Független tanácsadó honlapja.

 

 

halfogyasztás

ponty halászléIgazán jó halászlét csak pontyból lehet készíteni, ami elsősorban ennek a fajnak a nagyobb zsírsavtartalmával magyarázható, a halászlé ízét adó fűszermolekulák ugyanis zsírban oldódnak. Tévedés, hogy a pontyban nincsenek jótékony élettani hatású zsírsavak.

"A pontyhús legfőbb táplálkozásbiológiai értékét a könnyen emészthető fehérje mellett a benne található zsírsavak adják" - mondja dr. Horváth László, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének emeritus professzora. "Döntően többszörösen telítetlen hosszú szénláncú zsírsavakról van szó, amelyeknek nagy szerepe van az érfalak rugalmasságának megőrzésében. Ezek a zsírsavak segítenek megelőzni az érelmeszesedés, valamint a magas vérnyomás kialakulását."

A ponty a hazai haltenyésztésben-halászatban kivívott vezető szerepét - az itthon kifogott évi 20-22 ezer tonna hal 60-70 százaléka ponty - igénytelenségének, gyors növekedésének és sajátos viselkedésének köszönheti. Táplálék keresése közben ugyanis felkavarja az iszapot, üledéket. A zavaros, tápanyagokban, gazdag vízben fokozódik az algatermelődés, ez pedig táplálékkal látja el az apró, alsóbbrendű rákokat, amelyek a vízi táplálékláncban főként a fiatalabb, 1-3 éves pontyok táplálékát jelentik. Az üledék felkavarását a szaknyelvben bioturbációnak nevezik, amely nemcsak magának a pontynak kedvez, hanem végső soron az összes többi halfajnak is, ezért kijelenthetjük, hogy gazdaságos haltenyészet ponty nélkül nem létezne" - mondja dr. Horváth László.

A halhús legfőbb értékét a benne lévő telítetlen zsírsavak adják

pontyokTermészetes körülmények között - áttételesen - az alga a ponty hasznos telítetlen zsírsavainak fő forrása. "Tógazdasági körülmények között tenyésztett pontyok azonban nemcsak természetes táplálékot fogyasztanak, hanem mivel a ponty mindenevő, kiegészítésképpen gabonafélékkel (kukorica, búza, árpa) is takarmányozzák az állományokat. Ezért az ily módon tenyésztett pontyok zsírtartalma természetes módon magasabb. Egy természetes körülmények között élő ponty zsírtartalma 5- 10 százalék körüli, a túltakarmányozottaké, pedig elérheti 15-20 százalékot is, de még ezek a gabonaeredetű egyszeresen telítetlen zsírsavak (például olajsav) is egészségesnek minősülnek" - mondja a professzor.

"Azt, hogy a halak a szív- és érrendszer szempontjából hasznos zsírsavakat tartalmaznak, tengeri népeket vizsgálva fedezték fel. Megfigyelték például, hogy az eszkimóknál egykor alig fordult elő szívinfarktus. Amióta ők is egyre inkább követik a nyugati étrendet, azóta a körükben is megnőtt a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. Ez azt bizonyította, hogy az alacsony gyakoriságú szív és érrendszeri megbetegedések oka nem genetikai, hanem táplálkozási eredetű, a vízi élőlényekben gazdag étrenddel volt magyarázható. Hasonló jelenség figyelhető meg a japán étkezési kultúrában is" - mondja dr. Horváth László.

Hidegvízi tengeri halaknál igazolták azt is, hogy a bennük lévő hasznos, többszörösen telítetlen zsírsavak elsősorban a parányi vízi növényekben, az algákban termelődnek. A jótékony hatású zsírsavak azután a táplálékláncon keresztül felhalmozódnak a plankton rákokban, majd a velük táplálkozó halakban. Hasonló folyamat játszódik le az édesvizekben is.

A takarmányozott pontyban az olívaolajhoz hasonló zsírsavak találhatók

A természetes táplálékon felnövő pontyok esetében szintén magas a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, míg ha mesterséges táplálékot is kapnak, több, kevésbé értékes telített és egyszeresen telítetlen zsírsav is keletkezik. "Bár a takarmányozott pontyok esetében kisebb a jótékony hatású, többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, de még így is sok, az olívaolajban található zsírsavakkal azonos, élettanilag szintén előnyös, egyszeresen telítetlen zsírsavat találunk" - mondja az egyetemi tanár.

Az élettanilag legelőnyösebb, többszörösen telítetlen zsírsavak szempontjából a hazai halak közül egyébként a busa vagy a kecsege értékesebb, mint a ponty, de ezekből más halételek készíthetők. A jó halászléhez szükség van bizonyos zsírtartalomra, ami optimális szinten a pontyban van jelen. A busát, keszeget, kárászt sütve, a kecsegét, pedig inkább pörköltként érdemes elkészíteni.

Telített, telítetlen, egyszeres, többszörös zsírsavak

A zsírokat, felépítő zsírsavakat hosszú cérnaszálként kell elképzelni, a hosszuk attól függ, hogy hány szénatomot tartalmaznak egymás után. A hosszuk mellett a zsírsavakat a szénatomok közötti kettős kötések számával szokás jellemezni. Ennek alapján megkülönböztetnek kettős kötést nem tartalmazó telített, egy darab kettős kötéssel rendelkező egyszeresen telítetlen, és több kettős kötést tartalmazó többszörösen telítetlen zsírsavakat.

Sok telített zsírsavat tartalmaznak az állati zsírok, még a soványnak tűnő húsok is, a növényi források közül például a kókusz- és a pálmazsír. A telített zsírok károsítják a szív- és érrendszert, azáltal, hogy növelik a vérben a "rossz" (LDL-) koleszterin szintjét, így hozzájárulnak az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a stroke, a szívinfarktus és a trombózis kialakulásához.

Telítetlen zsírsavak a növényi olajokban, valamint a halakban, halolajban, tenger gyümölcseiben találhatók. A többszörösen telítetlen zsírsavakra (omega-6 és omega-3 zsírsavak) minden életkorban szükség van, de kisgyerekkorban különösen, mert az idegrendszer és a retina egészséges fejlődéséhez, működéséhez nélkülözhetetlenek. Ezek a zsírsavak ráadásul védik a szív- és érrendszert, és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A kutatások szerint azok a népek, amelyek nagyobb mennyiségben fogyasztanak telítetlen zsírsavakat, kevésbé szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésektől, mivel e zsírsavak hozzájárulnak a megfelelő koleszterin- és triglicerid szint kialakításához.

A táplálkozási szakemberek szerint az volna az optimális, ha elfogyasztott táplálékunkban a telített, az egyszeresen telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya 1:1:1 lenne.

 

Forrás: origo.hu


További cikkeink:

Omega 3 kapszula

Spirulina kapszula

Veican kapszula

 

 

halfogyasztásEgy új európai ajánlás szerint hetente legalább kétszer kellene halat fogyasztani, ez ugyanis jelentősen csökkentené a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát.

Az ajánlott mennyiség körülbelül heti 300 gramm, azaz évi több mint 15 kiló/fő olajos húsú halnak felel meg. Itthon az egy főre jutó évi halfogyasztás jelenleg a 4 kilót sem éri el, a legegészségesebb hazai hal a busa.

Mind az egészséges, mind a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára előnyös az olajos húsú halak rendszeres fogyasztása - erősítette meg a hétvégén zárult EuroPrevent 2012-es, megelőzéssel foglalkozó uniós konferencia. Az írországi tudományos szimpóziumot az Európai Kardiológiai Társaság prevencióval foglalkozó részlege szervezte.

Napi egy hal az orvost távol tartja

halételekA Napi egy hal az orvost távol tartja címmel tartott előadás a halakban található, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak jótékony hatását mutatta be. A két leggyakoribb omega-3 zsírsav, az EPA és a DHA legnagyobb mennyiségben az olajos húsú hasak húsában fordul elő, többek között a lazacban, a makrélában, a heringben, a pisztrángban és a szardíniában.

Arról, hogy az omega-3 zsírsavakat tartalmazó táplálék-kiegészítőknek a halakhoz hasonló, előnyös szív- és érrendszeri hatása van-e, megoszlik a szakértők véleménye.

Az omega-3 zsírsavak a szív- és érrendszer mellett az agyra és az immunrendszerre is előnyösen hatnak. Ezek a zsírsavak gyulladáscsökkentő hatásúak, így az érfalak gyulladásait is mérséklik.

A konferencián közzétett szakmai ajánlás szerint hetente legalább kétszer kellene halat fogyasztani, amelyek közül az egyik étkezésre kifejezetten olajos húsú halat kellene választani. Aki nem szereti a halat, azoknak a szakemberek azt ajánlják, hogy gyógyszertárban kapható omega-3 készítményeket vásároljon, mert a drogériákban elérhetők nem mindig tartalmazzák a megfelelő dózisú zsírsavat. Az ajánlás szerint az előnyös hatáshoz legalább napi 1 gramm omega-3 zsírsavat kellene fogyasztani.

Ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a szív- és érrendszeri előnyös hatás eléréséhez ajánlott inkább halat fogyasztani, mint táplálék-kiegészítőt, mivel a hal az omega-3 zsírsav mellett egyéb, a szívre jótékony hatású tápanyagokat (D-vitamint, szelént, jódot) is tartalmaz.

Persze a hal nem csodaszer: a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy teljes körű védelmet az omega-3 zsírsavak sem nyújthatnak a szív- és érrendszeri betegségek ellen, a kockázatcsökkentéshez elengedhetetlen a dohányzás abbahagyása, illetve a rendszeres mozgás is.

Így fedezték fel az omega-3 zsírsavak előnyös hatását

Az Omega 3-szírsavak és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatra az 1970-es években figyeltek fel dán kutatók. Azt találták, hogy a dánok körében tízszer gyakoribb a szívinfarktus, mint a szintén a Dán Királysághoz tartozó Grönland őslakosai, az inuitok körében. A jelenséget a kutatók azzal magyarázták, hogy az inuitok étkezésének döntő hányadát omega-3 zsírsavban különösen gazdag fóka- és bálnahús teszi ki. A felfedezés ellentmondott annak az elterjedt nézetnek, mely szerint az állati zsír csakis káros lehet, és felmerült, hogy az omega-3 zsírsavak csökkenhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Később az eredményeket európai, japán, kínai és amerikai kutatások is alátámasztották.

Másodlagos megelőzésként is előnyös

halfogyasztásAz omega-3 zsírsavak a táplálékok közül leginkább a tengeri fitoplanktonokban és a halakban találhatók meg. Nemcsak az elsődleges, hanem a másodlagos megelőzésben (a betegség kiújulásának megelőzésében) is előnyösnek találták őket, a hatást több, több ezres mintaszámú kutatás eredményei is alátámasztották.

1989-ben egy 2033, szívinfarktuson átesett ember bevonásával készült vizsgálatban azt találták, hogy aki heti két olajos húsú halból készült ételt beiktatott az étrendjébe (300 gramm olajos húsú halat), vagy elfogyasztott ennek megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsavat, tartalmazó kapszulát, azok körében az öt éven belüli halálozási ráta 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint a halat nem fogyasztók körében.

Egy olasz, szintén szívinfarktuson átesettek körében végzett kutatásba 11 324 embert vontak be. A vizsgálat eredményei szerint azoknál, akik az infarktust követő három hónapban napi 885 mg omega-3 zsírsavat fogyasztottak, a nem végzetes szív- és érrendszert érintő események kockázata 15 százalékkal alacsonyabb volt.

Egy 2007-es japán kutatás szerint, amelybe 18 645, magas koleszterinszinttel küzdő embert vontak be, napi 1,8 g tiszta EPA zsírsav 15 százalékkal csökkentette a halálozás és a nem-végzetes szív- és érrendszeri események kockázatát.

Itthon tavaly csökkent a halfogyasztás

"Míg 1997-ben a magyarok egy főre jutó halfogyasztása 2,7 kilogramm volt, 2009-re ez a szám 4 kiló fölé emelkedett, ám tavaly már ismét 4 kiló alatt maradt" - mondja dr. Orosz Sándor, a Magyar Haltermelők Szövetségének (MAHAL) főtitkára. Az alacsony számból is látszik, hogy a magyarok többsége a halat még mindig ünnepi ételnek tekinti.

A hazai halfogyasztás 60 százalékát teszik ki a belföldi édesvízi halak, 40 százaléka, pedig tengeri hal és egyéb tengeri fajok. A hazai halak közül továbbra is a ponty a legnépszerűbb, ezt követi az afrikai harcsa.

Bár a hazai édesvízi halak omega-3 zsírsav tartalma általában jóval alacsonyabb, mint a tengerieké, a szakember szerint a többi tápanyagban azért a hazai halak is versenyképesek. Különösen a busát és a kecsegét emeli ki jótékony hatása miatt.

A szövetség felmérései szerint a hazai halfogyasztás terjedésének egyik akadálya továbbra is az, hogy sokan idegenkednek a szálkáktól, míg másokat a szag tart vissza. "Bár Baján úgy tartják, hogy a gyerek úgy születik, hogy köpi a szálkát, aki tart a szálkától, fogyasszon szálkamentes fajtát, például afrikai harcsát, pisztrángot, süllőt vagy busaféléket. Akinek pedig a szaggal van problémája, ne élőhalat, hanem feldolgozott termékeket vásároljon" - tanácsolja a szakember.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Omega 3 kapszula

 

 

Japán étrendEgy japán férfi éppen úgy él, mint egy magyar. Dolgozik napi 10-12 órát, magas a koleszterin szintje, magas a vérnyomása, majdnem a fele közülük 2-es típusú cukorbetegségben szenved, mire eléri az 50 éves kort, és többet dohányoznak, mint magyar társaik.

Mégis van egy igen jelentős előnyük hozzánk képest. Mitől lehet, hogy a fentiek ellenére a Japánban élő férfiak (nem csupán a japánok, de az ott élő idegenek is) kevesebb, mint fele annyiszor kapnak infarktust, mint magyar társaik. Szinte alig fordul elő közöttük érelzáródásos eset, legalábbis töredéke, mint hazánkban. Egy friss tanulmány szerint az ellentmondás a tengerben keresendő.

 

Magas Omega-3 szint

A tanulmány szerint, Japánban élő és a világ más tájain élő japán férfiakat vizsgáltak a becsületesség kedvéért. Az ugye nem lett volna fair, ha japánokat hasonlítunk össze magyarokkal. A Japánban élő japánoknak a vére kétszer több omega-3 zsírsavat tartalmazott, mint a világ más tájain, elsősorban Amerikában élő társaiknak. Ennek oka a kutatók szerint az, hogy a szigeten élő férfiak sokkal több halat fogyasztanak, mint a kontinensen élő társaik.

A kutatás megerősítette a régóta sejtett tényt, hogy az omega-3 zsírok megakadályozzák a plakk lerakódását az erek falán, ami idővel szív- és keringési problémákhoz vezet.

Az omega-3 zsírsavak két forrásból jutnak a szervezetünkbe. Egyrészt a hidegvízi halak zsírjából (EPA és DHA), másrészt növényi olajokból (ALA), amit a szervezetünk alakít át omega-3 zsírsavvá. A tanulmányban halolajat használtak. Bár a növényi linolsavnak lehet hasonló hatása, ez nem ismert jelen pillanatban.

Egy átlagos Japánban élő férfi 100gramm halat eszik minden nap! Ennek omega-3 zsírsav tartalma 1gramm körül van, ami nyolcszor több, mint amit például egy átlagos Amerikában élő ember fogyaszt naponta. Ez a magas omega-3 zsírsav fogyasztás a kutatást vezető Akira Sekikawa elmondta, nem azt állítják, hogy az omega-3 zsírsavak megvédenek a szívbetegségektől, de látható, hogy az omega-3 zsírok fogyasztása lassítja az artériák elvékonyodását.

A japán diéta sokat változott a II. világháború óta, de még a mai napig is a világon a legnagyobb mennyiségben tartalmaz halat, ami védelmező összetevőnek bizonyul a leggyakoribb férfibetegség esetén. A magyar konyha nem a bőséges halfogyasztásról híres. Ezen változtatni nem tudunk rövid időn belül.

A halolaj viszont hozzáférhető bárki számára. Az ajánlott 1gramm EPA+DHA mennyiséghez 4 gramm halolajat kell megenni, ami 3-4 kapszulát jelent naponta a jobb minőségű termékekből.

Keresse az 1000 vagy 1200mg-os omega-3 halolaj termékeket a szaküzletekben és fogyasszon belőlük 3-4-et naponta. Ennek hatására úgy étkezhet, mint egy japán.

 

Forrás: naturhirek.hu

 

omega-3 kapszula veican kapszula
Omega-3 kapszula Veican kapszula

 

 

alzheimerAz Alzheimer-kór kialakulásának pontos okai ugyan egyelőre nem ismertek, de annyi bizonyos, hogy a genetikai adottságokon és a családi kórelőzményen kívül a táplálkozás is komoly szerepet játszik a betegség létrejöttében, ezért megfelelő étrenddel és testmozgással jelentősen csökkenthető kialakulásának kockázata - állítja az Amerikai Alzheimer Szövetség.

A szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kór az Egyesült Államokban 5,4 millió embert érint, és 65 év felett az ötödik leggyakoribb haláloknak számít. Magyarországon 160 ezren szenvednek a betegségben. A kutatások bebizonyították, hogy az Alzheimer-kór megelőzését segíthetik azok a táplálkozási előírások, amelyeket a szív egészségének védelmére szoktak javasolni (pl. mediterrán vagy DASH diéta). Az alábbi irányelvek betartásával az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata csökkenthető:

A természetes E-vitamin-források bevitelének növelése

Az E-vitamin igen jótékony hatású antioxidáns, amely a kutatások szerint komoly szerepet játszik az Alzheimer-kór elleni védelemben. Fontos, hogy a szervezetbe bevitt E-vitamin lehetőleg természetes forrásból származzon, például olajos magvakból (mandulából, mogyoróból, napraforgómagból, stb.) vagy zöld színű zöldségekből, elsősorban spenótból és brokkoliból. Az E-vitamin zsírban oldódó vitamin, ezért a tökéletes felszívódáshoz szükség van egészséges növényi olajokra is, amelyek ráadásul fontos E-vitamin források is egyben.

Rendszeres halfogyasztás

A halakban található többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak egyéb egészségvédő hatásaik mellett az Alzheimer-kór ellen is védenek. A szakemberek hetente kétszer, alkalmanként legalább 12 dkg hal elfogyasztását javasolják, amely lehetőleg az omega-3 zsírsavban leggazdagabb fajták valamelyike (lazac, tonhal, pisztráng vagy szardínia) legyen - a konzerv is megteszi.

Napi egy óra mozgás

A legalább közepes intenzitású mozgásformák rendszeres gyakorlása akár 45 százalékkal is csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát. Az egészséget védi a házimunka, a kertészkedés, de még a lépcsőzés is. A napi lehetőleg egy óra mozgás ráadásul nemcsak az elbutulás ellen véd, hanem segít megelőzni a depressziót is.

Intenzív fűszerezés

Indiában kisebb az Alzheimer-kór gyakorisága, mint a nyugati országokban, és számos kutató szerint ez a fűszerek, elsősorban a kurkuma gyakori használatának köszönhető. A kurkumában nagy mennyiségű kurkumin nevű antioxidáns található, amely egyebek mellett védi az agyat az Alzheimer-kór kialakulásától is.

 

Forrás: origo.hu

 

További cikkeink:

Omega 3 kapszula

Lecitin tartalmú kalcium