépniük a betegség továbbterjedése ellen.

A betegség 2014 márciusában jelentkezett Guineában, Gueckedou falujában. Bár először csak elszigetelt eseteknek gondolták a járványt, az Ebola hamarosan továbbterjedt Sierra Leonéba és Liberiába is. Nemrég az első nem afrikai beteget is azonosították. A mostani járvány minden eddiginél súlyosabb, a betegek és a halottak számát, illetve a járvány kiterjedését tekintve egyaránt. Az Orvosok határok nélkül nemzetközi szervezet képviselő szerint a járvány "megállíthatatlanul tombol". A szakemberek szerint a betegség terjedéséhez hozzájárul az egészségügyi dolgozók felelőtlensége, az óvintézkedések figyelmen kívül hagyása, a hagyományos afrikai temetkezési szokások, sőt az is, hogy sokan úgy gondolják, a betegséget varázslat okozza, az orvosok, pedig valójában nem akarnak segíteni a betegeken.

ebola vírusAz Ebola a ma ismert egyik leghalálosabb fertőző betegség, egyes törzsei a fertőzések akár 50-90 százalékában halált okoznak. Hosszú, fonalszerű, jellegzetes formájú vírus, mely méreteiben a baktériumokhoz áll közel. Az Ebola egyetlen más vírusra sem hasonlít, és a törzsei igen gyorsan mutálódnak.

Először 1976-ban, a Kongói Köztársaságban azonosították, de az elmúlt közel negyven évben sem sikerült maradéktalanul megismerni. A vírus valószínűleg nem ember-specifikus, hanem a kórokozó egy ma még ismeretlen, vadon élő állatfajban (talán rágcsálóban vagy denevérben) tartja fönt magát, ahonnan olykor az emberekre is átterjedhet. A vírus a beteg testnedveivel (vérrel, nyállal) fertőz, és főként a kórházi ápolásban és a temetkezésben résztvevő embereket tizedeli meg. Ennek oka a nem megfelelő higiéniás körülményekben és az afrikai szokásokban, rituálékban keresendő.

A rossz életkörülmények is hozzájárulhatnak a betegség terjedéséhez. "A tiszta víz és a csatornázás hiánya komoly veszélyt hordoz, a járványból könnyen lehet krízis" - mondta Ibrahima Touré, a Plan Guinea nevű jótékonysági szervezet egyik vezetője, mikor az Ebola Guinea fővárosát, Conakryt is elérte. "Meg sem fordul az emberek fejében az, hogy kezet mossanak, amikor inni sincs elég víz."

A mostani járvány okozója a vírus leghalálosabb törzse, a Zaire-Ebola. A betegség átlagosan 7-14 napig lappang, ezután jelennek meg az influenzára emlékeztető tünetek: csillapíthatlan fejfájás, hátfájás, izomfájdalom, torokgyulladás, nyelési nehézségek. Ezek után következnek a vérzéses lázra utaló specifikus tünetek: magas láz, sárgaság, hányás. A betegség különböző szervrendszereket támadhat meg, így a tünetek között találhatjuk a bőr felhólygosodását és bevérzését, az izomgörcsöket, a kómát. Minden fertőzöttnél jelentkezik (kisebb-nagyobb mértékben) a vérzés, illetve a véralvadási problémák. Az esetek felében a vérzés minden nyálkahártyát érint, az orrtól a bélrendszeren keresztül a hüvelyig. A betegség második szakaszában a tünetek tovább súlyosbodnak, a beteg vért hány, a belső szervei egymás után mondják fel a szolgálatot, a vérrögök az egész testben megjelennek, számtalan trombózist okozva. A kötőszövetek bomlásnak indulnak, a nyálkahártyák, pedig fokozatosan leválnak, az agyi erek elzáródásával a beteg egyre kevésbé van tudatánál. A halál oka a vérzéses sokk, a kiszáradás, a belső szervek pusztulása, a keringés leállása.

 

A betegségre nincs gyógymód. A különböző beavatkozások célja a kiszáradás megelőzése, az elveszített folyadék pótlása, a véralvadás kordában tartása, a fájdalom csillapítása. Antibiotikumokat azért adnak a betegeknek, hogy a további fertőzéseket elkerüljék.

A fertőzöttek alig több mint 30 százaléka éli túl a betegséggel való találkozást. A gyógyulás lehet gyors és teljes, de hosszan elhúzódó is, hosszú távú következményekkel, mint a hajhullás, a bőr lehámlása, a krónikus gyulladások, az ízületi problémák, a fényérzékenység vagy a vakság.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

szennyezett bankjegyekMinden hetedik bankjegy fekáliamaradványokat hordoz – derült ki a Londoni Egyetem legfrissebb kutatási eredményeiből. A téma a Nemzetközi Kézmosás Nap kapcsán került előtérbe.

A tanulmány elkészítéséhez a kezek, a bankkártyák és különböző bankjegyek baktérium-szennyezettségét vizsgálták meg a brit fővárosban, illetve Birminghamben és Liverpoolban. A kapott adatok rávilágítanak, mennyire fontos a szappannal történő kézmosás, étkezés előtt, valamint toalett használat után. A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének közreműködésével készült felmérés arra is rámutatott, hogy a górcső alá vett kezek több mint negyede székletből származó kórokozókat, köztük súlyos emésztőrendszeri tünetekkel járó fertőzést okozó E. colit tartalmazott. Ráadásul a kezek 11 százaléka, a bankkártyák 8 százaléka, s a bankjegyek 6 százaléka olyan súlyosan szennyeződött, hogy baktériumszintjük egy koszos vécécsészéével volt egyenlő.

kézmosásA résztvevők egy kérdőívet is kitöltöttek, amelynek alapján kevesebb, mint kétötödük szokott kezet mosni étkezés előtt, míg a mellékhelyiség használata után 91 százalékuk tesz a higiéniáért – utóbbi adatnak azonban ellentmondanak az eredmények. A szappanos kézmosás a hasmenéses fertőzések kockázatát akár 42 százalékkal is visszaszoríthatja, de csupán a válaszadók valamivel több, mint kétharmada kerít rá sort, amikor csak lehetséges.

Elemzéseink kíméletlenül leleplezték, hogy a pénzzel és a bankkártyával történő mindennapi érintkezés során olyan kórokozókkal is kapcsolatba kerülünk, amelyek a székletben tenyésznek – fogalmazott a kutatást vezető Dr. Ron Cutler. - Az emberek állíthatják, hogy kezet mosnak, de az adatok nem ezt mutatják. Fontos hangsúlyozni, hogy milyen könnyen átvihető fertőzésekről van itt szó, hiszen ezek a baktériumok még a pénz vagy bankkártya adta körülmények között is életben maradnak. Kutatásunk bizonyítja, hogy a kézmosás milyen fontos. A meglepő mennyiségű kórokozó mindennapi használati tárgyainkon tenyészik, ami arra utal, hogy sokan egyszerűen megfeledkeznek a toalett használat utáni alapvető higiéniáról, noha ez a megelőzés kulcsfontosságú lépése lenne. Reméljük, hogy a Nemzetközi Kézmosás Nap elgondolkodtatja a közönséget, és arra sarkall, hogy a szappannal történő kézmosás rutinná váljon – fejtette ki Dr. Val Curtis, a higiénés kampány vezetője.

 

Forrás: vital.hu