Független tanácsadó honlapja.

 

 

fogszuvasodás

fogkrém
Fogkrém

üdítők - fogszuvasodásA fogakat a diétás üdítők mindennapos fogyasztása hosszú távon úgy károsíthatja a fogakat, mint a crack kokain vagy a metamfetamin: a végeredmény nagymértékű mértékű fogszuvasodás lehet. Hasonló módon károsítja a fogakat a napi szintű cukormentes üdítőfogyasztás, mint bizonyos kábítószerek (a metamfetamin vagy a crack kokain) használata - derült ki a General Dentistry szakfolyóiratban nemrég közzétett esettanulmányból.

Az amerikai Temple Egyetem fogászati karának szakemberei a mikrokutatáshoz három, azonos társadalmi hátterű alanyt választottak ki, akik közül az egyik régóta metamfetamin-függő, a másik rendszeres crack-fogyasztó, míg a harmadik 3-5 évig napi szinten legalább 2 liter diétás üdítőt ivott meg. (Míg a kokaint por formában leginkább orrba szippantják, a kavics formájú cracket pipában szívják, ezért a tüdőt, felsőbb légutakat extrém módon károsítja, és nem mellékesen a füst a fogakat is károsítja.)

 

A vizsgálat rámutatott, hogy mindhárom résztvevőnél súlyosan károsodott a fogzománc, amely a szájüregben kialakuló savas közegre vezethető vissza. Mind a crack és a metamfetamin, mind, pedig a diétás üdítők erősen savas anyagok - utóbbiak például komoly mennyiségben tartalmaznak foszfor- és citromsavat. A rendszeres savas közeg a szájban a fogzománc elhasználódását eredményezi, így könnyen megtelepedhetnek a szájban a baktériumok, és felgyorsul a fogszuvasodás.

fogszuvasodáa

Az üdítőgyártók hárítanak

diétás üdítő italokAz Amerikai Üdítőitalgyártók Szövetsége az esettanulmányra reagálva közleményt adott ki, amelyben vitatta, hogy kizárólag a diétás üdítő fogyasztása eredményezte volna a tanulmányban szereplő nő fogainak károsodását. „A rendelkezésre álló tudományos eredmények nem támasztják alá az üdítők kizárólagos szerepét a fogszuvasodás és fogerózió kialakulásában, ezért felelőtlenség az esettanulmányban szereplő nő problémáját kizárólag a diétás üdítőkre visszavezetni” - írják.

 

A tanulmány szerzői azonban továbbra is kitartanak amellett, hogy a rendszeres üdítőfogyasztás (akár cukros, akár cukormentes) által okozott fogproblémákat a legtöbben alábecsülik: a szakemberek több száz olyan esettel találkoztak praxisuk során, ahol az üdítők hasonló jellegű pusztítást végeztek a szájban. A tanulmánnyal arra szeretették volna felhívni a figyelmet, hogy a megfelelő szájápolás hiánya és a túlzásba vitt üdítőfogyasztás együttes hatása fogszuvasodás tekintetében a kemény drogok hatásaival is vetekedhet.

 

Forrás: origo.hu

 

fogkrém
Fogkrém

 

 

rossz szájszagA rossz szájszag, általában olyan egyszerű dolgok okozzák, melyek könnyen kiküszöbölhetők. Néhány betegség is okozhat rossz leheletet (például máj- vagy veseelégtelenség), de aki egyébként egészségesnek érzi magát, nem biztos, hogy ennek köszönheti a szájszagát.

Sokan nevetnek a probléma hallatán, pedig komoly gondot okoz, társas elszigetelődéshez, váláshoz, sőt, akár öngyilkossághoz is vezethet.

 

Szájszag: Okok és kockázati tényezők

 

A kellemetlen szagok oka, általában kéntartalmú kémiai molekulákban rejlik. Ezek akkor keletkeznek, mikor a szájban élő baktériumok lebontják az elfogyasztott fehérjéket. A többi fontos faktor lehet még:

  • Fogszuvasodás és ínybetegségek: a rossz lehelet legfőbb okozói. Rendszeresen fel kell keresni a fogorvost. Ajánlott a napi kétszeri fogmosás, illetve étkezések után, a baktériumok szaporodását gátló fogkrémmel. Szájvízből az a jó, ami tartalmaz olajos és vizes alkotórészeket is, ami hatásosabb a kórokozók ellen, a kénes elemek pedig jobban oldódnak olajban.
  • Dohányzás: ez az egyik leggyakoribb ok, főleg, mert ínybetegséghez vezethet. Aki csak teheti, hagyjon fel ezzel a káros szenvedéllyel.
  • Étrend: sok ételtől lehet bűzös a száj. A legismertebb a fokhagyma, de az erős fűszereknek és egyes gyógynövényeknek is lehet ilyen hatásuk. Érdemes ezeket kiiktatni az ételekből.
  • Szájszárazság: okozhatja betegség, lehet gyógyszer mellékhatása, vagy ha valaki egyszerűen csak nem iszik eleget. A sok folyadék kellőképpen átmossa a szájüreget, a cukormentes rágógumi, pedig fokozza a nyáltermelést. A nyál segít semlegesíteni a baktériumok által kibocsátott savakat, illetve megelőzni a fogszuvasodást.

A bűzös lehelet miatt mindenki aggódik, de a rossz érzés, néha elszabadult vadként tombolhat. Aki tisztában van vele, hogy szájszaga van, és tesz ellene, ott valószínűleg nem akkora a baj, mint gondolná. Általában azok közelében nem lehet megmaradni, akik vagy nem tudnak róla, vagy nem foglalkoznak vele.

Nagyon ritkán fordul elő, hogy a túlzott aggódásból egy pszichiátriai betegség alakul ki. A fiatal férfiakat érinti leggyakrabban, és kapcsolódik a depresszióhoz is (egy jelentés beszámolt egy olyan betegről, aki négynaponta használt el egy teljes tubus fogkrémet kétségbeesésében).

 

Aki bizonytalan, az kérdezze meg egy bizalmas barátját vagy közeli rokonát, hogy van-e alapja a félelmeinek.

 

Forrás: webbeteg.hu

 

fogkrém
Fogkrém

 

 

Csontok D-vitaminIsmerjük meg a kalcium és D-vitamin elválaszthatatlan párosát!

A kalciumnak és a D-vitaminnak is megvan a maga különálló szerepe szervezetünk működésében.

Mégis a kutatások többnyire együtt említik e két vegyületet. A magyarázat egyszerű: a kalcium felszívódásához és hasznosulásához D-vitaminra van szükségünk.

Egy minőségi, vegyes táplálkozás mellett ezeknek a vegyületeknek a hiánya fel sem merülhet bennünk, mégis egyre inkább csökkenő tendenciát mutat a bevitelük. Olyan világot élünk, amelyben táplálkozási szokásainkat mi alakíthatjuk, hozzájuthatunk a legjobb minőségű nyersanyagokhoz, nem kell különösebben nélkülöznünk. Az ok a helytelen választásban keresendő. Félkész- és késztermékek, gyorséttermek, energiaitalok, megtévesztő, szélsőséges divatétrendek, stb. Időhiány vagy trend? Mindegy, ha egészségünk bánja.

Az elválaszthatatlan páros

A kalcium és a D-vitamin együttesen részt vesznek csontrendszerünk alakulásában. A csontfelépítés és csontlebontás egy állandó folyamat. Gyermekkorban a csontképződés van túlsúlyban, fiatal felnőtteknél egyensúlyi állapot van a két folyamat között, majd a kor előre haladtával a csontvesztés fokozódik. Már gyermekkorban rendkívüli szerepet kell, hogy kapjon a csontok erősítése, kellő kalcium és D-vitamin bevitellel, valamint mozgással, és ezt folytatva karban tarthatjuk vázrendszerünket a későbbiekben is!

 

A kalcium

Egy átlagos testtömegű felnőtt szervezete kb. 800-1200 g kalciumot, tartalmaz. Ennek a mennyiségnek a 99%-a a csontokban és a fogakban található, fenntartva azok szilárdságát. A maradék 1% a sejten kívüli folyadékban és a lágy szövetekben látja el olyan fontos feladatait, mint az izom összehúzódás megindulása, ingerlékenység szabályozása, valamint a véralvadásban illetve különböző enzimműködésekben való részvétel. A táplálékkal bevitt kalcium hasznosulása 25 éves korig 60%-os, majd kb. 40%-ra csökken. A felszívódást több tényező is befolyásolja.

 

Segítő tényezők:

  • Táplálék D-vitamintartalma
  • Laktóz tartalom
  • Savas közeg
  • Napi többszöri étkezés
  • Fizikai aktivitás

Gátló tényezők:

  • Táplálék magas oxálsav tartalma (pl. csokoládé, kakaó, zellergumó, rebarbara, sóska, paraj)
  • Táplálék magas fitinsav tartalma (száraz hüvelyesek, búzakorpa)
  • Táplálék magas foszfortartalma (pl. tartósított és félkész termékek, ömlesztett sajtok, belsőségek, húskészítmények, konzervek, kóla, csokoládé, kávé, olajos magvak)
  • Étrendünk túlzott fehérje- és zsírtartalma

Kalciumra szüksége van a szervezetnek, hogy megelőzzük a hiányuk esetén fellépő csontritkulást, fogszuvasodást, magas vérnyomást, terhességi toxikózist, tetániás görcsöket vagy a kézremegést. (Megjelenésük esetén viszont feltétlen keressük fel orvosunkat, hisz ezeket a panaszokat más okok is kiválthatják!).

Napi ajánlott mennyiséget gyermekek esetében 800 mg-ra, serdülők és felnőttek esetében 1000 mg-ra, míg terhesség, szoptatás és csontritkulás esetén 1500 mg-ra becsülik. Ezeket a mennyiségeket tejtermékek, halak, olajos magvak, zöldségek (pl. szójabab, karalábé, kelkáposzta, sütőtök, zöldborsó), gyümölcsök (pl. banán, birsalma, eper, szeder, narancs, naspolya) és ásványvizek (pl. Visegrádi, Kristályvíz) rendszeres és változatos felhasználásával biztosítani tudjuk.

A túlzott bevitelnek is vannak veszélyei (székrekedést, magnézium-, cink- és vasfelszívódási zavart, vesekőképződést okozhat), de önmagában egy vegyes táplálkozás esetén ilyen probléma ritkán fordulhat elő.

 

A D-vitamin

Ezt a vitamint táplálékkal tudjuk felvenni, de az elővitaminjából a bőrben ultraibolya sugárzás hatására is képződnek. A szükséglet fokozódik a téli hónapokban, terhességben, változó- és idős korban, ráadásul a fiatalok bőrében a D-vitamin szintézis sokkal intenzívebb, mint az idősekében.

Feladata a kalcium és a foszfor felszívódásának, és ezek csontokba való beépülésének szabályozása. Hiányában ezek a felszívódási és beépülési folyamatok szenvednek csorbát. Csontlágyulás, izomgyengeség léphet fel, de gyakoribbak különböző daganatos elváltozások, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és bizonyos időskori tudatzavarok kialakulása is. Túladagolása (melyet az étrendkiegészítők elégtelen szedése okozhat) növeli a vesekövesség előfordulási arányát, sőt toxikus tüneteket is okozhat. D-vitaminhoz juthatunk, pl. halmáj olajokból, tejtermékekből, vajból, tojásból és búzacsírából.

Tehát e vitamin és ásványi anyag együttes meglétének fontossága az étrendünkben vitathatatlan. Törekedjünk ezeket természetes forrásokból biztosítani és legyen meg az állandó utánpótlás belőlük, hisz szervezetünk folyamatosan hasznosítja, sőt feléli ezt a készletünket.

 

Forrás: Hazipatika.com

 

Omega-3 kapszula Kalcium töktermék porral Super kalcium por
Omega-3 kapszula Kalcium töktermék porral Super kalcium por

 

 

sajtok sajtkészítésNagyon egészséges és változatosabbá teszi étkezésünket az ősi táplálék a sajt. De az olcsó, adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, ízfokozókkal és egyebekkel telenyomott sajtok csak küllemükben hasonlítanak a valódi, ízletes táplálékhoz. Keressük ezért inkább a valódi, házi sajtokat.

A sajtkészítés módját már az ókorban ismerték az emberek. A sumérok és az egyiptomiak szívesen fogyasztottak sajtot. Az évek múlásával egyre kifinomultabb módszerekkel készítették el a sajtgömböket, s arra is rájöttek, hogy különböző oltóanyagok segítségével miként tartósíthatják, vagy hogyan segíthetik elő az erjedését.

A sajtkészítés eltérő érlelési módszerei, vagy érlelési, erjedési ideje különböző vitamin- és aminosav összetételt eredményez. A sajtok többsége komoly fehérje forrás, de igen magas az A, B2, B12, D-vitamin tartalmuk is. Ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfort, kálciumot tartalmaz sokat.

Fontos tudni, hogy a rendszeres sajtfogyasztás (minőségi sajtokról beszélünk) megakadályozza a fogszuvasodást.

Sajnos az üzletekben kapható, hőkezelt tejek egyáltalán nem alkalmasak a sajtkészítéshez, ezért, ha házilag szeretnénk előállítani, akkor próbáljunk magas zsírtartalmú, házi tehén, kecske, vagy juh tejet vásárolni. Nem is hinnénk, de otthoni sajtkészítéskor tulajdonképpen a tejen és az eceten kívül semmi másra nincs szükség, no a fűszerekről azért ne feledkezzünk el.

Az üzletekben kapható olcsó, silány termékeket inkább kerüljük, ugyanis ezeknek alig 20-30 százaléka sajt. A többi mindenféle adalékanyag, ízfokozó és tartósítószer. A házi sajtok ellenben jó minőségű tejből készülnek, s bár lehet, hogy nem tudjuk hónapokig eltartani őket, azért jóval egészségesebbek és finomabbak is.

A sajtok tejfehérjét, illetve kazeint is tartalmaznak, ezért az erre allergiások semmiképpen ne fogyasszák.

Ma már számtalan kutatás foglalkozik azzal, milyen problémát okozhat a túlzott tejfogyasztás, ezért a mértékletességet a sajt esetében is mindenképpen tartsuk be.

 

Forrás: hajraegeszseg.hu

 

 
ElsőElőző1234TovábbUtolsó