Független tanácsadó honlapja.

 

 

fehérvérsejtek

Fukusima atomerőműA japán Fukushima-Daiichi erőműben történt robbanások és tűz hatására egy órán át a sugárzás 400 milli-Sv / óra volt. Összehasonlításképpen: éves szinten 100 mSV sugárzás már rákos daganatok kialakulásához vezethet. A sugárzás leginkább a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát növeli.

A Fukushima-Daiichi erőműnél történt robbanások és a március 15-ei tűz következtében radioaktív anyagok kerültek a levegőbe. A telephelyen a sugárszennyezés csúcsa 400 milli-Sv / óra volt. A húsz kilométeren belül lakókat már korábban evakuálták, de a tűz után a japán miniszterelnök felszólította az erőműtől 20 és 30 km közti távolságban élőket is, hogy maradjanak lakhelyükön, mert a reaktor közelében a sugárzás mennyisége jelentősen megnőtt.

Az erőmű területén mért 400 milli-Sv / óra azt jelenti, hogy a dózis egy óra alatt elérte az egyéves egészségügyi határérték négyszázszorosát.

Óvintézkedésekkel csökkenthető a nukleáris sugárzás káros hatása

A Tokiótól 250 km-re északra fekvő Fukusima-1 atomerőműben történt robbanás a környező lakosságban komoly aggodalmat váltott ki a sugárzás egészségkárosító hatása miatt. Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy a japán hatóságok minden óvintézkedést megtesznek, hogy a balesetből ne váljon egy újabb csernobili katasztrófa, még akkor se, ha esetleg a sugárzás tovább erősödik.

A japán kormány az evakuláláson, és azon túl, hogy felszólította a lakosságot, hogy lehetőség szerint ne tartózkodjanak a szabadban, kálium-jodid tablettákat is osztott, amely segít megelőzni a radioaktív jódizotóp felhalmozódását a pajzsmirigyben.

Csernobil egészségügyi tanulsága

Csernobil legnagyobb tragédiája ugyanis a pajzsmirigyrák előfordulásának drámai növekedése volt azok körében, akiket gyermekkorukban ért a sugárzás - mostanáig több mint 6000 esetet ismerünk, és ez a szám valószínűleg még sok éven át nőni fog. A csernobili "járvány" megelőzhető lett volna, ha az embereknek időben elmondják, hogy ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből, amely nagy mennyiségű radioaktív (131-es rendszámú) jódizotópot tartalmazott.

A pajzsmirigy termelte hormonok (a tiroxin és a trijódtironin) jódtartalmú aminosavszármazékok, szintézisükhöz a pajzsmirigynek jódot kell felvennie a vérből, és ha radioaktív jódizotóp van jelen, azt éppúgy felveszi, mint a "normális", nem sugárzó (127-es rendszámú) izotópot. A pajzsmirigyben felhalmozódó 131-es jódizotóp rákot okozhat, különösen gyermekekben.

Kálium-jodid tabletták szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó jódizotóppal, ezáltal kivédhető vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele. A gyógyszerre nem feltétlenül van szükség, ha az emberek nem isznak szennyezett tejet, de ilyenkor is ajánlott, és a legtöbb emberben nem okoz káros mellékhatásokat. A kálium-jodid a sugárzással való találkozást követő egy hónapon belül képes kifejteni védő hatását, de minél később kezdi valaki szedni, annál kevésbé használ.

Egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés szerint nincs rá bizonyíték, hogy a pajzsmirigyrák gyakoriságának növekedésén kívül más hosszú távú egészségkárosító hatása is lett volna az 1986-os csernobili balesetnek.

Hogyan állapítható meg, hogy valakit mekkora sugárzás ért?

Hogy valakit ért-e sugárzás, könnyen megállapítható például a ruhájáról, a hajáról vagy a bőréről Geiger-Müller-számláló segítségével. A fertőzött ruhát érdemes utána eldobni, egész pontosan veszélyes hulladékként kezelni.

Ugyancsak kideríthető a sugárzás radiojód-detektorral, amely a nyaktól 2-3 centiméterre tartva megmutatja, hogy a pajzsmirigyet érte-e radioaktív jód, és szüksége van-e az illetőnek jódtablettára.

A fotók és bejátszások alapján Japánban az egészségügyi dolgozók az embereket Geiger-Müller-számláló és radiojód-detektor segítségével is mérték.

A sugárzás hatására csökken a fehérvérsejtek száma

Ha felmerül a gyanú, hogy valakit sugárzás ért, az első vizsgálat, amelyet az orvosok elvégeznek, egy teljes vérvizsgálat. A vörösvértestek és különösen a fehérvérsejtek alacsony száma segít annak megbecslésében, hogy az illetőt milyen erős sugárzás érte.

A New York Times által megkérdezett amerikai szakértők szerint akkora sugárzás, amely néhány napon belül már megmutatkozik a fehérvérsejtek számában, Japánban valószínűleg csak az erőműben dolgozókat érhette.

Akinél a vérkép nagyobb sugárdózisra enged következtetni, a csontvelő sejtképzését serkentő gyógyszert kap. Ilyen gyógyszerek a csernobili sugárzás idején még nem voltak elérhetőek, ma már azonban léteznek olyan gyógyszerek is, amelyek ösztökélik a szervezetet, hogy bizonyos radioaktív izotópoktól minél hamarabb szabaduljon meg.

Amennyiben a sugárzás olyan nagy dózis volt, hogy a gyógyszerek nem segítenek, elkerülhetetlen a kórházi kezelés, az izoláció, a vérátömlesztés, valamint végső esetben a csontvelő-transzplantáció.

A sugárzó cézium az igazi probléma

A radioaktív jódizotóp felezési ideje nyolc nap, azaz kisebb dózis esetén akár két hónap alatt távozhat a szervezetből. Nem így a radioaktív cézium, amely sokkal tovább megmarad - Csernobilban például jelenleg ez az egyik fő veszélyforrás, sőt, még évtizedekig ez lesz.

A Csernobil környéki erdők gombái, bogyói, állatai a mai napig fertőzöttek céziummal, és még utódaik jó néhány generációja is az lesz. Az édesvízi élőlények ugyancsak fertőződnek sugárszennyezéskor. Japán viszont ebből a szempontból szerencsés, mert az óceánban a szennyezőanyagok sokkal könnyebben és gyorsabban felhígulnak, mint az édesvízi tavakban.

Forrás: Origó

 

sclerózis multiplexAz új kezelés hatására 50-75 százalékkal csökkent a saját szervezettel szembeni, kóros immunválasz szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél. Egyelőre csak kilenc emberen próbálták ki, de azoknál is hatott, akiknek jelenleg nincs gyógyszer.

Először próbáltak ki egy új kezelési módot szklerózis multiplexben (SM) szenvedő betegeknél. A kezelés eredményeként 50-75 százalékkal csökkent a saját szervezettel szembeni, kóros immunválasz, miközben a betegeknek a kórokozókkal szembeni védekezése nem csorbult. A Northwestern University (Illinois, Egyesült Államok) által kiadott sajtóanyag egyenesen "nagy áttörésnek" minősíti az eredményt (Big multiple sclerosis breakthrough címmel).

 

mielinhüvelyAz SM-ben szenvedő betegekben egy automimmun reakció lép fel: az immunrendszer a szervezet saját idegenek borítását ("szigetelését"), az úgynevezett mielinhüvelyt támadja meg. Az idegi szigetelés elvesztése az ingerületvezetés hatékonyságának hanyatlását eredményezi. Mivel a kóros folyamatban az agy és a gerincvelő valamennyi idege - így pl. a látóideg is - érintett, a tünetek az enyhe végtagzsibbadástól a teljes bénulásig és a látás elvesztéséig terjedhetnek.

A most kipróbált új terápia nemcsak gátolja a már zajló autoimmun folyamatot, de megakadályozza az újabb önromboló sejtek aktiválódását, így lényegében megállítja a betegség előrehaladását. A kutatók szerint ez óriási előrelépés az eddig alkalmazott gyógymódokhoz képest, amelyek legfeljebb lelassítani tudják az állapot rosszabbodását. Ráadásul erre is csak a teljes immunrendszer elnyomásának árán képesek, ami viszont fogékonnyá teszi a betegeket a hétköznapi fertőzésekkel és a daganatos betegségekkel szemben.

A klinikai vizsgálatban a Northwestern University kutatói a Zürichi Egyetemi Kórházzal (Svájc) és a Hamburg-Eppendorf Orvostudományi Központtal (Németország) működtek együtt. A részletes eredmények a Science Translational Medicine folyóirat június 5-i számában jelentek meg.

 

Valóban áttörés lenne

A vizsgálatban egyelőre csak 9 beteget kezeltek, de nagyon érdekes, hogy két beteg már az SM súlyosabb fázisában volt, és az ő állapotuk is javult. Az SM első fázisa egy hullámzó állapot, amelyben a beteg hol javul, hol rosszabbodik (relapszáló-remittáló fázis). Innen kerülnek át a betegek az úgynevezett szekunder progresszív fázisba, ahol lassú, de folyamatos romlás következik.

 

A jelenlegi összes kezelési mód - a régi injekciós, a néhány éve bevezetett infúziós és a bevezetés előtt álló tablettás kezelések is - kizárólag az első fázisban lévő betegek számára elérhető, a második fázisra jelenleg nincs gyógyszer. Ez az oka annak, hogy a körülbelül 8000 hazai betegnek csak egyharmadát kezelik. Óriási áttörés lenne tehát egy a második fázisban is bevethető szer. Ehhez azonban a szernek nagyobb betegszámon is bizonyítania kell majd.

 

Szellemsejtekkel programozzák át a beteg immunrendszerét

Stephen Miller, a Northwestern mikrobiológia-immunológia professzora számára a most végrehajtott emberi kipróbálás mintegy 30 év laboratóriumi kutatásának gyümölcse. A professzor elmagyarázta: módszerük lényege, hogy a betegektől levett vérből fehérvérsejteket állítanak elő, és azokat egy különleges eljárás során kívülről „bevonják” a mielin fehérje darabkáival (antigénjeivel). Az ily módon kezelt – az eljárás során amúgy elpusztuló – fehérvérsejteket aztán visszaadják a pácienseknek, ahol azok az elhalt vérsejtek kiszűrésére szakosodott lépben halmozódnak fel. Itt, a lépben történik meg a mielin-antigénekkel bevont „sejtszellemek” és az élő az immunsejtek találkozása. A mielin milliárdnyi példányával találkozva az immunsejtek újból megtanulják sajátként, ártalmatlanként felismerni ezt a molekulát, és beszüntetik az ellene irányuló támadást. (Szakszóval: az immunrendszer ismét toleránssá válik a mielinnel szemben.)

 

A vizsgálatban, melynek deklarált célja egyelőre csak az eljárás biztonságosságának igazolása volt, a hamburgi klinika kilenc SM-es páciense vett részt. Bár ez a betegszám még nem elegendő statisztikai következtetések levonására, a kísérlet során az a tendencia rajzolódott ki, hogy a mielinnel szembeni immunreakció csökkenésének mértéke arányos volt a visszaadott fehérvérsejtek számával. A kipróbálás első szakasza egyébként mindenképpen sikerrel zárult, hiszen még 3 milliárd, mielin-antigénekkel bevont fehérvérsejt beadása sem váltott ki nemkívánatos mellékhatásokat, miközben nem lobbantotta fel a kóros immunreakciót, és nem csorbította a betegek valódi kórokozókkal szembeni védekezőképességét.

 

Azt bizonyítandó, hogy a kezelés specifikusan csak a mielin-ellenes immunválasz elnyomására irányul, a kísérlet részeként tesztelték a betegeknek a tetanusszal szembeni immunválaszát, ugyanis életük korábbi szakaszában valamennyien kaptak tetanusz-ellenes védőoltást. A kezelés után egy hónappal a betegek immunrendszere változatlan hevességgel reagált a tetanuszra, miközben a mielin-ellenes immunválasz csökkent. Ezzel igazolást nyert, hogy a kezelés fajlagosan csak a kóros immunválaszt befolyásolja.

 

Mást is kezelhetnének vele

Az első kísérleti fázis sikerének nyomán a második fázis kutatási tervét a svájci hatóságok jóváhagyták; a tudósok most a folytatáshoz szükséges mintegy 1,5 millió dollár összegyűjtésén fáradoznak. A második kísérleti fázisban nagyobb számú beteg bevonásával immár hitelt érdemlően lehetne bizonyítani, hogy a kezelés megállítja az SM előrehaladását. Miller korábbi állatkísérletekben igazolta, hogy az eljárás egerekben képes az SM megfékezésére. A második fázis során a pácienseket a betegség minél korábbi stádiumában kívánják kezelni, mielőtt a mielin hüvely károsodása bénuláshoz vezetne. „Ha a mielin hüvely egyszer már tönkrement, azt nemigen lehet helyreállítani” - hangsúlyozta Miller.

 

Az immuntolerancia kialakításához használt antigének megváltoztatásával - és persze a módszer további tesztelésével - az eljárás nemcsak az SM, de egy sor más autoimmun és allergiás kórkép gyógyítására is alkalmassá tehető. Millerék laboratóriuma korábban közölt állatkísérletes eredményeket az 1-es típusú cukorbetegség, az asztma és a mogyoró-allergia sikeres kezeléséről is. Hovatovább, az antigén hordozásának feladatát sem csak a betegtől levett, speciálisan kezelt és elölt fehérvérsejtek láthatják el. Ez annál is inkább lényeges, mert ez a megoldás jelentősen növeli az eljárás költség- és munkaigényét. Millerék egy közelmúltban publikált egérkísérletes munkájukban az elölt fehérvérsejteket nanorészecskékkel helyettesítették, és bizonyították, hogy ez a várhatóan olcsóbb, így szélesebb betegpopuláció számára hozzáférhető megoldás éppoly hatékony a mielin-ellenes immunválasz csökkentésében, mint a mostani klinikai kipróbálásban szerepeltetett fehérvérsejtes technika.

 

Forrás: origo.hu

 

 

lázas gyerekA lázon kívül semmilyen egyéb panaszt nem mutató gyerekek esetében nehéz megállapítani, hogy magától megoldódó vírusos, vagy antibiotikumos kezelést igénylő bakteriális fertőzésről van-e szó. A Washington Egyetem Orvosi Karának munkatársai egyszerű vérvétel útján képesek megkülönböztetni a kettőt.

A fehérvérsejtek génjeinek elemzésén alapuló kis elemszámú mintában több mint 90 százalékos pontossággal lehetett megállapítani, melyikről van szó, ami lényegesen kedvezőbb a hagyományos diagnosztikai teszt 70 százalékos hatékonyságánál. Az eredmények a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóirat aktuális számában jelentek meg. A végkövetkeztetések levonásáig még további munkálatokra van szükség, de a most publikált eredmények alapján ez a módszer segíthet a betegség okának feltárásában, valamint a megfelelő kezelés kiválasztásában. „Gyakori probléma, hogy a gyerekeknél láz jelentkezik minden nyilvánvaló ok nélkül” – mondta a kutatást vezető Dr. Gregory Storch, az intézmény professzora. „Az érintettek egy részénél életveszélyes bakteriális fertőzésről van szó, ám a többségnél vírusos eredetű a probléma. A fő gond, hogy nehéz különbséget tenni a kettő között” – tette hozzá. Elővigyázatosságból a látszólag ok nélkül lázas gyerekeket antibiotikummal kezelik, noha ez nem hat a vírusok ellen, és későbbi rezisztenciához vezethet. A mostani kutatásba 30 gyereket vontak be, mindannyian két hónapos és hároméves kor közöttiek voltak, 38 Celsius fok fölötti lázzal kerültek orvoshoz, valamint nem produkáltak más tünetet, például köhögést vagy hasmenést. Közülük 22-nél az orvosi gyakorlatban még nem használt génteszt útján bizonyosodott be korábban a vírusos fertőzés jelenléte, 8-nak pedig bakteriális fertőzése volt.

 

Dr. Storch és kollégái tudni akarták, hogy a génkifejeződési microarray-ként említett, fehérvérsejtekre irányuló teszttel megkülönböztethető-e kétféle megbetegedés. Az általános szakmai vélekedés szerint a bakteriális fertőzésekre magas, míg a vírusosokra alacsony vagy normális fehérvérsejt-szám jellemző. „Eredményeink alapján sok vírusos betegnél magas volt a fehérvérsejt-szám, ami szükségtelen antibiotikumos kezelésekhez vezetett” – jelentette ki a szakértő. „A microarray teszt elárulja, hogy a beteg teste hogyan azonosítja a kórokozót. Az erőteljesebben kifejeződő gének betegséget okozó fertőzésről árulkodnak” – összegezte.

 

Forrás: vital.hu

 

 

Kód: A08 OETI:  1390/2006

cordyceps kapszulaA napjaink gyógyszerészete elegendő immunrendszer-stimuláló szert ismer, amelyek rövid időn belül képesek feldobni az immunrendszerünket. De emlékezzünk csak a gyógyászat fő gondjára: maximális haszon kockázat nélkül!

Az immunrendszer egy sokfunkciójú, sok összetevőjű rendszer. Az immunsejtek védő funkciójuk mellett likvidálási funkciót is látnak el.

Gyakori megbetegedéseknél, erős kemikáliák szedésekor, súlyos fertőzéseknél vagy genetikai szinten történő zavaroknál autoimmun elváltozás alakulhat ki, amikor is sejtek egy csoportja a szervezet saját immunrendszere ellen fordul. Ilyenkor lépnek működésbe az immunjavítók. A feladatuk az egyik immunsejt-csoport aktivitásának növelése, a másiknak pedig a csökkentése vagy teljes blokkolása.

A Cordyceps-ről általában:

Kínában a cordyceps használatának története több mint 1200 évre nyúlik vissza. A növényt már akkor csodatevőnek, isteni ajándéknak tartották. Kínai orvosok sok rendellenesség ellen sikeresen használták. A kínai (cordyceps sinensis) gombák családjába tartozik. Magashegyi növény, 3500 méternél magasabb hegyekben terem. Magában hordozza a túlélés információját. A gombának a teste a tápanyagokban gazdag, specifikus biológiailag aktív komponenseket tartalmaz. Éppen ezért az egészséget erősítő, szervezetet tonizáló szerként használják.

Cordyceps gomba

A Cordyceps kaszula előállítása:

A Tiens cég biológiailag aktív étrendkiegészítője a gomba testéből (micelium) készül modern szeparálási technológia használatával. Erjesztés után a kapott masszát szublimálják, aprítják, és a port kapszulákba csomagolják.

{youtube}N-ayPUEolUk{/youtube}

A Cordyceps kapszula hatásai:

Ennek a csodaszernek nagyon széles a hatásköre. Az immunjavító és -erősítő funkcióján kívül nagyon hasznos az adaptogén tulajdonsága. A Cordyceps kapszula kiegyensúlyozott chi-energiát hordoz magában és növeli a szervezet ellenállását az oxigénhiánnyal, mérgekkel és nagy fizikai megterhelésekkel szemben. Természetes antibiotikum, használható gyulladások ellen, és nem marad alul a nem szteroid hormonokkal szemben. Szabályozza a fehérvérsejtek számát, támogatja a vérképzést, minden régóta fennálló máj, -vese,-légzőszervi elváltozásoknál, valamint a húgyutak és nemiszervek gyulladásos problémáinál hatékony kiegészítő terápia lehet.

A cordyceps kapszula gyakorlatilag minden gyulladásos vagy bakteriális folyamatot lassíthat, gyulladáscsökkentő hatása a Hydrocortisonnal megegyezik, természetes anitbiotikum, gennykeltő baktériumok ellen kiváló.
Chitosannal közösen légúti allergia, szénanátha kivédésére ajánlott. A cordyceps kapszula egészségmegőrzés céljából, a téli hónapokban a tüdő, a húgyutak, és a nemi szervek működésének harmonizálására hívjuk fel a figyelmet.

Hatalmas energiájának köszönhetően sikerrel használható segédeszközként a szervátültetéseknél, mert normalizálhatja az immunokompetens szervek működését és fékezheti a kilökődési folyamatokat.

A cordyceps kapszula adagolása:

Adagolás: napi 1 - 2 cordyceps kapszula.

 

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó