Független tanácsadó honlapja.

 

 

hányás

KolbászmérgezésA botulizmus, vagyis ismertebb nevén a kolbászmérgezés nagyon ritka betegség. Évente 2-8 embernél fordul elő Magyarországon, és súlyos esetben halállal is végződhet.

Megéri odafigyelni a disznóvágás higiénés szabályaira.

A botulizmus a legsúlyosabb olyan megbetegedés, ami kapcsolatba hozható a télen népszerű házi disznóvágásokkal. A Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt mérgező anyagcseretermék, a botulotoxin egy grammjának milliomod része is halálos lehet az emberre.

BotulizmusA méreganyag jellemzően a nem megfelelően hőkezelt füstölt hurkában, sonkában, kolbászban és disznósajtban fordul elő, de volt olyan eset is, amikor a napokkal korábban készült és a kamrában tárolt, fel nem melegített pörkölt okozott bajt - írja közleményében a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH).

Milyen tünetek figyelmeztetnek a botulizmusra?

A botulizmus tünete, ha pár nappal az étel elfogyasztása után az ember levertnek érzi magát, izzad, izomfájdalmai, hasi panaszai vannak, látási zavart, szájszárazságot, nyelési és hangképzési zavart, rekedtséget, esetleg bénulásos tüneteket tapasztal.

Ilyen esetekben azonnal orvoshoz kell fordulni, és jelezni kell, hogy a beteg házi disznóvágásból származó terméket evett.

A betegség megelőzése

A botulizmust okozó baktérium rendkívül ellenálló a külső behatásokkal szemben. Az egyetlen "kedvező" tulajdonsága, hogy hőérzékeny: legalább 10 perces forralás során biztosan hatástalanná válik, vagyis alaposan átfőzött, átforralt ételtől nem lehet megbetegedni.

Védelmet jelenthet a nitrites pácsó előírt mennyiségű adagolása is.

A méreganyag hidegben nem termelődik, így célszerű lenne a régi szokásokhoz híven a fagyos téli hónapokra igazítani a disznóvágások időpontját.

Nem minden rosszullét oka a kolbászmérgezés

A házi disznóvágásból származó termékek más, ételmérgezés jellegű, hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseket is okozhatnak. Enyhe esetben a tünetek már az étel elfogyasztása után 1-2 órával jelentkeznek. A szalmonella csak 1-2 nap múlva mutat tüneteket, és mivel gyakran akár 40 fokos lázzal jár, sokszor összetévesztik az influenzával.

A tragédiák és a megbetegedések könnyen elkerülhetők, ha disznóvágás közben is betartják a higiéniai szabályokat. A vágásra szánt sertést koplaltatni kell, és egészségesnek kell lennie. Tilos ismeretlen eredetű állatból, nem hivatalos kereskedelemből származó húst, vagy félsertést felhasználni. A feldolgozást is csak egészséges emberek végezzék, és a környezetet, az eszközöket a munka előtt alaposan tisztítsák meg.

Miután a hurka- és kolbásztöltés előtt alaposan megtisztították a gyomrot, arra is ügyelni kell, hogy a hús is tiszta legyen. Ha földdel vagy béltartalommal szennyeződött, nem elég letörölni, hanem vékony rétegben kell levágni a szennyezett felületet.

A forró víz fertőtlenít, és minden baktériumot elpusztít, ezért a műveletek között érdemes megtisztítani a késeket, illetve a feldolgozást végzőnek alaposan kezet kell mosnia szappannal, meleg vízben.

 

Forrás: Független Hírügynökség, A teljes cikk a WebBeteg.hu oldalán.

 

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

Banting növényi tabletta és por

Gyümölcs és zöldség tisztító készülék

 

 

lisztéria baktériumGyomorrontás, hasfájás, hasmenés, hányás - a gyomor- és bélrendszeri fertőzések tünetei sokszor a higiéniás szabályok betartásával megelőzhetőek lennének. Mit tegyünk, hogy a nyári melegben az étkezések kellemetlen mellékhatásait elkerüljük?

Az ételmérgezéssel összefüggésben elsőként a tojásra, a tejtermékekre, vagy húsokra gondolunk, pedig a zöldség-, vagy gyümölcsfélék is okoznak panaszokat - figyelmeztet dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

 

Az Egyesült Államokban 2011-ben lezajlott lisztériajárványt például fertőzött sárgadinnye fogyasztása idézte elő, de 2009-ből ismerünk olyan eseteket is, ahol fertőzött mogyoró okozott szalmonellás megbetegedéseket. A sokszor kórházi ellátást is igénylő, vagy akár végzetes kimenetelű esetek többsége azonban az ételek helyes tárolásával és elkészítési módjával, illetve alapos tisztítással megelőzhető. A fertőzések többsége a várandósokra, idős, legyengült immunrendszerű egyénekre és kisgyermekekre jelent nagyobb veszélyt, így esetükben mindig nagy körültekintéssel járjunk el az ételek elkészítése során.

 

Betegségek és tünetek

Az előbbiekben említett, magas lázat, izomfájdalmat, hányingert, hasmenést okozó lisztériabaktérium a gyümölcsök, zöldségek mellett kész hústermékekben, joghurtokban, lágy sajtokban is előfordulhat. A tejtermékek mellett a nyers tojás és húsok, illetve bizonyos zöldségfélék fogyasztása szalmonellafertőzést is okozhat. A tünetek hasonlóak, a 12-72 órán belül jelentkező szalmonellás panaszokkal szemben a lisztéria esetében azonban a fertőzött étel elfogyasztását követő 2 naptól kezdődően akár 2 hónappal később is megjelenhetnek.

 

Az E.coli nevű kórokozó nevét is ismerhetjük már a hírekből, 2006-ban fertőzött spenót fogyasztása okozott járványt az Egyesült Államokban. A hasi fájdalmakat, hasmenést, hányást okozó baktérium emellett darált marhahúsban, pasztőrözés nélküli gyümölcslevekben, vagy tejben is előfordulhat. A májbetegséget okozó, fáradtsággal, lázzal, levertséggel és súlyvesztéssel járó Hepatitisz A fertőzések egyértelműen a higiéniás szabályok elmulasztását jelzik.

 

A betegség ellen létezik védőoltás is, de megelőzését az ételek készítése, elfogyasztása előtti alapos kézmosással segíthetjük. A gyakran egyszerű gyomorhurutként kezelt, gyomorgörcsöket, heves hasmenést, hányást okozó norovírusok egy-két napig okoznak panaszokat, míg a csirkehúsokban előforduló Campylobacter nevű korokozó akár véres hasmenést is előidézhet. A felsoroltak mellett a tenger gyümölcseivel is bánjunk óvatosan, alapos átsütés nélkül a szervezetbe jutva szintén fertőzések forrásai lehetnek.

 

Alapszabályok

  • Alapvető, de sokszor mégsem fordítunk rá kellő időt, figyelmet: mossunk kezet, mielőtt a konyhába lépünk, akár főzés, sütés, vagy étkezés céljából tesszük.
  • A zöldségeket, gyümölcsöket felhasználás előtt alaposan mossuk és szárítsuk meg, fogyasztásig tároljuk hűtőben, elkülönítve a több élelmiszertől.
  • A spenót, saláta, káposzta és egyéb zöldségek külső leveleit távolítsuk el, a többi, felhasználásra szánt levelet külön-külön, egyesével mossuk le.
  • A főzés szintén segíthet a fertőzések megelőzésében, magas hőmérsékleten a legtöbb kórokozó elpusztul.
  • A konyhapultot, vágódeszkát mindig alaposan tisztítsuk meg, különösen nyers hús, vagy zöldségek feldolgozását követően.
  • Az elkészített ételt rövid időn belül tálaljuk és fogyasszuk el, a maradékot mielőbb tegyük hűtőbe.
  • Húsok készítése során soha ne tegyük a már alaposan átsütött, kész terméket a még feldolgozás előtt használt, korábban a nyers hús tárolására szolgáló edénybe.
  • A lejárt szavatosságú terméket ne fogyasszuk el, még akkor sem, ha hűtőben tároltuk.
  • A tojásokat feltörés előtt mindig alaposan mossuk át. A nyers tojást tartalmazó ételeket kerüljük a nyári melegben, ezek szinte pillanatok alatt megromolhatnak a hűtőből kivéve. Ez okból a lágytojás fogyasztása sem javasolt, a tojást tartalmazó fogásokat süssük alaposan át.

 

Ha orvos kell

A gyomorfertőzések többsége ágynyugalom, diéta és bőséges folyadék fogyasztás hatására magától is gyógyul pár napon-egy héten belül. A rizikócsoportba tartozó idősek, kisgyermekek és legyengült immunrendszerű betegek esetében azonban súlyosabb panaszok is jelentkezhetnek, melyek kezelése orvosi segítséget, gyakran kórházi kezelést igényel.

 

Forduljunk orvoshoz, ha elhúzódó, magas láz, véres széklet, csillapíthatatlan hányás, vagy 3 napnál tovább tartó hasmenés jelentkezik. A vizelet csökkenése, a száraz száj, zavartság a kiszáradás jelei lehetnek, gyanú esetén hívjunk orvosi segítséget.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

Mellkasi fájdalomAttól, hogy súlyos a fájdalom, még nem feltétlenül nagyobb a valószínűsége annak, hogy a sürgősségi osztályra érkező, mellkasi fájdalomtól szenvedő beteg szívrohamot kapott – derül ki egy amerikai kutatásból.

Dr. Anna Marie Chang, a Pennsylvaniai Egyetem kórházának orvosa arról számolt be, hogy több mint háromezer beteg részvételével készült vizsgálatuk szerint a legsúlyosabb mellkasi fájdalom nem jelezte előre pontosan, melyik beteg kapott miokardiális infarktust, és azt sem mutatta meg, hogy melyik páciens esetében a legvalószínűbb az, hogy a következő fél évben szívrohamot fog kapni. Viszont fordítva is igaz: attól, hogy a mellkasi fájdalom nem súlyos, még nem biztos, hogy nem szívroham következett be.

A kutatás azt mutatta, hogy míg a fájdalom súlyossága nem jelezte előre, ki fog szívrohamot kapni a kórházban, az viszont igen, hogy a beteg mentővel érkezett-e a kórházba. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az emberek többnyire egészen addig nem veszik komolyan a mellkasi fájdalmat, amíg a tünetek arra nem kényszerítik őket, hogy mentőt hívjanak. Ez azonban hibás hozzáállás, mert a mellkasi fájdalom intenzitásától függetlenül súlyos panasznak számít, ezért ilyen esetben azonnal orvosi segítséget kell kérni.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy bármilyen súlyosságú mellkasi fájdalomra oda kell figyelni. A fájdalom más súlyos betegségeket, például gyomorfekélyt vagy aortarepedést is jelezhet. A mellkasi fájdalom vagy nyomás valóban, a szívroham klasszikus tünetei közé tartozik, ezen kívül azonban a légszomj, a hányinger, a hányás és az ájulás is jellegzetes tüneteknek számítanak. Ráadásul a szívroham okozta fájdalom, nem mindig a mellkasi területen jelentkezik. A fájdalom a mellkasban, a karban, az állban vagy a hasban is megjelenhet, és minden ember másképp írhatja le.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

Vérnyomásmérő készülék

TÜSI- harmonizáló készülék

Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés

 

 

nyelőcsőrákA nyelőcsőrákban megbetegedők 50 és 70 év közöttiek, előfordulása a férfiaknál gyakoribb, s esetükben az egyébként is csekély gyógyulási esély még rosszabb, mint a nőknél.

A táplálkozási szokásokkal összefüggésben nagy eltérések vannak az egyes térségek között a betegség előfordulásában. Kínában elterjedtebb, Európában valamivel ritkább betegség a nyelőcsőrák, ám ezzel együtt is számos tragédiáért felelős. Magyarországon évente körülbelül négyszáz új beteget regisztrálnak. A nyelőcsőrák hazánkban az összes rosszindulatú daganatnak nagyjából 2 százalékát, a tápcsatorna lehetséges tumoros elváltozásainak 4 százalékát adja.

A nyelőcső (oesophagus) a garat és a gyomor között helyezkedik el, a mellüregen áthaladva átfúrja a rekeszizmot. Belülről nyálkahártya béleli, önálló kötőszövete és erős izomszövete van - a perisztaltikus mozgás révén képes a falatot a gyomor felé - egészséges állapotában a testhelyzettől gyakorlatilag függetlenül - továbbítani.

Kit fenyeget a nyelőcsőrák?

A nyelőcsőrákban megbetegedők életkora általában 50 és 70 év között van, előfordulása a férfiaknál gyakoribb, s esetükben az egyébként is csekély gyógyulási esély még rosszabb, mint a nőknél.

A kiváltó okok között legfontosabbakként a táplálkozási szokásokat tartják számon. Az alkoholfogyasztás, a rendszeresen, forrón elfogyasztott étel, a túl fűszeres étrend, a vitaminhiány, valamint a dohányzás, a munkahelyi ártalmak - például egyes vegyszerek éveken át történő használata - említhető a veszélyeztető tényezők között.

A veszélyeztetettség a kockázati tényezők egyidejű fennállása esetén megtöbbszöröződik. A szakirodalom megemlíti a HPV-fertőzés (humán papilloma víruscsalád) szerepét is, amelyek a hámsejtekbe integrálódva azokat fogékonyabbakká teszik a daganatos elváltozásokra. A nyelőcső kémiai vagy fizikai sérülései, hegei és a szöveteket károsító sugárterápia is említhető a kockázati tényezők sorában.

A nyelőcső sérüléseit nemcsak külső tényezők, lúgok, mérgek a szervezetbe kerülése okozhatja, hanem az olyan „belső ártalmak” is, mint például a reflux-betegség, amely során a gyomor tartalma rendszeresen visszajut a nyelőcsőbe, s a savak károsítják annak nyálkahártyáját. Mindez akár egy Barrett-oesophagus nevű, a nyálkahártya megváltozásával járó elváltozást is eredményezhet, amely magában hordozza a rosszindulatú elváltozás kialakulásának veszélyét.

nyelőcső daganatMilyen tünetei lehetnek a nyelőcsőráknak?

Az esetek döntő többségében a nyelőcsőrák diagnosztizálásakor a tumor már előrehaladott állapotban van jelen a szervezetben. Legfontosabb a tünet a nyelési nehézség (dysphagia) lehet. Ennek a tünetnek azonban számos válfaja létezik: nyelési gondokat beidegzési zavar, elzáródás, gyulladás, de akár görcsök és pszichés tényezők is okozhatnak.

A nyelőcsőrák gyanúja akkor vetődik fel inkább, ha a nyelési nehézség nem folyadékiváskor, hanem szilárd táplálék elfogyasztásakor jelentkezik. Ez kezdetekben nem állandó panasz, ám az idő előrehaladtával egyre sűrűbben fordulhat elő, és súlyossága - a nyelőcső átmérőjének fokozatos szűkülésével - erősödik, egy idő után már a pépes ételek fogyasztása is fájdalmat okoz.

Tünet lehet a visszatérő hányás és csuklás, a hátba kisugárzó fájdalom, vérszegénység, valamint mindezek mellett a rákos folyamat általános jellemzőjeként is számos alkalommal leírt fogyás. Figyelmeztető jel a tartós köhécselés éppúgy, mint a krónikus rekedtség.

A nyelőcsődaganat kezelés nélkül a nyelési nehézség fokozódásához, majd teljes nyelésképtelenséghez vezet. A daganat betörhet a légcsőbe és étkezéskor fulladásos rosszullétet, okozhat.

 

Forrás: Rákgyógyítás,napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

Chitosan kapszula

Super kalcium por

 

 
ElsőElőző1234TovábbUtolsó