Független tanácsadó honlapja.

 

 

bénulás

KolbászmérgezésA botulizmus, vagyis ismertebb nevén a kolbászmérgezés nagyon ritka betegség. Évente 2-8 embernél fordul elő Magyarországon, és súlyos esetben halállal is végződhet.

Megéri odafigyelni a disznóvágás higiénés szabályaira.

A botulizmus a legsúlyosabb olyan megbetegedés, ami kapcsolatba hozható a télen népszerű házi disznóvágásokkal. A Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt mérgező anyagcseretermék, a botulotoxin egy grammjának milliomod része is halálos lehet az emberre.

BotulizmusA méreganyag jellemzően a nem megfelelően hőkezelt füstölt hurkában, sonkában, kolbászban és disznósajtban fordul elő, de volt olyan eset is, amikor a napokkal korábban készült és a kamrában tárolt, fel nem melegített pörkölt okozott bajt - írja közleményében a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH).

Milyen tünetek figyelmeztetnek a botulizmusra?

A botulizmus tünete, ha pár nappal az étel elfogyasztása után az ember levertnek érzi magát, izzad, izomfájdalmai, hasi panaszai vannak, látási zavart, szájszárazságot, nyelési és hangképzési zavart, rekedtséget, esetleg bénulásos tüneteket tapasztal.

Ilyen esetekben azonnal orvoshoz kell fordulni, és jelezni kell, hogy a beteg házi disznóvágásból származó terméket evett.

A betegség megelőzése

A botulizmust okozó baktérium rendkívül ellenálló a külső behatásokkal szemben. Az egyetlen "kedvező" tulajdonsága, hogy hőérzékeny: legalább 10 perces forralás során biztosan hatástalanná válik, vagyis alaposan átfőzött, átforralt ételtől nem lehet megbetegedni.

Védelmet jelenthet a nitrites pácsó előírt mennyiségű adagolása is.

A méreganyag hidegben nem termelődik, így célszerű lenne a régi szokásokhoz híven a fagyos téli hónapokra igazítani a disznóvágások időpontját.

Nem minden rosszullét oka a kolbászmérgezés

A házi disznóvágásból származó termékek más, ételmérgezés jellegű, hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseket is okozhatnak. Enyhe esetben a tünetek már az étel elfogyasztása után 1-2 órával jelentkeznek. A szalmonella csak 1-2 nap múlva mutat tüneteket, és mivel gyakran akár 40 fokos lázzal jár, sokszor összetévesztik az influenzával.

A tragédiák és a megbetegedések könnyen elkerülhetők, ha disznóvágás közben is betartják a higiéniai szabályokat. A vágásra szánt sertést koplaltatni kell, és egészségesnek kell lennie. Tilos ismeretlen eredetű állatból, nem hivatalos kereskedelemből származó húst, vagy félsertést felhasználni. A feldolgozást is csak egészséges emberek végezzék, és a környezetet, az eszközöket a munka előtt alaposan tisztítsák meg.

Miután a hurka- és kolbásztöltés előtt alaposan megtisztították a gyomrot, arra is ügyelni kell, hogy a hús is tiszta legyen. Ha földdel vagy béltartalommal szennyeződött, nem elég letörölni, hanem vékony rétegben kell levágni a szennyezett felületet.

A forró víz fertőtlenít, és minden baktériumot elpusztít, ezért a műveletek között érdemes megtisztítani a késeket, illetve a feldolgozást végzőnek alaposan kezet kell mosnia szappannal, meleg vízben.

 

Forrás: Független Hírügynökség, A teljes cikk a WebBeteg.hu oldalán.

 

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

Banting növényi tabletta és por

Gyümölcs és zöldség tisztító készülék

 

 

agydaganat tüneteiAz agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!

Az agyi tumorokhoz számos jó és rosszindulatú agydaganat tartozik. Kétharmaduk szerencsére jóindulatú, a rosszindulatú agydaganat sokkal ritkábban fordul elő. Néhány jellegzetesen gyermekkorban alakul ki, és vannak, melyek felnőttkorban jelentkeznek.

 

Az agydaganat leggyakoribb tünetei

Tipikus tünetek, melyek agydaganatra utalhatnak:

  • Újonnan fellépő fejfájás, különösen éjjelente és a kora reggeli órákban, ami idővel hevesebbé válik, fekve fokozódik, nappal azonban spontán javul.
  • Émelygés és hányás, ami nincs kapcsolatban gyomor- vagy bélbetegséggel, és főleg a kora reggeli órákban jelentkezik, éhgyomorra.
  • Látászavarok
  • Görcsrohamok, mint például az epilepsziás roham, egy végtag vagy valamelyik testfél önkéntelen rángatózása.
  • Neurológiai tünetek, mint például bénulás, beszéd- és koordinációs zavarok, vagy újonnan jelentkező hasonló panaszok.
  • Az értelmi-, felfogó- és emlékezőképesség romlása.
  • A személyiség megváltozása, vagy már meglévő személyiségjegyek kiéleződése vagy elhalványulása, hormonális zavarok.

Ha felsorolt tüneteket tapasztalja, forduljon neurológus szakorvoshoz! A cikkben említett tünetek általánosak, ezek alapján ne állítson fel öndiagnózist! Nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Vannak olyan esetek is, melyeknél egyáltalán nem jelentkezik fejfájás. Panaszaival keressen fel szakorvost!

 

agyi tumorAz agydaganatok típusai

A jóindulatú agyi tumorok közé sorolják a hipofízis adenómát, a rosszindulatúakhoz a glioblasztómát. Az agydaganatokat asszerint csoportosítják, milyen szövetben alakultak ki. Leggyakrabban különböző gliasejtekből indulnak ki, amelyek az agy támasztósejtjei. Ezt a tumortípust gliomának nevezzük, ide tartozik az astrocytoma, az oligodenroglioma, a glioblastoma és a kevert glióma. Ependimomának nevezik az agykamrák belső hártyájából eredő tumorokat. Továbbá vannak tumorok, melyek az agyhártyából indulnak ki, ezek a meningeomák.

Ritkábban fordulnak elő az agyalapi mirigy daganatai (hipofízis tumor) vagy idegrostokból kiinduló daganatok (neurinoma). A központi idegrendszer primer limfómája a nyiroksejtekben alakul ki, melyeknek fontos szerepe van az immunvédelemben. Nyiroksejtekből áll többek között a lép, a nyirokcsomók, és megtalálhatóak a vérben is. A leggyakoribb gyermekkori agydaganat a kisagyban lévő medulloblastoma.

A felsorolt primer agydaganatoktól, melyek az agyban keletkeznek, el kell különíteni az agyi metasztázist, mely más szervek daganatainak áttéte.

Az agydaganatok okairól és kockázati tényezőiről még keveset tudunk. A terápia a daganat típusától és a tumor helyétől, elhelyezkedésétől függ.

 

Forrás: Webbeteg.hu

 

 

agydaganat - tumorAz agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!

Az agyi tumorokhoz számos jó és rosszindulatú agydaganat tartozik. Kétharmaduk szerencsére jóindulatú, a rosszindulatú agydaganat sokkal ritkábban fordul elő. Néhány jellegzetesen gyermekkorban alakul ki, és vannak, melyek felnőttkorban jelentkeznek.

 

Az agydaganat leggyakoribb tünetei

Tipikus tünetek, melyek agydaganatra utalhatnak:

  • Újonnan fellépő fejfájás, különösen éjjelente és a kora reggeli órákban, ami idővel hevesebbé válik, fekve fokozódik, nappal azonban spontán javul.
  • Émelygés és hányás, ami nincs kapcsolatban gyomor- vagy bélbetegséggel, és főleg a kora reggeli órákban jelentkezik, éhgyomorra.
  • Látászavarok
  • Görcsrohamok, mint például az epilepsziás roham, egy végtag vagy valamelyik testfél önkéntelen rángatózása.
  • Neurológiai tünetek, mint például bénulás, beszéd- és koordinációs zavarok, vagy újonnan jelentkező hasonló panaszok.
  • Az értelmi-, felfogó- és emlékezőképesség romlása.
  • A személyiség megváltozása, vagy már meglévő személyiségjegyek kiéleződése vagy elhalványulása, hormonális zavarok.

Ha felsorolt tüneteket tapasztalja, forduljon neurológus szakorvoshoz! A cikkben említett tünetek általánosak, ezek alapján ne állítson fel öndiagnózist! Nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Vannak olyan esetek is, melyeknél egyáltalán nem jelentkezik fejfájás. Panaszaival keressen fel szakorvost!

 

agyi tumorAz agydaganatok típusai

A jóindulatú agyi tumorok közé sorolják a hipofízis adenómát, a rosszindulatúakhoz a glioblasztómát. Az agydaganatokat aszerint csoportosítják, milyen szövetben alakultak ki. Leggyakrabban különböző gliasejtekből indulnak ki, amelyek az agy támasztósejtjei. Ezt a tumortípust gliomának nevezzük, ide tartozik az astrocytoma, az oligodenroglioma, a glioblastoma és a kevert glióma. Ependimomának nevezik az agykamrák belső hártyájából eredő tumorokat. Továbbá vannak tumorok, melyek az agyhártyából indulnak ki, ezek a meningeomák.

Ritkábban fordulnak elő az agyalapi mirigy daganatai (hipofízis tumor) vagy idegrostokból kiinduló daganatok (neurinoma). A központi idegrendszer primer limfómája a nyiroksejtekben alakul ki, melyeknek fontos szerepe van az immunvédelemben. Nyiroksejtekből áll többek között a lép, a nyirokcsomók, és megtalálhatóak a vérben is. A leggyakoribb gyermekkori agydaganat a kisagyban lévő medulloblastoma.

A felsorolt primer agydaganatoktól, melyek az agyban keletkeznek, el kell különíteni az agyi metasztázist, mely más szervek daganatainak áttéte.

Az agydaganatok okairól és kockázati tényezőiről még keveset tudunk. A terápia a daganat típusától és a tumor helyétől, elhelyezkedésétől függ.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cink kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cink kapszula

 

 

enyhe strokeKanadai kutatók arról számoltak be, hogy számos enyhe agyi érbetegségen, úgynevezett mini-stroke-on átesett beteg tapasztal súlyos, maradandó fogyatékosságot annak ellenére, hogy az állapotot többnyire túl enyhének tartják a kezeléshez.

A legújabb eredmények arra utalnak, hogy talán ideje átgondolni ezt a hozzáállást.

Súlyos stroke esetén erős gyógyszerekkel, például szöveti plazminogén aktivátorokkal próbálják helyreállítani az agyi véráramlást, a kutatók azonban azt állítják, egyes enyhe agyi érbetegségen (átmeneti vérellátási zavaron - TIA) átesett betegeknek is használhatnak ezek a gyógyszerek. - Az általunk ellátott betegek mintegy 80 százaléka a stroke ebbe a kategóriájába tartozik, csupán kis hányaduk szenved súlyos szélütést – magyarázta a kutatás vezetője, dr. Shelagh Coutts, a Calgary Egyetem neurológusa.

A Stroke szeptemberi kiadásában publikált tanulmányból az derül ki, hogy a vizsgált ötszáz enyhe agyi érbetegségben szenvedő beteg 15 százaléka tapasztalt legalább enyhe fogyatékosságot három hónappal a mini-stroke-ot követően. Az enyhe fogyaték az, ami megakadályoz valamilyen tevékenység végzésében, amire korábban képesek voltunk (pl. autóvezetés), de nem korlátoz személyes ügyeink intézésében. A CT-vizsgálatok azt mutatták, hogy néhány beteg agyi érszűkülettől, mások folyamatos vagy súlyosbodó tünetektől szenvedtek. Az ilyen rendellenességeket tapasztaló betegek esetében több mint kétszer magasabb volt annak kockázata, hogy legalább egy fogyatékosságot tapasztalnak 90 nappal a mini-stroke után. Coutts szerint e betegek járnának a legjobban a vérrögoldó gyógyszerekkel.

Az enyhe szélütés tünetei közé tartozik a test egyik oldalának hirtelen lebénulása, az egyik oldal zsibbadása, szédülés, valamint járás- illetve beszédzavar. Ezek a tünetek hamar elmúlhatnak, de nem szabad semmibe venni, mert elhanyagolásuk akár végzetes is lehet. A kanadai kutatás újból megerősíti a mini-stroke-os és a stroke-os betegek gyors diagnózisának és kezelésének jelentőségét, amivel csökkenteni lehet a kiújulást, és javítani lehet a kimenetelt.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

Lecitin tartalmú kalcium

Cholican kapszula

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó