Független tanácsadó honlapja.

 

 

gén

stressz ATF3Egy friss kutatás szerint a stressz képes táplálni a rákot, méghozzá oly módon, hogy egy bizonyos gént működésbe léptet, melynek hatására a betegség szétterjed a szervezetben. A stresszt már korábban is összekapcsolták egyes ráktípusok – például a mell- és a prosztatarák – kialakulásával, ám az okok idáig ismeretlenek voltak.

Az Ohio Állami Egyetem kutatói azonban most azt állítják, hogy a stresszre leadott válaszként testünk az ATF3 nevű gén működésbe léptetésével képes magunk ellen fordítani a rákot. Ez a váratlan felfedezés akár olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez is vezethet, melyek a fehérjék megcélzásával gátolják meg a tumorokat abban, hogy átterjednek más szervekre is, és ezáltal halált okozzanak. Normális esetben a jóindulatú sejtek öngyilkosságot követnek el, ha úgy érzik, visszavonhatatlanul károsodtak, a rákos sejtek azonban valahogy ráveszik az immunrendszernek a tumorhoz csatlakozó sejtjeit arra, hogy az ATF3 működésbe lépjen, ez a gén, pedig segíti az immunsejteket abban, hogy szabálytalanul viselkedjenek, és menekülő utat nyissanak a ráknak a test többi része felé.

 

Amint azt Tsonwin Hai professzor kifejtette, ha a testünk nem segíti a rákos sejteket, akkor azok nem tudnak olyan nagymértékben elterjedni, a stressz azonban nagyon káros szerepet játszik ebben a folyamatban. A szakember közel 300 mellrákos betegnél figyelte meg az ATF3 káros hatását, egereken végzett kísérletek során, pedig bebizonyosodott, hogy azokban a rágcsálókban, melyekből hiányzott ez a gén, a melltumor-sejtek kevésbé tudtak elterjedni a tüdő irányába. Amint arról a professzor beszámolt, ha szervezetünk egyensúlyban van, nincs gond, ám ha stresszes helyzet jön létre, az immunrendszer átalakul, és ahelyett, hogy megvédene, támadásba kezd. A Journal of Clinical Investigation című lapban közzétett tanulmány arról is beszámol, hogy ez a stressz-gén egy nap akár egy olyan gyógyszer kifejlesztéséhez nyújthat segítséget, mellyel megakadályozható a rák továbbterjedése. Eközben a Blood című folyóiratban közzétett kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy egereken végzett kísérletek alapján úgy tűnik, a kalória-bevitel csökkentésével szintén javítani lehet a rák túlélési esélyeit, ha ugyanis kevesebbet eszünk, akkor a sejtek is kevesebb tápanyaghoz jutnak, lelassul az anyagcsere, és így többek között a rákhoz kapcsolódó fehérje működése is korlátozódik.

 

Forrás: vital.hu

 

 

KövérségHolland kutatók azonosítottak egy génváltozatot, amelynek jelenlétében könnyebben szabadul meg az emberi szervezet az elfogyasztott zsírtól, a mutáció hordozóinak véréből gyorsan kiürül az étkezéssel bevitt zsír – közölte a HealthDay című ismeretterjesztő portál.

Két olyan családot vontak be a kutatásba, amelyek tagjainál szokatlanul magas volt a "jó" HDL koleszterin és alacsony a trigliceridek vérszintje. Az elvégzett genetikai elemzés kimutatta, hogy a családok tagjai egy bizonyos génváltozatnak – a GALNT2 jelű gén mutáns változatának – a hordozói.

KövérségAmikor a mutációval élő emberek tiszta tejszínt ittak a vizsgálat részeként, vérükből jóval gyorsabban kiürült a zsír, mint a kontrollcsoportban lévő, más génváltozatot hordozó emberek véréből.

Jan Albert Kuivenhoven kutatásvezető, a Groningeni Orvosi Egyetem munkatársa ezt azzal magyarázza, hogy a génváltozat jelenlétében a vérben keringő triglicerideket (zsírmolekulákat) lebontó enzim működését kevésbé gátolja az Apo C-III vegyület. Ez azt jelenti, hogy a táplálékkal bevitt zsír gyorsabban távozik a vérből.

A tanulmányt a Cell Metabolism című folyóirat decemberi számában tették közzé a szerzők.

 

Forrás: MTI, otvenentul.hu

 

További cikkeink:

Alakformáló masszázsövek

Banting növényi tabletta és por

Dupla cellulóz tabletta

Chi gép

 

 

alvásA tudósok beazonosították azt a gént, mely felelős az alvásidő szabályozásáért, és a néhány embernél működő „belső ébresztőóra” meglétéért.

Karla Allebrandt és csapata a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemről felfedezte az ABCC9-es gént, mely csökkentheti a szükséges alvásidő hosszát. A felfedezés várhatóan magyarázatot ad majd arra, hogy a keveset alvók, mint például Margaret Thatcher, volt brit miniszterelnök miként képes teljesítményére úgy, hogy éjszakánként mindössze négy órára hunyja le a szemét.

4000 embert toboroztak hét különböző Európai Uniós tagállamból, hogy kérdőívek segítségével mérjék fel alvási szokásaikat. A válaszok mellett a génállományukat is elemezték. Kiderült, hogy akiknek kettő is van az ABCC9-es gén gyakori variánsából, azok „jelentősen rövidebb ideig” pihentek éjjel, mint azok, akiknek egy másik variánsból volt kettő.

Azt már korábban kiderítették, hogy az ABCC9 gén az ecetmuslicában (Drosophila melanogaster) is jelen van. Így amikor a kutatócsapat módosította azt a rovarok esetében, lerövidült azok alvásideje. „Az alváshossz és más állapotok, például a szívbetegség vagy a cukorbaj kapcsolata részben magyarázható a mögöttük rejlő közös molekuláris mechanizmussal” - magyarázta Allebrandt. „Az ABCC9 egy ősi gén, mivel az ecetmuslicában is megtalálható egy hasonló. Ezek az ízeltlábúak is végeznek alváshoz hasonló tevékenységet. Amikor blokkoltuk az ABCC9 homológ működését a muslica idegrendszerében, az éjjeli alvás időtartama lerövidült.”

 

Forrás: napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Sleeping natural tabletta

Multifunkciós párna

Paplan és matracvédő

 

 

 

tibetiek génekA tibetiek azért tudtak ilyen jól alkalmazkodni a magas tengerszint feletti magassághoz, mert amikor őseik egy mára már kihalt emberfajjal párosodtak, szert tettek egy különleges génre, mutatta ki egy új kutatás. A szakértők szerint ez az első alkalom, hogy kimutatták egy másik emberfajtól származó génről, hogy egyértelműen hozzájárult a modern emberek környezetükhöz, való alkalmazkodásához.

A gén a 40-50 ezer évvel ezelőtt kihalt gyenyiszovai embertől származik, akik a közismertebb neandervölgyi emberekkel körülbelül egy időben éltek. A szokatlan génvariáns, amely a szervezet hemoglobin-szabályozásában vesz részt, az után terjedt el a tibetiek körében, hogy több ezer évvel ezelőtt a magas fennsíkra költöztek. A variáns lehetővé tette számukra, hogy az alacsony oxigénszint ellenére is, túléljenek 4500 méternél is nagyobb tengerszint feletti magasságban, ahol az emberek többségének összesűrűsödik a vére, ami szív-érrendszeri rendellenességekhez vezet. „Egyértelmű bizonyítékunk van arra, hogy ez a génvariáns a gyenyiszovai embertől származik” – mondta a Nature szaklapban közzétett kutatás vezetője, Rasmus Nielsen, a Kalifornia Egyetem berkeley-i fakultásának professzora. „Ez közvetlenül és nyilvánvalóan mutatja azt, hogy az emberek fejlődésük során úgy alkalmazkodtak új környezeteikhez, hogy egy másik fajtól szerezték meg génjeiket.”

 

Nielsen és munkatársai, a kínai BGI-Shenzhen, a világ legnagyobb genomszekvenáló központ kutatói kimutatták, hogy az EPAS1 gén, melyet a vér oxigénszintjének csökkenése aktivál, több hemoglobin termelését váltja ki. „Kimutattuk, hogy az EPAS1 gén egy része a tibetiekben szinte teljesen megegyezik a gyenyiszovai emberben lévő génnel, és nagymértékben különbözik az összes többi embertől” – tette hozzá Nielsen. Nielsen a következő elméletet vázolta a jelenség magyarázatára: az Afrikából származó modern emberek keveredtek a gyenyiszovai populációkkal Eurázsiában, miközben bevonultak erre a területre Kínába, és utódaik a mai napig megőrizték a gyenyiszovai DNS egy kis, körülbelül 0,1 százalékát. A Kínát benépesítő csoport végül kettévált, az egyik csoport Tibetbe települt, a másik, a ma Han kínaiakként ismert populáció, pedig az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú területeken telepedett le.

 

Forrás: Medipress

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó