Független tanácsadó honlapja.

 

 

hasnyálmirigyrák

chitosan kapszula super kalcium cink kapszula cordyceps kapszula
Chitosan kapszula Super kalcium Cink kapszula Cordyceps kapszula

hasnyálmirigyrákMintegy 35 000 ember haláláért felelős évente hazánkban a rák. A számadatok szerint a diagnosztizált betegek mintegy fele veszti életét, pedig rendszeres szűrővizsgálatokkal az áttétek kialakulása a legtöbb esetben megelőzhető lenne.

Számos olyan eset van azonban, amikor már az orvostudomány sem képes segíteni.

 

Hasnyálmirigyrák

 

A hasnyálmirigyrák az egyik legalattomosabb daganatos megbetegedés. Korai stádiumban alig vannak tünetei, ezért nagyon nehezen észlelhető, már csak előrehaladott stádiumban ismerhető fel.

Leggyakrabban nagyfokú étvágyvesztésről, hányingerről és hasmenésről, lesoványodásról panaszkodnak a betegek.

A tünetek különbözhetnek attól függően, hogy a tumor a hasnyálmirigy melyik részében alakul ki. A megbetegedések többsége a hasnyálmirigy feji részéből indul ki, így a daganat növekedése során elzárja a hasnyálmirigy kivezető nyílását és a mellette lévő epevezetéket, és sárgaságot, emésztési zavarokat okoz.

Erre a ráktípusra jellemző a kifejezetten gyors terjedési hajlam. A nyirokrendszeren keresztül nagyon hamar átterjedhet a szomszédos szervekre, és áttétek alakulhatnak ki elsősorban a májban, a tüdőben, de a csontokban is. A betegség nagyon alattomos és gyors lefolyású, egyéves túlélési esélye mindössze öt százalék. Általában 5-6 hónapon belül halálos lefolyású.

 

Végbélrák és vastagbélrák

 

vastagbélrákA betegség kialakulása az utóbbi három évtizedben a sokszorosára nőtt, és a második leggyakoribb daganatos megbetegedés lett mind a férfiak, mind a nők körében. A diagnosztizált esetek majdnem nyolcvan százaléka az ötvenedik életévüket betöltötteknél jelentkezik. A halálesetek többsége megelőzhető lenne, mert a szűréshez minden eszköz az orvosok rendelkezésére áll. Hazánkban évi 7500 új beteget regisztrálnak, ebből 5000 fő esik áldozatául a betegségnek, a számok azért is meglepőek, mert a legjobban diagnosztizálható ráktípusról van szó.

A betegség nem máról holnapra alakul ki, hanem évek, akár évtizedek alatt, ezalatt előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem észlel a beteg. Az áttétek kialakulása után azonban nincs túl sok esély a túlélésre.

Az első panaszok között szerepelhetnek az egymással váltakozva fellépő hasmenés és székrekedés, véres széklet vagy nyákos váladék a székletben, de ide tartozhatnak az emésztés olyan tartós panaszai is, amelyek nem vezethetők vissza a táplálkozás radikális megváltoztatására.

Amennyiben a fenti tünetek két hétnél tovább is fennállnak, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert fájdalmakat csak az előrehaladott vastagbélrák okoz.

Ha a daganat már átterjedt a hasüreg nyálkahártyájára vagy más szervekre, a túlélési idő körülbelül hét hónap. Ilyenkor műtéti beavatkozást már csak a beteg közérzetének jobbítására alkalmaznak, például megszüntetik a daganat által okozott bélelzáródást.

 

Melanoma

 

melanomaIgaz, a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok csak mintegy három százalékát teszi ki ez a betegség, mégis ez a legveszélyesebb, mert agresszívan terjedő áttéteket okoz, melyek elsősorban a tüdőben, a májban, de akár az agyban is megjelenhetnek.

A melanoma a bőrben található melanociták daganata. Ezek a sejtek felelősek a melanin termeléséért.

Ez egy feketés, barnás festékanyag, mely néhány helyen nagyobb mennyiségben található meg a bőrön.

A melanociták ezen gócpontjai, mind a látható, mind az ultraibolya tartományba eső fénytől minden alkalommal jelentős károsodást szenvednek, mely aztán idővel a daganat kiváltó oka is lehet.

A melanoma inkább a negyven év felettieket veszélyezteti, férfiaknál a törzsön, nőknél a megfigyelések szerint inkább a végtagokon alakul ki.

A felszínes, azaz sugárirányban terjedő melanoma felismerése könnyen megtanulható, akár a laikusok számára is.

Ez rendkívül fontos a korai diagnózis szempontjából, mert a megbetegedések jelentős hányada egy korábban már meglévő anyajegyből alakul ki. Az áttéteket inkább a függőleges növekedési irányú daganat okozza.

Erre a daganat típusra is igaz, hogy túlélési esélyei csak a kezdeti stádiumban reálisak, áttét esetén akár már hat hónap alatt is végezhet áldozatával.

Azonnal forduljunk orvoshoz, ha egy anyajegy nőni kezd, megváltozik a színe, a felszíne, esetleg gödrös lesz, vagy megvastagodik, felmaródik, illetve vérezni kezd.

 

Forrás: otvenentul.hu, webbeteg.hu

 

 

VirsliSvéd kutatók megállapítása szerint kapcsolat van a feldolgozott húsok, például a szalonna és a szalámik fogyasztása és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.

Napi 50 grammal, nagyjából egy virslivel több feldolgozott hús rendszeres fogyasztása 19 százalékkal emelheti egy embernél a betegség megjelenésének valószínűségét, noha a hasnyálmirigyrák előfordulási aránya így is alacsony.

Korábban összefüggésbe hozták már a vörös és feldolgozott húsok fogyasztását a bélrákok gyakoriságának növekedésével, ezért Nagy-Britanniában például az új ajánlások szerint nem javasolják, hogy naponta 70 grammnál többet egyen egy felnőtt ezekből az élelmiszerekből.

A British Journal of Cancer című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz 11 klinikai próba adatait elemezték, amelyekbe összesen 6643 hasnyálmirigyrákban szenvedő pácienst vontak be. Susanna Larsson kutatásvezető, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa csoportjával úgy találta, hogy az étrendben napi 50 grammal több feldolgozott hús 19 százalékkal, 100 grammal több pedig 38 százalékkal növelte meg a hasnyálmirigyrák kockázatát.

Mivel ennek a ráktípusnak nagyon rossz a túlélési aránya, Larsson szerint különösen fontos megérteni, milyen tényezők növelhetik kockázatát.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cink kapszula

Gai-Bao tabletta

Banting növényi tabletta és por

TÜSI- harmonizáló készülék

 

 

hasnyálmirigy daganatAz elmúlt évtizedekben a hasnyálmirigy daganat előfordulása gyakoribbá vált a fejlett nyugati országokban, a vastagbélrák és a gyomorrák után az emésztőrendszer harmadik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganata. A hasnyálmirigyrák 40 évesnél fiatalabbakban igen ritka, 50 évesnél idősebb korban az életkorral párhuzamosan gyakoribbá válik, leginkább 65 és 80 éves kor között fordul elő és gyakrabban alakul ki férfiakban.

A hasnyálmirigy daganat (pancreas carcinoma) a hasnyálmirigy állományának tumoros elfajulásával járó betegsége. A hasnyálmirigy daganata Magyarországon a rákos megbetegedések közül a hetedik leggyakoribb.

 

Kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, azonban számos kockázati tényező hozható összefüggésbe a kialakulásával. A dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező, amely mintegy 30 százalékban tehető felelőssé a rák kifejlődéséért, ráadásul egyértelmű dózis-hatás összefüggést is megfigyeltek több vizsgálatban, azaz az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő a hasnyálmirigyrák kialakulásának a kockázata. Az elhízás is fontos kockázati tényező, a kockázat mértéke egyenes arányban áll a fokozott kalória bevitellel. Ugyanakkor a gyümölcsökben, zöldségekben gazdag táplálkozás csökkentheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. Az alkohol ill. a kávéfogyasztás, valamint az idült hasnyálmirigy gyulladás és a hasnyálmirigyrák kialakulása közötti kapcsolat jelenleg még nem egyértelműen tisztázott. Családi halmozódás, valamint daganatos szindrómákkal, örökletes betegségekkel való összefüggés is tapasztalható.

 

A hasnyálmirigy daganat három különböző helyről indulhat ki. Leggyakrabban, közel 70 százalékban a hasnyálmirigy fej a kiindulási pont, ritkábban a hasnyálmirigy testének, illetve farki részének területéről indul ki.

 

Milyen tünetekkel jár a hasnyálmirigy daganat?

A hasnyálmirigy daganat alattomos megbetegedés, tüneteket meglehetősen későn okoz, általában már csak akkor, amikor a környező szerveket beszűrte és távoli szervekbe is adott áttéteket. A hasnyálmirigy daganatok többsége a felismeréskor sajnos már nem operálható.

 

Általános tünet a rövid idő alatt kialakuló jelentős mértékű fogyás. A hányinger, hányás, gyengeség gyakori, de nem specifikus tünetek. Szövődményként kialakulhat mélyvénás vérrögösödés, mely többször is ismétlődhet és akár mindkét alsó végtagon megjelenhet.

A hasnyálmirigy feji részéből kiinduló daganatok az epeutak elzárásával epepangást okoznak, amit a sárgaság és a bőrviszketés jelezhet. A hasnyálmirigy testi és farki részéből kiinduló daganatok epevezeték elzáródást nem okoznak, így sárgaság sem alakul ki. Sokkal inkább jellemző tünetük a köldök körüli és övszerűen a hátba sugárzó fájdalom. A fájdalom oka, hogy a növekvő daganat nyomja a hasnyálmirigy mögött elhelyezkedő idegdúcokat. Fekvő helyzetben a legnagyobb az idegdúcokra gyakorolt nyomás, így érthető, hogy éjjel sokkal intenzívebb a fájdalom.

 

A hasnyálmirigy daganatok jellemzője a gyors terjedésre való hajlam. Rövid idő alatt beszűri a környező szerveket, a nyirokcsomókat és a véráram útján távoli szervekbe is áttéteket ad. Leggyakrabban a tüdőben, a májban, valamint a csontokban képződnek áttétek.

 

A hasnyálmirigy daganat diagnózisa

A hasnyálmirigy daganat diagnosztizálásában a képalkotó vizsgálatoké az elsődleges szerep. A hasi UH vizsgálattal általában csak a 2 cm-nél nagyobb tumorok fedezhetők fel. Sokkal inkább alkalmas a kimutatásra a hasi CT vizsgálat, hiszen ezzel a kisebb daganatok is láthatók és a környezetre való terjedés mértéke is megítélhető.

 

A pontos diagnózis felállítása csak szövettani mintavétel alapján lehetséges, amely leggyakrabban a hasfalon keresztül történik egy tű segítségével (finomtű biopszia). Az endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia (ERCP) gyakran nélkülözhetetlen a diagnózis felállításában, amely során szövettani, vagy citológiai mintavételre is van mód.  A nyirokcsomó, valamint a távoli áttétek kimutatásában, differenciáldiagnosztikai kérdésekben és a terápia hatásosságának a megítélésében a PET-CT vizsgálat hasznos információkat szolgáltat. A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések. Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumor marker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.

 

A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések.

 

Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumormarker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.

 

A hasnyálmirigyrák kezelése

A hasnyálmirigy daganat kezelésében a műtétnek, sugárkezelésnek, kemoterápiás szerek alkalmazásának, valamint fájdalomcsillapítók adásának van szerepe. A terápia megválasztását a tumor kiterjedése, valamint a beteg általános állapota határozza meg.

 

Korai stádiumú hasnyálmirigy daganat esetén műtéti beavatkozással még van remény a tumor teljes eltávolítására és a végleges gyógyulás elérésére. Amennyiben a korai stádiumú daganat a pancreas fejre lokalizálódik, a műtét során a hasnyálmirigy fejet és a daganat által beszűrt patkóbelet távolítják el. A hasnyálmirigy testében lévő daganat esetén a test és a farok, valamint a lép eltávolítására kerül sor. A hasnyálmirigy farokban lévő daganat esetén a léppel együtt csak a farki részt veszik ki.

 

Előrehaladott stádiumban a daganat teljes műtéti eltávolítása és ezzel a végleges gyógyulás sajnos már nem érhető el. Ezekben az esetekben úgynevezett palliatív kezelések végezhetők. Ilyen beavatkozás az epeelfolyás segítésére és ezzel a sárgaság mértékének csökkentésére irányuló műtétek.

 

 

Palliatív beavatkozás a fájdalom csillapítása is. Eleinte szájon át adható, vagy bőrön keresztül felszívódó fájdalomcsillapítókat alkalmaznak, később a betegség előrehaladtával ezek az eljárások már nem bizonyulnak elegendőek. Ilyenkor jelenthet segítséget az érintett idegdúcok műtéti beavatkozással vagy bőrön keresztül történő alkoholos infiltrációja. Az eljárás célja az, hogy az idegszövetbe adott alkohollal elpusztítsák az érző idegsejteket.

 

A sugár-, valamint kemoterápiát kisegítő kezelésként alkalmazzák műtétek után. Céljuk a műtét után még bentmaradó daganatos sejtek számának csökkentése.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

 

fogínybetegségA legújabb kutatások összefüggést valószínűsítenek a fogíny állapota és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.

A daganatos megbetegedések között a hasnyálmirigyrák az egyik vezető halálok világszerte, nem véletlenül: lassan, alattomosan kifejlődő betegségről van szó, amelyet sokszor csak akkor fedeznek fel, amikor már előrehaladott állapotban van. A kevéssé specifikus tünetekkel kísért daganatos megbetegedésben szenvedők túlélési esélye éppen annak késői felfedezése miatt alacsony: a diagnózis felállítása után a betegek alig 5 százaléka él öt évnél tovább.

A szakemberek régóta próbálnak olyan módszert találni, amellyel viszonylag korai stádiumban felfedezhető a hasnyálmirigyrák. Bár áttörő eredmény még nem született, bizakodásra adhat okot a Brown Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata, amely kapcsolatot talált a fogínybetegségek előfordulása és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.

hasnyálmirigyrákA fogínybetegségeket korábban már összefüggésbe hozták például a stroke és a cukorbetegség kialakulásával, szakmai szervezetek azonban megkérdőjelezték a kettő között fennálló ok-okozati kapcsolatot. Mindezek ellenére orvosi körökben tartja magát az a nézet, miszerint a rossz fogíny kiváló "táptalaja" a krónikus gyulladások kialakulásának, és ez elősegíti a rákos sejtek növekedését is.

Utóbbi vélekedést támasztja alá egy, a Gut című szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmány is, amelyből kiderült, hogy a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél kétszer olyan gyakran fordult elő a fogínybetegségek kialakulásáért felelős Porphyromonas gingivalis baktérium elleni magas antitest-szint, mint egészséges társaiknál. Bár a megállapítás nem elég bizonyíték az ok-okozati kapcsolat felállításához, az összefüggés egyértelműen kimutatható.

Ennél konkrétabb eredményre jutottak a Harvard Egyetem kutatói, akik megállapították, hogy a rossz fogíny férfiaknál 63 százalékkal növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát a fogínybetegségtől mentes társaikhoz képest. Szintén megállapítást nyert, hogy a P. gingivalis baktérium ellen termelt ellenanyagok magas szintje a hasnyálmirigy- és vastagbélrák általi halálozás fokozott kockázatát jelzi akkor is, ha nincsenek fogínybetegségre utaló nyilvánvaló tünetek.

Bár a fogíny állapota és a hasnyálmirigyrák között kapcsolatot találó vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, a szakemberek bíznak abban, hogy további kutatásokkal sikerül olyan eljárásokat kialakítani, amelyekkel már korai stádiumban diagnosztizálhatóvá válik a rettegett kór.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

Fogkrém fodormenta ízesítéssel

Antilipid tea

Cordyceps kapszula

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó