Független tanácsadó honlapja.

 

 

bélbaktériumok

fruktozán szirup inner wellness dupla cellulóz chitosan kapszula
Fruktozán szirup Inner wellness Dupla cellulóz Chitosan kapszula

antibiotikumok veszélyeA születés utáni első 5 hónapban antibiotikummal kezelt csecsemőkből nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos kisgyerek - állítják egy nagy mintaszámú vizsgálat eredményei alapján amerikai kutatók.

A New York-i Egyetem orvosi karának kutatói az International Journal of Obesity szaklapban közzétett tanulmányukban 11 532, 1991 és 1992 közt született brit gyerek adatait dolgozták fel, akik egy hosszú távú követéses vizsgálatban vettek részt. A vizsgálat során három időszak adatait elemezték: a születés utáni első 5 hónap, a 6. és 14. hónap közti időszak, illetve a 15. és 23. hónap közti időszak adatait vizsgálták. A testtömeget öt különböző időpontban mérték: 6 hetes, 10, 20 és 38 hónapos, illetve 7 éves korban.

A kutatók azt találták, hogy a születés utáni első 5 hónap során antibiotikumot kapott gyerekek átlagosan nagyobb súlyúak voltak a magasságukhoz viszonyítva, mint azok, akik nem kaptak ilyen kezelést, függetlenül az étrendjüktől, a fizikai aktivitásuktól és a szülők testsúlyától. A 10. és 20. hónap közötti időszakban ez még csak kismértékű növekedést jelentett, ám 38 hónapos korukra a csecsemőként antibiotikummal kezelt gyerekek már 22 százalékkal, nagyobb eséllyel voltak túlsúlyosak, mint nem kezelt kortársaik.

Úgy tűnik, hogy sokat számít a kezelés időzítése: azok a gyerekek, akik 6 és 14 hónapos koruk közt kaptak antibiotikumot, nem voltak számottevően kövérebbek, mint azok, akiket ugyanebben az időszakban nem kezeltek.

bélbaktériumok - kalória hasznosításaA bélbaktériumoknak szerepük van a kalória hasznosításában

A bélbaktériumoknak fontos szerepük van abban, hogy hogyan hasznosítjuk a kalóriákat, ezért elképzelhető, hogy az antibiotikum-kezelés olyan módon zavarja meg a bélflóra összetételét, hogy az elhízásnak kedvez. Az állattartással foglalkozók körében régóta ismert, hogy antibiotikum-kezeléssel nagyobb súlyú tehenek "állíthatók elő". A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy vizsgálatuk alapján nem lehet egyértelmű ok-okozati kapcsolatot megállapítani a csecsemőkori antibiotikum-kezelés és a túlsúlyosság között.

Az utóbbi években egyre több aggály merült fel az antibiotikumok túlzott használatával kapcsolatban, különösen a gyerekek körében. Az emberi szervezetben élő mikrobák - amelyek száma legalább tízszerese a saját sejtjeink számának - korábbi vizsgálatai arra utalnak, hogy a mikroba-közösség változásainak szerepe van az elhízásban, a gyulladásos bélbetegségben, az asztmában és más betegségekben, de ezt még egyik esetben sem sikerült egyértelműen bizonyítani.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

 

 

bélbaktériumok - bélflóraMiért nélkülözhetetlenek a bélbaktériumok az immunrendszer normális működéséhez és az egészséges testsúly fenntartásához?

Miközben szappanokat és tisztítószereket még mindig sikerül azzal a szlogennel eladni, hogy mindenféle ismert mikrobát elpusztítanak, a közvélemény körében is egyre inkább terjed az a helyes nézet, hogy a túlzottan steril, mikrobamentes környezet megfosztja a fejlődő immunrendszert a kihívásoktól, miáltal egyfelől védtelenné teszi a későbbi támadásokkal szemben, másfelől hajlamosítja a téves, leginkább az allergiás és autoimmun reakciókra.

Ami évtizedekkel ezelőtt még csak logikus sejtés volt, arra ma már komoly állatkísérletes eredmények szolgáltatnak bizonyítékot: a kontrolláltan steril, baktériumoktól teljesen elzárt környezetben felnevelt egerek immunrendszere súlyos hiányosságokat mutat, és bélcsatornájuk fejlődése is elmarad a normálistól. A csíramentesen nevelt egerek fogékonyabbak a fertőzésekre, immunsejtjeik száma és aktivitása csökkent, ezen felül bélfaluknak mind az izomzata, mind az ideg- és érhálózata alulfejlett, és emésztőenzim-termelésük is rendellenesen alacsony. Ugyanakkor mindössze egy, normálisan ott honos baktériumfaj, a Bacteroides thetaiotaomicron betelepítésével csaknem teljesen helyreállítható bélnyálkahártyájuk védelmi funkciója és bélfaluk ideghálózata.

Egy másik rokon baktérium, a B. fragilis esetében azt is sikerült kimutatni, hogy az immunstimuláló funkcióért a baktériumok sejtfalának egyetlen jól meghatározott összetevője, a tok-poliszacharid A (PSA) a felelős: ha a kolonizálást a B. fragilis olyan mutáns törzsével végezték, amelyből hiányzott az inkriminált sejtfal-komponens, az immunműködés helyreállítása elmaradt. A PSA önmagában olyan komplex immunfolyamatokat indít el, amelyek nélkülözhetetlenek a béltraktus nyirokcsomóinak normális működéséhez és a bél immunválaszainak megszervezéséhez. S bár beleinket természetes körülmények között nyilván nem egyetlen, hanem sok száz baktériumfaj egyedei népesítik be, a fent leírt és más kísérletekből egyértelműen kiderül, hogy az immunrendszer megfelelő programozásában a bélflóra néhány specifikus összetevője játszik meghatározó szerepet.

 

A rossz baktériumok elszaporodása gyulladást indít el a belekben

Ha pedig egyes baktériumokra ilyen nagy szükségünk van bél-immunrendszerünk rendeltetésszerű működtetéséhez, nem meglepő, hogy a bélflóra fajösszetételének kedvezőtlen eltolódása súlyos betegségek, kialakulásához vezethet. Az összefoglaló néven gyulladásos bélbetegségekként említett Crohn-betegség és kolitisz ulceróza (fekélyes vastagbélgyulladás) milliók életét keseríti meg világszerte, s a legfrissebb kutatások szerint e kórok kialakulásáért és idültté válásáért - egyes örökletes hajlamosító tényezők mellett - leginkább a kiegyensúlyozatlan bél-mikrobiom okolható.

Először az, tűnt fel, hogy a sterilen nevelt egerekben sosem alakul ki ilyen betegség. Későbbi kísérletek rámutattak, hogy a Crohn-betegek bélflórájának fajgazdagsága jelentősen, mintegy 50 százalékkal megcsappan, ami elsősorban a normális mikrobiótában kulcsfontosságú Bacteroides-rokon fajok eltűnésével hozható összefüggésbe. A jelek szerint a "jó" baktériumok térvesztésével párhuzamosan olyan fajok szaporodnak el, amelyek ahelyett, hogy féken tartanák a nemkívánatos immunválaszt, masszív gyulladásos reakciót indítanak el. Ez aztán ördögi kört eredményez, mert az így átjárhatóbbá váló hámfelszínen át még több gyulladáskeltő baktérium áramlik a nyálkahártya belsejébe.

A "jó" baktériumok egyébként nem csak közvetett módon, a "rosszak" kiszorításával, hanem aktívan is hozzájárulnak a gyulladásmentes állapot fenntartásához, amennyiben az élelmi rostok lebontásakor olyan ún. rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek kordában tartják a gyulladásos folyamatokat.

 

A kövér egérnek más a bélflórája

Hogy a beleinkben élő baktériumok segítik emésztésünket, vagy éppen hogy stimulálják immunrendszerünket, viszonylag magától értetődő. Ám arra, hogy az egyre inkább népbetegségként jelentkező elhízásban is szerepet játszhatnak, csak az utóbbi évtizedben kezdtek felfigyelni a kutatók. Miután a kövérség állati modellezése céljából létrehozták azokat a génmódosított egereket, amelyekből hiányzik a leptin nevű, a szervezet energiaraktárainak telítettségét jelző hormon, rövidesen észrevették, hogy a leptin-hiányos egerekben sok egyéb mellett a bélflóra összetétele is drasztikusan megváltozik. Míg a közönséges egerek vakbelében a baktériumfajok 60-80 százaléka a Firmicutes törzsbe, 20-40 százalékuk, pedig a Bacteroidetes törzsbe tartozik, a génkiütött kövér egerekben az arány erősen eltolódik: a bélflórát még sokkal inkább a Firmicutes fajok dominálják, a Bacteroidetes törzs képviselői, pedig szinte teljesen kiszorulnak.

Rögtön felmerült a kérdés, hogy a baktérium összetételben megfigyelt változás inkább következménye, vagy esetleg az egyik oka az elhízásnak. A választ ismét a steril körülmények között nevelt egerektől várták, akik "tiszta lappal" indulnak, s ezért tetszőleges módon lehet benépesíteni a bélcsatornájukat. Először is kiderült, hogy azok a sterilen nevelt egerek, akik genetikusan kövér fajtársaiktól kapták bélbaktériumaikat, kétszer annyi zsírt halmoztak fel, mint azok, akikbe egészséges egerek bélbaktériumait ültették.

Másodsorban - és ezt a kutatók legalább annyira fontos eredménynek tekintették - azokkal a sterilen nevelt egerekkel összehasonlítva, akikbe semmilyen bélflórát nem telepítettek, az egészséges egerek bélbaktériumaival beoltott egyedek két hét alatt 60 százalékkal növelték testük zsírtartalékait.

Míg a baktériummentes egerek tömték magukba a rágcsálótápot, mégis egyre csak karcsúsodtak, helyreállított bélflórájú társaik 29 százalékkal kevesebbet ettek, s ennek ellenére szépen elkezdtek kigömbölyödni. A kísérlet tehát két lényeges következtetés levonására adott lehetőséget: egyrészt a bélbaktériumok jelenléte látványosan fokozza a táplálék hasznosításának hatékonyságát, másrészt e hatékonyságot a bélflóra konkrét fajösszetétele is nagyban befolyásolja. Az azóta született újabb eredmények azt mutatják, hogy a dolog az emberekben is hasonlóan működik: testsúly-szabályozásunkra valamiképp hatással van bélflóránk fajösszetétele. Így elképzelhető, hogy a bél mikroközösségének finomhangolásával eredményesen lehetne fellépni az elhízás ellen.

 

Forrás: origo.hu

 

fruktozán szirup inner wellness dupla cellulóz chitosan kapszula
Fruktozán szirup Inner wellness Dupla cellulóz Chitosan kapszula

 

 

Kód: B04 OETI: 7317/2010

dupla cellulózMár a Dupla cellulóz tabletta elnevezése is azt sugallja, hogy ez kettős készítmény. Egyfelől tökéletes tisztító, másfelől jóllakottság érzetét kelti. Egyfelől vízben nem oldható rostok, kukoricarost, másfelől vízben oldható rostok galagonya levele és gyümölcse.

Tudjuk, hogy a rostok az ételnek az a része, amely nem emészthető, ezért nagyon nehéz volt meggyőzni a nyugati orvosokat, hogy a rostok feltétlenül szükségesek a szervezet számára.

Számos kutatás bebizonyította, hogy a rostok az egészséges diéta része. Nagyon fontos szerepet játszik az emésztő rendszer egészségének a megóvásában, és úgy tűnik, hogy valós értéket képvisel olyan állapotok megelőzésében, mint a szív- és érrendszeri elváltozások, rák, cukorbetegség stb. A rostok megtisztítják az emésztő rendszerünket, és ezzel fokozza aktivitását, Dupla cellulóz tablettaígy jó hatással van gyakorlatilag minden emésztési zavarra. A hasznos bélbaktériumok feldolgozzák a rostokat, és olyan anyagokat állítanak elő belőle, amelyek megvédik a vastagbelet a rákos elváltozásoktól.
A rostok elősegítik a mérgek gyors eltávolítását a szervezetből, ezzel megóvják a gyomor és a belek finom nyálkahártyáját. Ezenkívül a rostok segítik optimális szinten tartani a vér cukor- és koleszterin tartalmát úgy, hogy lelassítja az emésztési folyamatot, és maximálisan eltávolítja a koleszterint a szervezetből.
A huszadik században hirtelen lecsökkent a rostok bevitele, párhuzamosan nőtt a szénhidrátok fogyasztása. Nem fér kétség hozzá, hogy a degeneratív rendellenességek ijesztő elterjedése ennek a két folyamatnak az eredménye. Az 1980-as években kezdődött a gabona ipari feldolgozása, ettől kezdve hatalmas mennyiségű búzából fehér liszt lett. A Coca-Cola elterjedése ahhoz vezetett, hogy manapság az emberek egy hét alatt több fehér cukrot fogyasztanak, mint őseink XIX. században egy év alatt.
Ami leginkább aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi évtizedben a szénhidrátfogyasztás 90%-os növekedése kizárólag a fehér cukornak köszönhető, amely egyáltalán nem tartalmaz rostokat.

Ez a tisztítás sötét oldala.

A finomított szénhidrátok pusztító hatása 1920-ban öltötte fel a valóság formáját, amikor az orvosi lexikonban megjelent az új szó: infarktus. Bármilyen nehéz elhinni, a szívproblémák nem voltak ismeretesek a huszadik század elejéig (infarktus első leírása egy orvosi lapban jelent meg 1912-ben), így csak az élelmiszeripart okolhatjuk az elterjedésükért. Ahogy a finomított szénhidrátok, mint a fehér kenyér, spagetti, stb. meghódították az asztalunkat, megnőtt különböző rendellenességek, problémák veszélye is, olyanoknak, mint a vakbélgyulladás, hasi sérv, aranyér és szorulás. A magas szénhidráttartalmú diéta növeli a vastagbél-, és mellrák, és különösen a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázatát és azoknak a számos következményét.
Mivel a rostszegény ételünk rövidebb ideig biztosítja a jóllakottságérzetet, több ételt veszünk magunkhoz. Nem kell azon csodálkozni, hogy a XX. század a túlsúlyos emberek százada lett.

{youtube}fz0m-oTHKvc{/youtube}

Két fajta rost létezik (vízben oldható és oldhatatlan):

Vízben oldható rostokban gazdag a zabpehely és a zabkorpa, az árpa, a lenmag, a bab-félék, a sárgarépa, a citrusok, az alma és a galagonya. Ezek a fajta rostok csökkentik a koleszterin és triglicerid szintjét, stabilizálják a vércukrot úgy, hogy lassítják a felszívódását az emésztő rendszerből. Ez nagyon értékessé teszi a rostokat cukorbetegek számára, mivel csökkenti az inzulin és triglicerid szintjét. Másik előnye a vízben oldhatatlan rostokkal szemben az, hogy nem tartalmaz olyan növényi anyagokat, amelyek gátolják az ásványi anyagok felszívódását.
Vízben oldhatatlan rostok olyan élelmiszerekben van, mint a búzakorpa, a kukoricakorpa, a zeller, a gyümölcshéj. Jótékony hatásainak figyelemreméltó listája tartalmazza a bélrák kockázatának csökkenése, a szorulás megelőzése, étel-mérgek eltávolítása és bélbaktériumok által előállított mérgek csökkentése. Ideális esetben tehát érdemes mind a két fajta rostot fogyasztani, ennek példája a Tiens Dupla cellulóz.

Adagolása:

Minden tablettát legalább egy nagy pohár vízzel kell bevenni. Három napig szedjük a cellulóz tablettát, egy tabletta reggel, egy este. Háromnaponként lehet emelni az adagot egy tablettával. Addig kell folytatni, amíg nem érjük el a kívánt hatást, ami napi többszörös székletet jelenti. Ezután elhagyhatjuk az esti adagot, hogy hozzászokassuk lusta bélrendszerünket a reggeli ürítéshez. Alkalmazásakor ajánlott sok folyadékot fogyasztani napi 2-3 liter, hasmenés esetén minimális folyadékkal ajánlott fogyasztani.
Refluxos tünetekkel szenvedőknek is ajánlott.

Szedése nem javasolt:

Nem javallott a szedése gyerekeknek 10 éves korig, terhes nőknek, gyomorfekélyeseknek, ha éppen akut stádiumban van az állapotuk. Dupla cellulóz előtt és után 1,5-2 óráig ne szedjünk semmit, nem érdemes.

 

 

étcsokoládé vérnyomáscsökkentőAz étcsokoládé kakaótartalmát a bélbaktériumok egy vérnyomáscsökkentő hatású természetes szerré alakítják, a Louisianai Állami Egyetem munkatársai szerint. Régóta ismert, hogy a fekete csokoládé csökkenti a vérnyomást.

Most Maria Moore és munkatársai azt is elárulják hogyan: az olyan mikróbák, mint a Bifidobacterium, vagy a Lactobacillus emésztik a kakaót, és az anyagcsere kapcsán egy gyulladáscsökkentő anyagok szabadul fel. Ezek azután a keringésbe kerülve óvják a szív- és érrendszer állapotát. Azonban léteznek rossz hatású mikróbák is, például az Escherichia coli, vagy a Clostridium fajok, melyek inkább serkentik a gyulladásos folyamatokat, és hasmenést, vagy székrekedést okoznak.

A kutatók háromféle kakaópor hatását tesztelték. Ismert, hogy a kakaó gazdag az olyan polifenol típusú gyulladáscsillapító összetevőkben, mint a katechin és az epikatechin, melyek viszonylag kevésbé emésztődnek el a béltraktusban. Azonban a kedvező baktériumok ezeket képesek a béltraktusban prezentálni a humán szervezet számára. A hatás jóval kifejezettebb az étcsokoládénál, mint a tejcsokoládénál, ugyanis előbbinek jóval magasabb a kakaótartalma. Felmerült azonban az is, hogy az előnyöket probiotikumokkal, tehát a bélflóra szaporodásának serkentésével lehetne fokozni.

 

Forrás: vital.hu

 

 
ElsőElőző123TovábbUtolsó