Független tanácsadó honlapja.

 

 

hormonrendszer

EDC-k mérgekMinden eddiginél alaposabb felmérés készült a környezetünkben lévő veszélyes anyagokról. Hogyan kerülnek a szervezetbe, milyen betegségeket okozhatnak, és hogyan kerülhetjük el a leggyakoribb fajtáikat?

Átnyálaztuk az ENSZ Környezeti Programja és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közreadott jelentést.

A környezetből, a háztartási és ipari termékekből, az ivóvízből és táplálékból megszámlálhatatlan vegyület kerül a szervezetünkbe. Ezek részben természetes eredetűek, ám jórészt szintetikusak, és csak kevésről tisztázott pontosan, milyen hatást gyakorolhatnak a hormonrendszer finom egyensúlyára. Az ENSZ és a WHO szakemberei által most közzétett alapos felmérés arra figyelmeztet, hogy a hormonális szabályozást megzavaró vegyületek (az angol szakkifejezés, az "endocrine disrupting chemicals" rövidítése alapján EDC-k) valószínűleg egy sor betegséggel összefüggésbe hozhatók.

 

A hormonális szabályozást megzavaró legismertebb vegyületek (endokrin diszruptorok)

biszfenol ABPA (biszfenol A): Az ösztrogén hatását utánzó (xenoösztrogénként viselkedő) BPA-t főként polikarbonát műanyagok előállításához használják. BPA-t tartalmazhatnak például üdítőitalos vagy vizes palackok, műanyag ételtartók, pénztári blokkok, vízvezetékek, konzervdobozok belseje, befőttesüvegek teteje. A közelmúltig a legtöbb cumisüveg is tartalmazott BPA-t, 2011-ben azonban - az Egyesült Államok és Kanada gyakorlatát követve - az EU-ban betiltották az ilyenek forgalmazását.

Parabének: Szintén xenoösztrogén vegyületek, kozmetikai és tisztítószerekben használják őket tartósítószerként, baktérium- és gombaölő hatásuk miatt. Főként nagy víztartalmú termékek tartalmazzák, például dezodor, fogkrém, sampon, hajbalzsam, hidratálókrém, borotvazselé, arclemosó, bőrradír, síkosító, napvédő spray, cipőkrém.

Ftalátok: Elsősorban műanyagok, például polivinil-klorid (PVC) lágyítására, puhítására használják. Megtalálhatók beltéri burkolatokban, orvosi eszközökben, élelmiszerek csomagolásában, szigetelőanyagokban. Számos kozmetikumban, tisztítószerben is alkalmazták a termékek színének és illatának tartósítására, és sokszor nem szerepelt külön az összetevők listáján, ugyanis az illatanyag (az összetevők közt fragrance, perfume névvel jelölve) összetétele gyártási titok. Az EU-ban a legtöbb ftalátot ma már nem szabad kozmetikai termékekben, gyerekjátékokban és cumikban alkalmazni.

Triklozán: Az eredetileg orvosok által használt triklozán antibakteriális vegyület, amely számos kozmetikumban (szappanokban, tisztítószerekben, dezodorokban, fogkrémekben), ruházatban (zokni, sportruházat), szőnyegekben, konyhai eszközökben, szemetes zacskókban, légkondicionálókban megtalálható. A triklozán lebomlása során dioxin keletkezik, amely ismert karcinogén, a szennyvízbe kerülve, pedig reagálhat a víz fertőtlenítése során használt klórral, és így számos veszélyes, karcinogén klórvegyület keletkezhet.

Polibrómozott difenil-éterek (PBDE): Égésgátló, éghetőséget csökkentő anyagok, amelyeket a 70-es évek óta használnak számos textília (például kárpitok, matrachuzatok), elektronikai eszköz, bútor és építőanyag adalékaként. A 2001-ben Magyarország által is aláírt stockholmi egyezmény tiltja a gyártását és alkalmazását.

 

Ezeket az anyagokat többnyire a termékek címkéjén is feltüntetik. Ha lehetőség van rá, válasszunk inkább olyan termékeket, amelyek nem tartalmaznak ilyen vegyületeket.

 

parabénekHonnan származnak ezek a vegyületek?

Az emberi és állati szervezet egészsége nagyban függ attól, hogy a hormonrendszer, amely az anyagcsere-folyamatoktól a növekedésen és fejlődésen át az alvásig, a kedélyállapotig számos alapvető élettani funkciót és jelenséget szabályoz, megfelelően működik-e. Az EDC-k olyan vegyületek, amelyek ezt a komplex és érzékeny szabályozórendszert zavarják meg úgy, hogy megnövelik egyes betegségek kialakulásának esélyét. Egyes EDC-k a környezetben természetes módon is előfordulnak, míg sok más ilyen vegyületet - egyebek mellett a növényvédő szer-, az elektronikai vagy a kozmetikai iparban - szintetikus úton állítanak elő. Sőt akár adalékanyagként, akár szennyezésként az ételeinkben is találhatók EDC-k.

 

Milyen betegségekért felelhetnek?

Az ENSZ és a WHO most megjelentetett tanulmányában, amely mindeddig a legteljesebb körű  felmérés, a szerzők rávilágítanak az EDC-k és az olyan egészségi problémák közötti lehetséges összefüggésre, mint a férfimeddőség, a rejtettheréjűség, az emlőrák, a prosztatarák, a gyermeki idegrendszer fejlődésének zavarai, a figyelemzavaros-hiperaktív viselkedés, illetve a pajzsmirigyrák.

Állatkísérletes eredmények nyomán számos egyéb betegség kapcsán is felmerül a gyanú, hogy legalább részben az EDC-k állnak a hátterében: ezek között említhető a cukorbetegség, a fertőzésekkel szembeni csökkent védekezőképesség, az autoimmun kórképek (például a gyulladásos bélbetegségek), az asztma, a szív- és érrendszeri betegségek (az agyvérzést is beleértve), valamint az idegrendszer leépülésével járó krónikus betegségek közül az Alzheimer- és a Parkinson-kór.

 

Hogyan kerülnek a szervezetbe?

Az EDC-kkel a legváltozatosabb módokon kerülhetünk érintkezésbe. Ezek a vegyületek rendszerint ipari, városi vagy mezőgazdasági károsanyag-kibocsátással, illetve a szemétégetés melléktermékeként kerülnek a környezetbe, az emberi szervezetbe, pedig a táplálékkal, a belélegzett levegővel és porral, az ivóvízzel, valamint közvetlen bőrkontaktus útján jutnak be. A kisgyermekek ráadásul fokozottan veszélyeztetettek, részben a felnőttekénél aktívabb anyagcseréjük folytán, részben amiatt, hogy a kezükre kerülő szennyeződések nagyobb eséllyel jutnak be a szájukon át a szervezetükbe. "A kemikáliák egyre inkább a modern élet részét képezik, és az egyes nemzetek gazdaságai számára hasznot hajthatnak, azonban nem megfelelő kezelésükkel alapvető fejlődési célok elérését, általánosságban a fejlődés fenntarthatóságát kockáztatjuk" - hangsúlyozza Achim Steiner, az ENSZ környezeti programjának egyik felelőse.

 

Nyolcszáz gyanús vegyület

Természetesen az iparosodott világban egyre gyakoribbá váló betegségekért nem egyedül a környezeti kemikáliák tehetők felelőssé, ezekért egy sor más faktor, egyebek között az átlagéletkor növekedése és az egészségtelen táplálkozás is okolható. Azonban nehéz az okokat és a következményeket pontosan feltárni addig, amíg óriási hézagok tátonganak tudásunkban. Ezért a tanulmány szerzői cselekvési tervet javasolnak, amelyben az eddigi gyakorlatot, miszerint csak néhány ismertebb EDC-t vizsgáltak részletesen, jóval átfogóbb stratégiának kellene felváltania, hogy ne csak a jéghegy csúcsát lássuk.

Körülbelül 800 vegyületről gyanítható, hogy beleszól hormonrendszerünk működésébe - akár a hormonhatást kiváltó molekuláris kapcsolók, a hormonreceptorok szintjén, akár a hormonok testünkben zajló előállításának és átalakításának befolyásolásával -, ám ezeknek csak elhanyagolható hányadáról készült olyan részletes tanulmány, amely a teljes szervezet szintjén fellépő endokrin hatásokat azonosíthatta volna. Valójában a ma kereskedelmi forgalomban lévő vegyületek túlnyomó többségéről egyáltalán nem készültek ilyen jellegű felmérések.

 

Sokat el is hallgatnak

Hiányos ismereteink ellenére már most komoly bizonyítékok szólnak amellett, hogy a terhes anyák által a munkahelyen elszenvedett egyes vegyi ártalmak emelik a fiúgyermekekben a rejtettheréjűség esélyét; bizonyos halogénezett szénhidrogén-származékok az erre veleszületetten érzékenyebb nőkben fokozzák a mellrák kockázatát; a férfiakban, pedig jobbára azonosítatlan munkahelyi és mezőgazdasági szennyezők hatására emelkedik a prosztatarák veszélye. Ha a feltételezett EDC-k mindegyike átesne az alapos hatásvizsgálatokon, valószínűleg seregnyi újabb összefüggést ismernének fel.

Az ENSZ-jelentés készítői felhívják a figyelmet arra is, hogy nem elegendő csupán egyes EDC-ket tanulmányozni, hiszen a valóságban az emberi és állati populációk az ipari szennyező anyagok jellegzetes keverékeivel találkoznak, és ezek hatása összeadódhat. Végezetül azt is a sürgető teendők listájához sorolják, hogy az ipar szereplőivel komolyabban be kell tartatni jelentési kötelezettségüket, mert sok EDC az elhallgatás miatt marad homályban. A tudományos élet szereplői között pedig, különösen a fejlődő és feltörekvő országokban, javítani kell a nemzetközi szintű kommunikációt.

 

Forrás: origo.hu

 

antilipid tea slimming tea chitosan kapszula ózonizátor
Antilipid tea Slimming tea Chitosan kapszula Ózonizátor

 

 

gyomirtásGlifozát hatóanyagú gyomirtók 1975 óta léteznek, a szer hosszú távú egészségügyi hatása azonban csak most kezd kiderülni. A többek között a kenyérrel a szervezetünkbe kerülő szer folyamatos, alacsony dózisú bevitele megbolygathatja a hormonrendszert.

A folyékony kapának is nevezett glifozát a világ legnagyobb mennyiségben használt gyomirtója. Elsősorban nagyüzemi gazdaságokban használják vetés vagy a vetőmagok kicsírázása előtt, de permetezik kiskertekben, szőlőtőkék közé, és a vonatsínek mellé is. Betakarítás előtt permetezik vele a repcét, a kukoricát, illetve a napraforgót is, hogy a táblán szárítsák a betakarított terményt. Felhasználása különösen megugrott az elmúlt években, a glifozátrezisztens génmódosított kukorica, szója, gyapot, búza és egyéb gabonafélék elterjedésével.

 

Gyomirtó a vizeletben

glifozát gyomirtóA Friends of Earth európai környezetvédelmi ernyőszervezet által végzett, múlt héten bemutatott új vizsgálat szerint a gyomirtó használata mára olyan mértéket öltött, hogy a szer minden második európai vizeletében is kimutatható. A vizsgálat annak ellenére, hogy relatíve kis mintaszámon végezték – 18 európai országban, országonként 8-12 embert vontak be, összesen 182-öt -, úttörőnek számít, mert ez az első több országra kiterjedő kutatás a témában.

Legfőbb érdekessége, hogy kizárólag olyan, nagyvárosban élőket vontak be, akik közvetlenül nem találkoznak a szerrel: azaz nem a nagyüzemi mezőgazdaságban dolgoznak, és ha kertészkednek is, nem használják a gyomirtót. Ily módon a résztvevők vizeletébe a gyomirtó csak a táplálkozás útján juthat be.

Az eredmények szerint az európaiak 44 százalékának a vizeletében található glifozát. Máltán ez az arány 90, Németországban 70, Magyarországon 50, Bulgáriában és Macedóniában viszont csak 10 százalék volt – bár ezek az arányok a kis mintaszám miatt nem igazán adnak valós képet az országok közti eltérésekről.

 

Glifozát a zsemlében

A vizsgálattal párhuzamosan a német ÖKO-Test magazin péksütményekben, zabpehelyhekben és lisztekben vizsgálta a gyomirtó jelenlétét. A 20 vizsgált mintából 14-ben megtalálták a szert. 10 zsemléből 8 tartalmazott gyomirtót, ami rámutat arra, hogy a glifozát molekulák túlélik a sütési hőmérsékletet.

De glifozátot tartalmazhatnak a húsok, húskészítmények is: az USA-ban és Dél-Amerikában importra termelt glifozátrezisztens kukorica és szója ugyanis világszerte egyik fő összetevője a sertésnek, szarvasmarhának, baromfinak adott takarmánynak.

 

Szójaültetvény mellett gyakoribb a születési rendellenesség

Bár a glifozátot az USA-ban már 1975-ben, az Európai Unióban, pedig 2001-ben engedélyezték, hosszú távú humán hatásáról alig tudunk valamit. Ismert, hogy a szerrel való közvetlen érintkezés irritálja a bőrt, a felső légutakat, illetve lenyelése esetén az emésztőrendszert. Arról azonban, hogy a szer hosszú távú, alacsony dózisú fogyasztása milyen hatásokat okoz, csak az utóbbi néhány években kezdtek, az első, megnyugtatónak semmiképpen nem nevezhető információk szállingózni.

Patkányokon és karmos békákon végzett kísérletek szerint a glifozát-tartalmú gyomirtók megzavarják a hormonrendszert, elsősorban a férfi hormonok és az ösztrogén-termelést, és ily módon negatívan befolyásolják a gyermekvállalást. Egy francia kutatás szerint a glifozát a humán embrionális-, köldök- és méhlepény sejtvonalakon DNS töredezést és sejtpusztulást okoz, ám később ennek a kutatásnak a hitelességét megkérdőjelezték. Dél-Amerikai statisztikák szerint a glifozát-rezisztens szójaültetvények közelében az országos átlagnál több gyermek születik rendellenességgel.

A WHO szerint nem káros az egészségre

A szabályozó hatóságok és az Egészségügyi Világszerzet (WHO) azonban ezeket az eredményeket még nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy a szer megítélését felülvizsgálja, az EU-ban például a közelmúltban hosszabbították meg a glifozát engedélyét 2015-ig.

Glifozát-rezisztens génmódosított vetőmag viszont még nincs Európában, annak ellenére, hogy a Monsanto már 14 ilyen vetőmagra adott be kérelmet.

Hogy a glifozát-használat szabályozás nélkül nem fog csökkeni a világban, jól jelzi, hogy az USA-ban a szántóföldek 50 százalékát már génmódosított vetőmaggal vetik be. A Monsanto mellett glifozáttartalmú gyomirtót Európában többek között gyárt a BASF, a Bayer és a Syngenta is, de Kínából is jön a hatóanyag.

 

Forrás: origo.hu

 

ózonizátor spirulina kapszula
Zöldség gyümölcs tisztító Spirulina kapszula

 

 

szintetikus vegyi anyagokA szintetikus vegyi anyagok egészségkárosító hatásának veszélyeire figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) közös tanulmánya, amely az eddigi legátfogóbb tanulmány az emberi hormonrendszerre nézve káros anyagokról.

A tanulmány készítői sürgetik, hogy készüljenek további elemzések a szóban forgó anyagokról - amelyeket széles körben használnak a háztartásokban és számtalan ipari termékben is megtalálhatók - annak érdekében, hogy teljességgel kiderüljön az összefüggés a hormonrendszer működését megzavaró anyagok (endocrine disrupting chemicals, EDC) és a különféle betegségek és rendellenességek között.

Az emberi hormonrendszerre káros anyagok találhatók a természetben is, mesterséges (szintetikus) fajtái, pedig jelen vannak a rovarirtó szerekben, az elektronikus eszközökben, a kozmetikai és higiéniás termékekben, játékokban, valamint adalékanyagként megtalálhatók élelmiszerekben és gyógyszerekben is.

 

Daganatok, hipraktivitás, idegrendszeri problémák

A tanulmány felhívja a figyelmet az EDC-anyagok és az egészségi problémák közötti összefüggésekre, köztük annak a lehetőségére, hogy a szintetikus vegyi anyagok esetleg hozzájárulnak le nem szállt here kifejlődéséhez, mellrák kialakulásához, az idegrendszer fejlődési problémáihoz, hiperaktivitáshoz, figyelemzavarhoz és nyirokmirigyrák kialakulásához.

A több mint kétéves kutatás eredményei nyomán, kedden közzétett, A tudomány állása az emberi hormonrendszerre nézve károsító anyagokról című tanulmány szerint "feltételezhető, hogy a rovarirtókban lévő ftalátok, a biszfenol-A és más anyagok károsítják a nők termékenységét, növelik a gyermekkori betegségek, köztük a leukémia lehetőségét". A szakemberek aggodalmuknak adtak hangot a biszfenol-A jelenléte miatt a mindennapokban: például a konzervdobozok, napszemüvegek anyagában. Hasonló fenntartásukat fejezték ki a hormonrendszert károsító anyagok állatvilágra gyakorolt hatásai miatt is.

A tíz évvel korábbi hasonló jelentés csak "gyenge bizonyítékokat" talált arra, hogy ezek a vegyi anyagok hatással vannak az emberi szervezetre. A legutóbbi kutatás rámutat arra, hogy a közösségek világszerte ki vannak téve az EDC-knek és az azokkal összefüggő kockázatnak - idézte a jelentés Maria Neirát, a WHO közegészségügyi és környezeti igazgatóját

 

Forrás: MTI, origo.hu

 

 

gyümölcsmosásImmár kilencedik éve teszi közé az egyik amerikai környezetvédelmi szervezet a "Piszkos tizenkettő" névre keresztelt listáját, amely felsorolja, hogy az USA-ban kapható zöldségek és gyümölcsök közül melyek tartalmaznak leggyakrabban növényvédőszer-maradványokat.

Az Environmental Working Group (EWG) nevű, amerikai nonprofit környezetvédelmi szervezet idén is megnevezte a "Piszkos tizenkettőt", vagyis a növényvédőszer-maradványokat leggyakrabban tartalmazó 12 zöldséget és gyümölcsöt. Az amerikai listát a tavalyi évhez hasonlóan idén is az alma vezeti: a szakemberek a vizsgált minták 99 százalékában találtak valamilyen növényvédőszer-maradványt.

 

A "Piszkos tizenkettő" listájához a szervezet minden évben véletlenszerűen több száz mintát vesz az USA teljes területéről a leggyakrabban fogyasztott zöldségekből és gyümölcsökből: az idei eredményekből kiderült, hogy a minták kétharmada még igen alapos mosás után is tartalmazott növényvédőszer-származékokat. A növényvédőszerek számos egészségügyi probléma kialakulásában szerepet játszanak: rákkeltő hatásúak, felboríthatják a hormonrendszer egyensúlyát, és különösen veszélyesek a gyermekekre nézve, mivel súlyos fejlődési rendellenességeket is okozhatnak.

 

Dobogós gyümölcsök

 

zöldségekA "Piszkos tizenkettő" idei dobogósai mind gyümölcsök: első az alma, második a földieper, harmadik, pedig a szőlő, utóbbinál egyetlen mintában 15 különböző növényvédőszert is találtak. A lista további helyezettjei csökkenő sorrendben: szárzeller, őszibarack, spenót, paprika, import nektarin (itt minden minta pozitív lett), uborka, burgonya, koktélparadicsom és különféle erőspaprika-fajták.

 

A szakemberek mindezek ellenére óva intenek mindenkit attól, hogy egy ilyen lista hatására száműzze étrendjéből a zöldségeket és gyümölcsöket. A zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend messze több pozitív egészségügyi hatással bír, mint amekkora kockázatot a növényvédőszer-maradványok jelentenek - mondta el az EWG munkatársa. A "Piszkos tizenkettő" inkább egyfajta figyelemfelhívás, hogy amennyiben tehetjük, a "kockázatos" élelmiszerekből vegyünk inkább ökológiai gazdálkodásból származó bioterményeket, illetve lehetőség szerint keressünk inkább a lakóhelyünk közelében megbízható termelőt vagy piacot.

 

Forrás: origo.hu

 

Ózonizátor
Ózonizátor

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó