Független tanácsadó honlapja.

 

 

e számok

mcnuggetsA McDonald's most még csirkésebb McNuggets nevű termékének összetevői között matatva egy szürreálisnak tűnő anyagot találhat, akit érdekel, mit eszik.

A dimetil-polisziloxán egy vicces anyag. Viszkoelasztikus, azaz lassú, hosszan tartó erőhatásra folyadékként viselkedik, de gyors, nagy erő esetén rugalmas, gumilabdaszerű tulajdonságokkal rendelkezik. Más szóval, ha egy darabot az asztalon hagyunk, az idővel szétfolyik a felületen, egyenletesen beterítve azt. Ellenben ha nekidobjuk az asztalnak, akkor gumilabdához hasonló módon visszapattan.

De mit keres egy ilyen remek játék a fasírtban? Miért kell ilyet ennie annak, aki legyűrte a panírozott szivacsra hasonlító, szerintem büdös falatkák iránti ellenérzéseit és bevásárolt belőle a legközelebbi gyorsétteremben?

Az E-számok között az előkelő 900-as sorszámot kapta és a szakértők szerint teljesen veszélytelen. Eheti bárki bármekkora mennyiségben.

A Wikipédia szerint:

Megtalálható például szilikonspray, szilikonzsír, szilikongyűrű, stb. termékekben.

Tűzálló anyagok, habok, hővezető paszták alkotóeleme.

Számos orvosi implantátum töltőanyaga bár jelentősége egészségügyi okokból csökkenőben van.

Fejtetű elleni védekezés során is alkalmazható

De ne gondoljuk, hogy csupán ez a cucc van benne a McDonald's csirkefalatkáiban. A kínai gyorséttermekben gyakorta mérgezést okozó, és emiatt elhíresült nátrium-glutamát szintén benne van és egy furcsa TBHQ nevű kőolajszármazék is, amiről az Európai Élelmiszer Biztonsági Hivatal (EFSA) kijelentette, hogy mégsem rákkeltő. Ez azért ijesztő, mert ez a hivatal dolgozik a gyógynövények és a vitaminok forgalmazásának betiltásán.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a csirke honnan van és mit élt át, mielőtt elpépesítették.

 

Forrás: McDonald's, A teljes cikk a naturhirek.hu oldalon.

 

 

Két ellentétes vásárlói magatartás létezik: aki retteg az adalékanyagoktól, és aki fütyül rájuk. Ez a tendencia azonban változóban van: a sajtó és a hivatalok hatására egyre gyakrabban hallani botrányokról, rémhírekről, melyeket aztán elsimítanak, vagy szorongó űrt hagynak maguk után.

A végére szegény vásárlónak fogalma sincs róla, mi az igazság, vagy hol a középút: mérgek-e az E-számokkal jelölt adalékanyagok? Melyiktől kell óvakodnunk? Ha megnézzük is a termék hátoldalát, mire kell figyelnünk? Allergiát, rákot okoz-e? Egyáltalán mi az, hogy adalékanyag? Ezek a kérdések éppen azért merülnek fel olyan gyakran, mert rettentő nehéz megválaszolni őket. Ezúttal megkíséreljük kitisztítani a zavaros fogalmakat – már, amennyire lehetséges.

 

amit megeszel

Mit takarnak az E-számok?

Mivel az Európai Unió is az élelmiszer-adalékok burjánzásával, átláthatatlanságával küzd, ezekkel a számokkal igyekszik rendszerezni őket. Számuk folyton változik: becslések szerint akár 1500 féle vegyület is forgalomban lehet, ennek azonban csak a negyede bejegyzett és engedélyezett. Kísérletek alapján sorolják be az engedélyezett vegyületeket, melyek az adott mennyiségben veszélytelennek minősülnek az egészségre. Ezen kísérletek nem százszázalékosak: az allergia egyénfüggő, lehetetlen tehát biztos eredményre jutni. Azokat az anyagokat, amelyek gyakran váltanak ki allergiát, vagy orvosilag bizonyítják káros hatásaikat, kivonják a forgalomból. Az összetevőktől elválasztandó, azokat az adalékvegyületeket jelölik meg az E-számokkal, amelyek funkcióval rendelkeznek, tehát az étel színét, ízét, állagát, felépítését vagy tartósítását kívánják javítani.

Mi rejlik a számok mögött?

Ahogy erről az e-szamok.hu oldal is tudósít, az E100-tól E199-ig terjedő számozású anyagok a színezékek. Ezek között ugyanúgy léteznek ártalmatlan, sőt jótékony, mint allergén színezékek. A jó színezékek a zöldségek és a gyümölcsök természetes színéért felelősek, egyszerűen kivonják belőlük, és felhasználják az adott élelmiszerhez. Ugyanakkor az E103, a sárga színezőanyag, vagy az E127 és az E123 nagyobb mennyiségben allergén lehet.

A 2-essel kezdődő számok (E200–E299) a tartósítószereket jelölik, melyek adott mennyiségben az emberiség nagy részére ártalmatlanok, csak bizonyos kombinációkban lehetnek allergének, viszont az adalékanyagok közül a leggyakrabban ezek váltanak ki negatív reakciókat.

A 300-as E-k az antioxidánsok, melyeknek, mint például az aszkorbinsavnak, ismertebb nevén C-vitaminnak semmiféle mellékhatásuk nincs.

A 400-asok az állományjavítók, melyek leggyakrabban növényi eredetűek, és nem allergének.

A 900-asok az édesítőszerek, melyek körül köztudottan a legnagyobb viták folynak: többször állították már bemérgezőnek és ártalmatlannak is a szacharint csakúgy, mint az aszpartamot.

Káros vagy ártalmatlan?

Orvosi szempontból a lakosság 3 százaléka hajlamos ételallergiára, ám az ezt kiváltó anyagoknak csak kis része mesterséges: sok természetes étel is kiválthat viszketést, kiütést, fulladást, mint például a dió vagy a mogyoró, esetleg a liszt és a tej. Az adalékok közül leggyakrabban a kén és származékai okoznak allergiás tüneteket.

Miért van rájuk szükség?

Ezen vegyületek nagy része okkal kerül az élelmiszerbe: a feldolgozott és meghatározott formában kínált ételek és italok állaga, színe, formája a folyamat közben megváltozik, és gyakran kevéssé gusztusossá válik (például a rostos gyümölcslevek rostjai elválnának a létől, így nehéz lenne eladni őket). Bizonyos élelmiszerek az állásban nem romlanak ugyan meg, de a színüket megváltoztatják, ezért van szükség színezőkre. Ha pedig nem használnának tartósítószereket, a forgalmazóknak a gyors romlékonyság miatt nem érné meg a gyártás. Sokszor azonban a szükségesnél nagyobb mennyiséget alkalmaznak ezekből az anyagokból: ezért is fontos, hogy a tudatosan vásárolj.

Mit tehetsz a rizikók kiküszöbölése érdekében?

  • Készíts minél több élelmiszert magad! Gyümölcsjoghurtot gyümölcsből és natúrjoghurtból, májkrémet pirított májból és fűszerekből, kenyeret házilag vagy kenyérsütő géppel…
  • Keress házilag készített termékeket: piacokon vásárolj inkább, mint a hipermarketekben.
  • Figyeld magad! Ha érzékeny leszel egy vegyületre, kerüld! Léteznek allergiavizsgálatok, amelyek alapján kiszűrheted, melyik adalékra vagy allergiás.
  • Mondj le a zöld rágókról és a lila italokról – aminek szemmel láthatóan természetellenes a színe és az állaga, biztos lehetsz benne, hogy több adalékkal rendelkezik az ajánlottnál.
  • Mindent csak mértékkel! Ha a tartósítószerekkel ellátott ételekből válogatsz, vegyél mindig más fajtát, így elkerülheted, hogy a káros anyagokból túlzott mennyiség halmozódjon fel a szervezetedben.
  • Ha megnézed a címkét, elsősorban arra figyelj, hogy minél kevesebb adalékanyag legyen a választott élelmiszerben!
  • Mivel te döntöd el, mit eszel meg, mindig légy körültekintő. Bármi furcsát észlelsz egy anyaggal kapcsolatban, nyomozz utána az Interneten, hogy a legközelebbi vásárláskor kiszűrhesd!

 

Forrás: Ötvenentúl