Független tanácsadó honlapja.

 

 

hasnyálmirigy

glikémiás diétaAlacsony glikémiás indexű ételek fogyasztásával egyenletesen tarthatjuk a vércukorszintet, és még a szervezet hatékonyabb zsíranyagcseréjében is segít. A diétát egyszerű követni, lássuk hogyan is kell!

A glikémiás indexet (GI) eredetileg cukorbetegeknek alakították ki, hogy ezzel segítsék a vércukorszintjük ellenőrzését, de hasznos eszköz a nem cukorbetegeknek is az egészséges étkezések megtervezésében és az élelmiszerek kiválasztásában.

A GI a szénhidráttartalmú ételeket annak alapján rangsorolja, hogy milyen mértékben bomlanak le glükózzá (szőlőcukor). A vérkeringésben a túl sok glükóz hatására a hasnyálmirigy inzulin nevű hormont termel, hogy a vércukorszint visszaálljon a normális tartományba. A magas GI-ű ételek fogyasztása a szervezetben keringő túl magas inzulinszinthez vezet, amit érdemes elkerülni.

 

Hogyan működik?

A szénhidrátok keményítőtartalmú élelmiszerekben (kenyér, tészta, burgonya), cukros élelmekben (gyümölcsök, sütemények, kekszek) és a mézben találhatók. Ezek biztosítják a fő energiaforrást, üzemanyagként használja a szervezet minden része, az agytól a dobogó szívig (kicsit hasonlóan, mint a benzin az autóban). Minden szénhidrát képes a vércukorszintet megnövelni, de minél lassabban emésztjük a szénhidrátot, annál lassabban szabadul fel az energia - glükóz formájában - a véráramban, és alacsonyabb a GI értéke. Minél gyorsabban emésztjük a szénhidrátot, annál gyorsabban emelkedik a glükóz szintje a vérkeringésben, és magasabb a GI értéke.

Azt a sebességet mérik a GI skálán, amellyel az emésztés a glükózt felszabadítja, és a mennyiségét növeli a vérben. A glükóz az egyik leggyorsabban felszívódó szénhidrát, így kapott 100 pontot.

 

Gyorsítja a zsírégetést

A vérben a megugrott glükóz előidézi, hogy a hasnyálmirigy felszabadítsa az inzulinhormon kiáradását, ami eltávolítja a túl sok glükózt. Az inzulin eltávolítja a felesleges glükózt a vérből, és csökkenti a szervezetben a zsírégetés gyorsaságát. A nagy inzulinhullámot a magas GI-ű élelmek okozzák, és a reakció elindul a szervezetben: fásultnak, éhesnek érezzük magunkat, és ellenállhatatlanul több cukorra vágyunk.

Alacsony GI-ű szénhidráttartalmú ételek fogyasztása a vérben egyenletesen növekvő glükózszintet idéz elő, ami a keringésben azt eredményezi, hogy az inzulin kis mértékben és enyhén emelkedik. A kis mértékű inzulinnövekedéssel teltnek és energikusnak érezzük magunkat órákkal az étkezés után is, valamint a szervezetet a zsírégetésre is ösztönzi.

A 70 vagy annál magasabb GI-ű ételek (magas GI) jellemzően gyors vércukorszint emelkedést váltanak ki. 55-69 közötti GI-ű ételek (közepes GI) mérsékelt növekedést idéznek elő. Az 55 alatti GI-ű ételek (alacsony GI) csekély hatással vannak a vércukorszintre.

 

Az alapelvek

  • Az alacsony GI-ű ételek természetes, lassan felszabaduló energiát biztosítanak.
  • Általában véve minél kisebb mértékű a szénhidrát feldolgozottsága, annál valószínűbb, hogy alacsony a GI pontszáma.
  • A fehér ételeknek, beleértve a fehér lisztből és fehér cukorból készült ételeket, inkább magas a GI értékük.
  • A magas rosttartalmú ételek emésztése hosszabb ideig tart, ezért lassabban emelkedő vércukorszintet termelnek. A rostok hosszabb ideig adnak teltség érzetet, ami segít megakadályozni, hogy túlegyük magunkat. A legtöbb zöldség, a teljes értékű gabonák, a hüvelyesek, a diófélék, a magok és a gyümölcsök rostban gazdagok, amikor teljes egészében esszük azokat.

 

alacsony glikémiás indexA különböző Glikémiás indexű ételek keverése

Az ételre adott glikémiás válasz attól is függ, hogy milyen másik étellel esszük. Ehetünk egészségesen magas GI-ű élelmiszert olyan ételben, amely tartalmaz fehérjét és esszenciális zsírokat. Az élelmiszerek ötvözése lelassítja a sebességet, amellyel az ételből a cukor a szervezetben felszabadul.

Például, próbáljuk meg a magas GI-ű sült burgonyát alacsony zsírtartalmú sajttal (fehérje) és zöldsalátával (rost), vagy a magasabb GI-ű sárgarépalevest magokkal (esszenciális zsírok) megszórni, vagy a sovány csirkehússal (fehérje) töltött teljes kiőrlésű pitát (rost) ötvözni. Ilyen módon kapunk egészséges tápanyagot magas GI-ű élelmiszerekből, miközben minimalizáljuk a vércukorra gyakorolt hatását.

 

Mire érdemes ügyelni

Ha étterembe vagy barátokhoz megyünk vendégségbe, nehéz az alacsony GI-ű étrendet követnünk. A lehetséges károkat néhány trükk figyelembe vételével mérsékelhetjük. Válasszunk többféle gabonából készült, kovászos vagy magos kenyeret, és mondjunk nemet a bagett és a ciabatta falatokra. Mondjunk le a csipszről, és együnk helyette egy extra adag alacsony GI-ű zöldséget vagy salátát. Hagyjuk ki a pudingot, vagy kompromisszumként csak egy kicsi mennyiséget kérjünk. Ha alkoholt iszunk, akkor csak étel mellé fogyasszuk; és próbáljunk 70%-os kakaótartalmú csokoládét enni, hogy kielégítsük a csokoládé iránti vágyunkat; vagy próbáljuk a magas GI-ű fehér kenyeret fehérjében gazdag feltéttel megkenni, például mogyoróvajjal, hogy lassítsuk az emésztést és korlátozzuk a túlevés hatását a vércukorszintben.

 

Forrás: hazipatika.com

 

carb blocker kalcium töktermék porral cink kapszula chitosan kapszula
Carb Blocker Kalcium töktermék porral Cink kapszula Chitosan kapszula

 

 

Hogy a természet adta lehetőségeket kihasználva egészségesebben éljél!

gyógyító gyümölcsökgyógyító gyümölcsök2gyógyító gyümölcsök3gyógyító gyümölcsök4

 

Forrás: ismeretlen

 

 

 

hasnyálmirigy daganatAz elmúlt évtizedekben a hasnyálmirigy daganat előfordulása gyakoribbá vált a fejlett nyugati országokban, a vastagbélrák és a gyomorrák után az emésztőrendszer harmadik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganata. A hasnyálmirigyrák 40 évesnél fiatalabbakban igen ritka, 50 évesnél idősebb korban az életkorral párhuzamosan gyakoribbá válik, leginkább 65 és 80 éves kor között fordul elő és gyakrabban alakul ki férfiakban.

A hasnyálmirigy daganat (pancreas carcinoma) a hasnyálmirigy állományának tumoros elfajulásával járó betegsége. A hasnyálmirigy daganata Magyarországon a rákos megbetegedések közül a hetedik leggyakoribb.

 

Kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, azonban számos kockázati tényező hozható összefüggésbe a kialakulásával. A dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező, amely mintegy 30 százalékban tehető felelőssé a rák kifejlődéséért, ráadásul egyértelmű dózis-hatás összefüggést is megfigyeltek több vizsgálatban, azaz az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő a hasnyálmirigyrák kialakulásának a kockázata. Az elhízás is fontos kockázati tényező, a kockázat mértéke egyenes arányban áll a fokozott kalória bevitellel. Ugyanakkor a gyümölcsökben, zöldségekben gazdag táplálkozás csökkentheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. Az alkohol ill. a kávéfogyasztás, valamint az idült hasnyálmirigy gyulladás és a hasnyálmirigyrák kialakulása közötti kapcsolat jelenleg még nem egyértelműen tisztázott. Családi halmozódás, valamint daganatos szindrómákkal, örökletes betegségekkel való összefüggés is tapasztalható.

 

A hasnyálmirigy daganat három különböző helyről indulhat ki. Leggyakrabban, közel 70 százalékban a hasnyálmirigy fej a kiindulási pont, ritkábban a hasnyálmirigy testének, illetve farki részének területéről indul ki.

 

Milyen tünetekkel jár a hasnyálmirigy daganat?

A hasnyálmirigy daganat alattomos megbetegedés, tüneteket meglehetősen későn okoz, általában már csak akkor, amikor a környező szerveket beszűrte és távoli szervekbe is adott áttéteket. A hasnyálmirigy daganatok többsége a felismeréskor sajnos már nem operálható.

 

Általános tünet a rövid idő alatt kialakuló jelentős mértékű fogyás. A hányinger, hányás, gyengeség gyakori, de nem specifikus tünetek. Szövődményként kialakulhat mélyvénás vérrögösödés, mely többször is ismétlődhet és akár mindkét alsó végtagon megjelenhet.

A hasnyálmirigy feji részéből kiinduló daganatok az epeutak elzárásával epepangást okoznak, amit a sárgaság és a bőrviszketés jelezhet. A hasnyálmirigy testi és farki részéből kiinduló daganatok epevezeték elzáródást nem okoznak, így sárgaság sem alakul ki. Sokkal inkább jellemző tünetük a köldök körüli és övszerűen a hátba sugárzó fájdalom. A fájdalom oka, hogy a növekvő daganat nyomja a hasnyálmirigy mögött elhelyezkedő idegdúcokat. Fekvő helyzetben a legnagyobb az idegdúcokra gyakorolt nyomás, így érthető, hogy éjjel sokkal intenzívebb a fájdalom.

 

A hasnyálmirigy daganatok jellemzője a gyors terjedésre való hajlam. Rövid idő alatt beszűri a környező szerveket, a nyirokcsomókat és a véráram útján távoli szervekbe is áttéteket ad. Leggyakrabban a tüdőben, a májban, valamint a csontokban képződnek áttétek.

 

A hasnyálmirigy daganat diagnózisa

A hasnyálmirigy daganat diagnosztizálásában a képalkotó vizsgálatoké az elsődleges szerep. A hasi UH vizsgálattal általában csak a 2 cm-nél nagyobb tumorok fedezhetők fel. Sokkal inkább alkalmas a kimutatásra a hasi CT vizsgálat, hiszen ezzel a kisebb daganatok is láthatók és a környezetre való terjedés mértéke is megítélhető.

 

A pontos diagnózis felállítása csak szövettani mintavétel alapján lehetséges, amely leggyakrabban a hasfalon keresztül történik egy tű segítségével (finomtű biopszia). Az endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia (ERCP) gyakran nélkülözhetetlen a diagnózis felállításában, amely során szövettani, vagy citológiai mintavételre is van mód.  A nyirokcsomó, valamint a távoli áttétek kimutatásában, differenciáldiagnosztikai kérdésekben és a terápia hatásosságának a megítélésében a PET-CT vizsgálat hasznos információkat szolgáltat. A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések. Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumor marker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.

 

A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések.

 

Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumormarker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.

 

A hasnyálmirigyrák kezelése

A hasnyálmirigy daganat kezelésében a műtétnek, sugárkezelésnek, kemoterápiás szerek alkalmazásának, valamint fájdalomcsillapítók adásának van szerepe. A terápia megválasztását a tumor kiterjedése, valamint a beteg általános állapota határozza meg.

 

Korai stádiumú hasnyálmirigy daganat esetén műtéti beavatkozással még van remény a tumor teljes eltávolítására és a végleges gyógyulás elérésére. Amennyiben a korai stádiumú daganat a pancreas fejre lokalizálódik, a műtét során a hasnyálmirigy fejet és a daganat által beszűrt patkóbelet távolítják el. A hasnyálmirigy testében lévő daganat esetén a test és a farok, valamint a lép eltávolítására kerül sor. A hasnyálmirigy farokban lévő daganat esetén a léppel együtt csak a farki részt veszik ki.

 

Előrehaladott stádiumban a daganat teljes műtéti eltávolítása és ezzel a végleges gyógyulás sajnos már nem érhető el. Ezekben az esetekben úgynevezett palliatív kezelések végezhetők. Ilyen beavatkozás az epeelfolyás segítésére és ezzel a sárgaság mértékének csökkentésére irányuló műtétek.

 

 

Palliatív beavatkozás a fájdalom csillapítása is. Eleinte szájon át adható, vagy bőrön keresztül felszívódó fájdalomcsillapítókat alkalmaznak, később a betegség előrehaladtával ezek az eljárások már nem bizonyulnak elegendőek. Ilyenkor jelenthet segítséget az érintett idegdúcok műtéti beavatkozással vagy bőrön keresztül történő alkoholos infiltrációja. Az eljárás célja az, hogy az idegszövetbe adott alkohollal elpusztítsák az érző idegsejteket.

 

A sugár-, valamint kemoterápiát kisegítő kezelésként alkalmazzák műtétek után. Céljuk a műtét után még bentmaradó daganatos sejtek számának csökkentése.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

 

fogínybetegségA legújabb kutatások összefüggést valószínűsítenek a fogíny állapota és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.

A daganatos megbetegedések között a hasnyálmirigyrák az egyik vezető halálok világszerte, nem véletlenül: lassan, alattomosan kifejlődő betegségről van szó, amelyet sokszor csak akkor fedeznek fel, amikor már előrehaladott állapotban van. A kevéssé specifikus tünetekkel kísért daganatos megbetegedésben szenvedők túlélési esélye éppen annak késői felfedezése miatt alacsony: a diagnózis felállítása után a betegek alig 5 százaléka él öt évnél tovább.

A szakemberek régóta próbálnak olyan módszert találni, amellyel viszonylag korai stádiumban felfedezhető a hasnyálmirigyrák. Bár áttörő eredmény még nem született, bizakodásra adhat okot a Brown Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata, amely kapcsolatot talált a fogínybetegségek előfordulása és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.

hasnyálmirigyrákA fogínybetegségeket korábban már összefüggésbe hozták például a stroke és a cukorbetegség kialakulásával, szakmai szervezetek azonban megkérdőjelezték a kettő között fennálló ok-okozati kapcsolatot. Mindezek ellenére orvosi körökben tartja magát az a nézet, miszerint a rossz fogíny kiváló "táptalaja" a krónikus gyulladások kialakulásának, és ez elősegíti a rákos sejtek növekedését is.

Utóbbi vélekedést támasztja alá egy, a Gut című szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmány is, amelyből kiderült, hogy a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél kétszer olyan gyakran fordult elő a fogínybetegségek kialakulásáért felelős Porphyromonas gingivalis baktérium elleni magas antitest-szint, mint egészséges társaiknál. Bár a megállapítás nem elég bizonyíték az ok-okozati kapcsolat felállításához, az összefüggés egyértelműen kimutatható.

Ennél konkrétabb eredményre jutottak a Harvard Egyetem kutatói, akik megállapították, hogy a rossz fogíny férfiaknál 63 százalékkal növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát a fogínybetegségtől mentes társaikhoz képest. Szintén megállapítást nyert, hogy a P. gingivalis baktérium ellen termelt ellenanyagok magas szintje a hasnyálmirigy- és vastagbélrák általi halálozás fokozott kockázatát jelzi akkor is, ha nincsenek fogínybetegségre utaló nyilvánvaló tünetek.

Bár a fogíny állapota és a hasnyálmirigyrák között kapcsolatot találó vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, a szakemberek bíznak abban, hogy további kutatásokkal sikerül olyan eljárásokat kialakítani, amelyekkel már korai stádiumban diagnosztizálhatóvá válik a rettegett kór.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

Fogkrém fodormenta ízesítéssel

Antilipid tea

Cordyceps kapszula