Független tanácsadó honlapja.

 

 

felfúvódás

ételallergiaBizonyára sokan érezték már kellemetlenül magukat egy-egy kiadósabb étkezést követően, tévesen azt gondolva, hogy biztos az adott ételre voltak allergiásak, ezért azt többet inkább nem fogyasztják.

Tényleg ilyen gyakori lenne az ételallergia?

 

Mi a különbség az ételallergia és ételintolerancia között?

Ételallergiáról valójában akkor beszélünk, amikor az elfogyasztott táplálék egyes alkotóelemeire az immunrendszerünk tévesen túlreagál. Az étkezést követően a szervezet azonnali válasza heves tünetekben jelentkezik. Hasonlóan a korábban említett nem ételek, okozta allergiákhoz, itt is az immunrendszer túlműködésének eredményeként felszabaduló hisztamin nevezetű anyag, felelős a panaszokért.

Az étkezést követően kb. egy órán belül, kialakulnak a tünetek, amelyek kezdődhetnek a száj viszketésével, duzzadásával, de súlyos esetben akár nehézlégzéssel és gégeödémával is társulhat. A tünetek kialakulásának a jellege attól függ, hogy a szervezet melyik részén szabadul fel a hisztamin. Klinikailag bizonyítottan a gyermekek 6-8%-át, a felnőtteknek, pedig mindössze 3%-át érinti az ételallergia.

A valódi ételallergia ritka, az ételintolerancia már sokkal gyakoribb. Az ételintolerancia is az elfogyasztott ételre adott abnormális válasz, azonban ezt nem immundefektus okozza. Az ételintolerancia hátterében az áll, hogy a tápcsatornában található táplálékot lebontó enzimek csökkent vagy teljes hiánya miatt a szervezetünk nem tudja lebontani (megemészteni) az elfogyasztott ételt.

A tünetek az elfogyasztott táplálékot követően jóval később jelentkeznek. Bőrtünetek közt megfigyelhetjük a kiütéseket, a dermatitist (bőrgyulladás) vagy az ekcemát. A panaszok megjelenhetnek improduktív köhögés, orrmelléküreg gyulladás, esetleg asthma fomájában is. A gyomor-bél rendszeri panaszok szintén változatosak lehetnek: hányás, felfúvódás, intermittáló hasmenés, vagy éppen a szorulás dominálhat.

 

Milyen ételek okozhatnak ételallergiát és ételintoleranciát?

Számos étel kiválthat allergiás folyamatot, úgymint gabonafélék, húsfélék, halfélék, mandula, mogyoró, dió, földieper, tojás, tejfehérjék. Mindegyik ételben az a közös, hogy az allergiás beteg egyszer az élete során korábban már fogyasztotta azt, és ez az immunrendszerüket aktiválta. A következő fogyasztást követően alakulnak ki a tünetek.

Ételintoleranciát minden olyan étel okozhat, amely nem képes lebomlani a tápcsatornában. Sokszor nem is nagyon könnyű rájönni, hogy mik ezek az ételek, mert legtöbbször csak rendszeres fogyasztás hatására alakul ki az intolerancia.

 

Hogyan diagnosztizáljuk az ételallergiát és az ételintoleranciát?

Az ételallergia diagnózisa nem okoz gondot, mert az étkezést követően a korábban említett tünetek azonnal jelentkeznek. Az ételintolerancia már annál nagyobb kihívást jelent. A kórelőzmény, a pontos kórtörténet itt is elengedhetetlen. Amennyiben a gyanú felmerül, úgy a tejes fizikális vizsgálatot követően a specifikus bőrpróbák, illetve a vérből kimutatott ellenanyagok segíthetnek a diagnózis pontos felállításában.

A bizonyított ételintolerancia kezelésének legfontosabb lépése a prevenció, vagyis a megelőzés. Amennyiben tudjuk, hogy melyik ételre vagyunk allergiásak, úgy azt eliminációs diétával kezelhetjük. Ez azt jelenti, hogy kerülnünk kell minden olyan ételt, amely a panaszokat előidézi. A már kialakult panaszokat gyógyszeres kezeléssel szüntethetjük.

 

Forrás: medukacio.hu, napidoktor.hu

 

super kalcium cink kapszula chitosan kapszula cordyceps kapszula
Super kalcium Cink kapszula Chitosan kapszula Cordyceps kapszula

 

 

HaspuffadásA gáz, a puffadás és a böfögés, mind normális állapot. A bélgázok a gyomorban és bélrendszerben képződnek, amikor a szervezet megpróbálja az élelmiszert energiává alakítani.

A gáz és a böfögés kínos lehet, míg a haspuffadás kényelmetlen. Bár sokan úgy vélik, túl sok bélgázt termelnek, ilyen csak ritkán fordul elő. Ha változtat azokon az étkezési szokásain, azzal csökkentheti a gázok által okozott kellemetlenségeket.

A böfögés a gyomorból, vagy a nyelőcsőből a szájon át önkéntelenül vagy kényszerűen áramló, néha zajjal kísért levegő. Az étkezések utáni 3-4 alkalommal történő böfögés normális, amit leginkább az evés közben lenyelt levegő okoz.

A böfögés egyéb okai ideges szokás, vagy más egészségügyi állapot, mint például a fekély vagy epehólyag probléma lehetnek. Egyes kultúrákban az étkezés utáni hangos böfögés az étel elismerésének jele.

Minden ember bocsát ki gázokat, vannak, akik többet, míg mások kevesebbet. Teljesen normális naponta 6-20 alkalommal szellenteni. Bár ez zavarba hozhatja, a túlzott bélgáz termelést, általában nem súlyos egészségügyi probléma okozza.

A puffadás és bélgázosodás leggyakoribb okai

  • Lenyelt levegő – A lenyelt levegő, ha nem böfögik fel, áthalad az emésztőrendszeren és a végbélnyíláson át távozik. A túlzott levegőnyelés csuklást okozhat.
  • Ételek és italok – A különböző ételek és italok mindenkinél más mennyiségű gázosodást okoznak.
  • Székrekedés – Ez általában haspuffadást okoz, de nem növeli a bélgáz termelést.
  • Gyógyszerek és táplálék-kiegészítők – A gyógyszerek és a különböző táplálék-kiegészítők, mellékhatásként mind okozhatnak felfúvódást és fokozott bélgáz termelést.
  • Olyan egészségügyi problémák, mint a bélelzáródás vagy Crohn – betegség.
  • Hormonszint változás - Nők esetében gyakori, hogy a menstruációt megelőzően puffadnak, mivel a testük visszatartja a folyadékot.

A dyspepsia egy orvosi kifejezés, melyet a homályos teltségérzetre, vagy a gyomor felső részén és a mellkasban, étkezés után érzett égő érzésre használnak.

Ezzel egyidőben egyéb tünetek is jelentkezhetnek, mint a böfögés, morajló has, rossz étvágy és megváltozott székelési szokások.

Időnként előfordulhat, hogy a szívroham tüneteit a beteg elbagatellizálja, mondván, hogy az csak egy kis gáz vagy emésztési zavar. Javasoljuk, nézze át a tünetellenőrzőnket, hogy tudja, mikor kell orvoshoz fordulnia!

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

További cikkeink:

Inner wellness tabletta

Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid )

 

 

korianderA korianderolaj élelmiszeripari adalékként történő széleskörű alkalmazásával megakadályozható, sőt akár gyógyítható lenne számos élelmiszer eredetű megbetegedés, például a szalmonella vagy az ételmérgezés - állítják portugál kutatók egy most megjelent tanulmányban.

A koriander ősidők óta használt gyógy- és fűszernövény, amely a Földközi-tenger vidékéről származik. A magjából sajtolt gyógyhatású illóolajat régóta használják emésztési problémák és gombás fertőzések kezelésére, a béltraktusban jelentkező fájdalom vagy görcsök csillapítására, felfúvódás, valamint hányinger enyhítésére.

koriander olajA portugál Beira Interior Egyetem kutatói a Journal of Medical Microbiology szakfolyóiratban frissen közzétett vizsgálatukban a korianderolaj antibakteriális hatását 12 baktériumtörzsön tesztelték - közöttük volt például a rettegett szalmonellabaktérium, a számos ételmérgezésért felelős Bacillus cereus, a kólibaktérium (Escherichia coli) és az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus).

Az eredmények szerint 1,6 százalék vagy annál kevesebb korianderolajat tartalmazó oldat hatására a vizsgált baktériumtörzsek mindegyikénél lassult a szaporodás, sőt a baktériumtörzsek zöme teljesen elpusztult. A kutatók azt feltételezik, hogy a korianderolaj a baktériumsejtek membránját károsítja, ezáltal tönkreteszi a baktériumsejt és a környezete közötti védőburkot, amelynek eredményeként a baktériumsejt alapvető funkciói (pl. sejtlégzés) leállnak, végül a sejt elhal.

A kutatók szerint a korianderolaj alkalmazása áttörést jelenthet az élelmiszeriparban és a gyógyászat területén, akár antibiotikumok természetes alternatívájaként is. Alkalmazásával számos élelmiszer eredetű betegség megelőzhető és kezelhető lenne a jövőben - olyan betegségek is, amelyek egyébként mindenféle antibiotikumos kezelésnek ellenállnak.

A koriandert már a Biblia is említi

A koriander (Coriandrum sativum, cigánypetrezselyem, zergefű) ősidők óta használt fűszer, már a Biblia is megemlíti. A Földközi-tenger vidékéről származik, manapság a közel-keleti, ázsiai konyha népszerű fűszere. Fűszerként barnássárga színű, kemény, 3-5 mm átmérőjű magját használják. Húsos és káposztás ételek, sonka és kolbász, szószok, pácok mártások, savanyúságok, ritkábban sütemények, likőrök ízesítésére alkalmazzák. A népi gyógyászat felfúvódást szüntető, szélhajtó, emésztést javító és vértisztító hatást tulajdonít neki.

 

Forrás: origo.hu

 

További cikkeink:

Cordyceps kapszula