Független tanácsadó honlapja.

 

 

autoimmun

szem - betegségekA szem nem csupán a lélek tükre, egészségi állapotunkról is sok információt árul el – és itt nem csak a szemmel kapcsolatos betegségekről van szó, mint például zöld-vagy szürkehályog, hanem szisztémás betegségekről is, mint a cukorbetegség vagy a szív és érrendszeri megbetegedések.

Ezeknek a betegségeknek az előjelei már láthatóak lehetnek a szemen vagy a szemkörnyéken jóval azelőtt, hogy ténylegesen produkáljuk a betegség tüneteit.

A szem az egyetlen hely a testünkön, ahol vágás nélkül is jól láthatóak az idegek, az artériák és az erek. A szemben felfedezhető betegségek valószínűleg a test többi részében is megtalálhatóak.

A szemből is kiolvasható szisztémás betegségek listája igencsak hosszú. A már említett cukorbetegség valamint szív és érrendszeri betegségek mellet ide sorolhatjuk a verőértágulatot, a HIV-et, a rákot és néhány ritka örökletes betegséget. Ez a lista az egyik ok, amiért a szemészek javasolják a rendszeres szemvizsgálatot.

 

Fontos a rendszeres szűrés!

Szakértők szerint 40 éves korára mindenkinek szükséges lenne egy átfogó szemvizsgálat. Azoknak, akiknek a családjában gyakoriak a szem problémák, már korábban is ajánlatos ezt megtenni. Természetesen, ha valamilyen szem panaszunk van, azonnal orvoshoz kell fordulni. Nem lenne szabad a tünetek kialakulására várnunk azzal, hogy orvoshoz forduljunk, mivel sok szembetegség nem produkál tüneteket.

A 10 leggyakoribb szemben felfedezhető jel, amely árulkodik egészségi állapotunkról:

 

Véres szem

A szemfehérjét sok apró véredény táplálja.  Ha ezek kipukkannak, a vér összegyűlhet a szemfehérjén is. A szemfehérje alatti rész vérzését okozhatja egy ütés, de leggyakrabban nincs nyilvánvaló oka. Ritkán a szemfehérje alatti rész vérzése magas vérnyomás vagy fehérvérsejt rendellenesség miatt alakul ki, mely hatással lehet a véralvadásra.

 

Dülledt szem

A kiemelkedő szem lehet pusztán családi vonás, de jelezhet pajzsmirigy betegségeket is. A pajzsmirigy hormon abnormális szintje megduzzasztja a szemkörnyéki szöveteket, ezáltal úgy tűnik, mintha a szem kidülledne.

 

Ernyedt szemhéj

Ez az állapot (melyet az orvosok ptosisnak hívnak) lehet egyszerűen az öregedés jele. Ritkán azonban utalhat agytumorra vagy neuromuszkuláris betegségre, melyet myasthenia gravis (MG) néven ismerünk. Az MG egy autoimmun rendellenesség, mely izomgyengeséget okoz az egész testben.

 

Pupilla rendellenesség

Az egészséges emberek pupillája általában (de nem mindig) szimmetrikus. Rendszerint ugyanakkora méretűek és a fényhatásokra is egyformán reagálnak. Ha az egyik pupilla nagyobb, mint a másik, vagy fény hatására kevésbé vagy lassabban szűkül össze, akkor lehet betegség a háttérben.

 

Például agyvérzés, agy-vagy szemideg tumor, agyi verőértágulat, szifilisz és szklerozis multiplex. Végül, sok gyógyszer – az illegális gyógyszerek és a drogok is – okozhatja azt, hogy a pupilla kisebbnek vagy nagyobbnak tűnik.

 

Gyűrűk a szem szaruhártyáján

Egy ritka örökletes rendellenesség, ismert nevén Wilson-kór, okozhatja a réz felhalmozódását a különböző szövetekben, például az agy és a máj szöveteiben.

A réz lerakódhat a szemfehérje belső oldalán (a laikus szemlélő azt hiheti, hogy az íriszen van a lerakódás, vagyis a pupilla körüli színes lemezen). Ezek a „Kaiser-Fleischer-gyűrűk” önmagukban ártalmatlanok. Azonban megfelelő kezelés hiányában a Wilson-kór halálos lehet.

 

Megvastagodott szemhéj

Nagyon ritkán a szemhéj megvastagodása vagy deformációja a neurofibromatosis jele, amely egy ritka örökletes rendellenesség, amit az idegrostokon növő daganatok jellemeznek (a daganatokat plexiform neurofibromának hívják).

 

Sárga szemek

Májbetegségek, mint a hepatitis és a cirrhosis, okozhatják a szem ínhártyájának sárgulását. A szín az epefesték összetételének köszönhető, amely a hemoglobin (az oxigént szállító molekula a vörös vérsejtekben) lebomlása során jön létre. Az orvosok a scleral icterus kifejezést használják a sárga szem jelölésére, pedig valójában nem a szem ínhártyája sárgul be, hanem a kötőhártya.

 

Érelmeszesedés

Az artériafal érelmeszesedését és megkeményedését atherosclerosisnak hívjuk. Kis koleszterin darabkák szakadhatnak le a lerakódásról és a vérárammal utazva, eljuthatnak a szemig, ahol befészkelik magukat a retina aprócska artériáiba.

Ezek a pici sárgás torlaszok (Hollenhorst plaque néven ismertek) súlyos atherosclerosisról árulkodhatnak, de ezek ultrahangos vizsgálattal kimutathatóak.

 

Szemideg rendellenességek

A képi információkat a retinától az agyig a szemideg juttatja el, amely a szemfenéken található. Ennek rózsaszínnek kellene lennie. Egy sápadt szemideg lehet az MS tünete, de utalhat agyrákra vagy verőértágulatra.

 

Retina problémák

Egyes betegségek, főleg a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, kárt tehetnek a retina véredényiben és idegeiben is. Ez a retina károsodás vaksághoz is vezethet. Többféle formában jelentkezhet, úgy, mint vérzés, sárgás folyadék szivárgása, puffadt, fehéres foltok megjelenése. Ha fehér foltok jelennek meg a retinán, az jelezhet cytomegalovirusos fertőzést, amely valószínűleg az AIDS jele.

 

Ha bármely tünetet észleli, azonnal forduljon orvoshoz.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/szem_betegsegei/8545/betegsegek-jelei-a-szemen

 

Chitosan kapszula Lecitin tartalmú kalcium Omega 3 kapszula Cink kapszula
Chitosan kapszula Lecitin tartalmú kalcium Omega 3 kapszula Cink kapszula

 

 

H1N1 utóhatásaA 2009-es pandémiás influenzajárvány idején alkalmazott vakcinák kis mértékben növelték egy ritka neurológiai zavar, a Guillain-Barre szindróma kockázatát - közölték kutatók a Journal of the American Medical Association (JAMA) című orvosi folyóiratban.

A kanadai Québecben lefolytatott tanulmány eredménye újraélesztheti a 36 éves múltra visszatekintő vitát, amely a Guillain-Barre szindróma (GBS) és a hatásnövelő szert (adjuvánst) tartalmazó influenza elleni vakcinák közötti kapcsolatról zajlik.

1976-ban az Egyesült Államokban leállítottak egy "sertésinfluenza" elleni immunizálást, miután az orvosok a Guillain-Barre szindróma előfordulási kockázatában hétszeres emelkedést tapasztaltak. Az ezt követő, a szezonális influenza elleni vakcinák mellékhatásait vizsgáló tanulmányok vagy nem találtak emelkedést a kockázatban, vagy csak kis mértékű kockázatnövekedést állapítottak meg.

A Guillain-Barre szindróma egyike az autoimmun betegségeknek, amelyekben az immunrendszer a saját szervezet ellen fordul. A gyulladás elsősorban a perifériás idegeket érinti. Igen ritka betegség, évente 100 ezer emberre vonatkoztatva 0,4-4 esetben fordul elő, amelyeknek 3-10 százaléka halálos.

Philippe De Wals kutatásvezető, a Laval Egyetem munkatársa és csoportja most közzétett elemzésükhöz 4,4 millió helyi lakost követett nyomon Québecben, akik a 2009-es járvány idején H1N1-vírus elleni védőoltást kaptak. A vakcinálást követő hat hónapon belül 25 embernél fejlődött ki GBS. Ugyanezen idő alatt a tartományban 58 olyan embernél is kifejlődött GBS, akik nem kaptak H1N1 elleni vakcinát.

Az összehasonlító számítások szerint a vakcina alkalmazása során 1 millió adagonként kettővel több GBS-eset jelenik meg. De Wals ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az immunizálás előnye meghaladja kockázatát - idézte a LiveScience című ismeretterjesztő portál Tavaly az európai járványügyi központ, az ECDC támogatásával öt európai országban, 50 millió ember körében folytattak le tanulmányt ugyanebben a kérdésben. Ezekben az országokban adjuvánssal készített influenzaellenes vakcinát használtak a H1N1-járvány idején. A kiegészítőszer erősíti az immunválaszt, így növeli a védőoltás hatékonyságát. A tanulmány értékelésekor nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vakcinálás növelte volna a Guillain-Barre szindróma előfordulási kockázatát.

A H1N1-influenza 2009 áprilisában bukkant fel először Mexikóban és az Egyesült Államokban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. június 11-én nyilvánította a járványt pandémiává, amely világszerte legalább 18 449 áldozatot szedett. A világjárvány hivatalosan 2010 augusztusában ért véget.

 

Forrás: MTI, vital.hu

 

 

Raynaud kórAzért nagyon fontos a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között különbséget tenni, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól.

A Raynaud-kórra az a jellemző, hogy a kéz (ritkán a láb) ujjai mindkét oldalon, szimmetrikusan, hideg hatására vagy pszichés, érzelmi megterhelést követően rohamszerűen, fájdalmasan elfehérednek, elsápadnak. Ennek oka az, hogy az ujjakban levő artériák összeszűkülnek, emiatt a vér hirtelen kiáramlik belőlük. Ezt követi a második szakasz, amikor az ujjakban az érgörcs enyhülése után ismét megindul a véráramlás – ekkor az ujjak lilás színezetet öltenek. A harmadik fázisban megszűnik a fájdalom, és az ujjak kipirulnak, vörössé válnak.

A fent említett három stádium rohamszerűen, rendszeresen fellép, körülbelül 15-20, maximum 30 percig tart, és meleg hatására enyhül. A rohamokhoz rendszerint társul még a kéz zsibbadása, bedagadása, „idegen, furcsa érzése” is.

Raynaud-kór és Raynaud-szindróma

Raynaud-szindrómában ugyanezek a tünetek figyelhetők meg, de nem szimmetrikusan, mind a két kéz összes ujján, hanem aszimmetrikusan, általában csak az egyik kéz 1-2 ujján.

A Raynaud-szindróma a Raynaud-kórtól eltérően nem önálló betegség, hanem a háttérben valamilyen autoimmun betegség (SLE, szisztémás sclerosis) vagy más kórkép van jelen, mint például a carpalis alagút szindróma, polycythaemia vera, myeloma multiplex. A Raynaud-szindrómát bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, kemoterapeutikumok, orális fogamzásgátlók) is provokálhatják, súlyosbodásához vezethetnek.

Fontos, hogy a Raynaud-betegség diagnózisát csak két-három éves fennállás után lehet egyértelműen kimondani, ha addig nem alakul ki más, társuló betegségre utaló tünet, panasz. A betegeket alaposan meg kell vizsgálni, ki kell zárni a korábban említett alapbetegségeket. A laborvizsgálatok elvégzése (süllyedés, CRP, véralvadási mutatók, antitest-kimutatási próbák) is szükségszerű a diagnózis felállítása céljából.

Ha a beteg panaszai nem egyértelműek, az ujjakat hideg vízbe mártva provokálni lehet a fájdalmas érösszehúzódást. További vizsgálatok is szóba jönnek a diagnózis felállításának elősegítése érdekében: arteriográfia, valamint az ujjbegyből vett minta úgynevezett kapillár-mikroszkópos vizsgálata.

Fontos tudni!

Azért nagyon fontos a különbséget a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között megállapítani, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól. Míg a Raynaud-betegség viszonylag jobb indulatú állapot, addig a Raynaud-szindróma – amelynek hátterében tehát valamilyen alapbetegség áll – fokozatosan súlyosbodik, és idővel az ujjbegyek elsorvadnak, majd egyes bőrterületek is elhalnak.

 

Forrás: otvenentul.hu, A teljes cikk a WEBBeteg.hu oldalán

 

 

sclerózis multiplexAz új kezelés hatására 50-75 százalékkal csökkent a saját szervezettel szembeni, kóros immunválasz szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél. Egyelőre csak kilenc emberen próbálták ki, de azoknál is hatott, akiknek jelenleg nincs gyógyszer.

Először próbáltak ki egy új kezelési módot szklerózis multiplexben (SM) szenvedő betegeknél. A kezelés eredményeként 50-75 százalékkal csökkent a saját szervezettel szembeni, kóros immunválasz, miközben a betegeknek a kórokozókkal szembeni védekezése nem csorbult. A Northwestern University (Illinois, Egyesült Államok) által kiadott sajtóanyag egyenesen "nagy áttörésnek" minősíti az eredményt (Big multiple sclerosis breakthrough címmel).

 

mielinhüvelyAz SM-ben szenvedő betegekben egy automimmun reakció lép fel: az immunrendszer a szervezet saját idegenek borítását ("szigetelését"), az úgynevezett mielinhüvelyt támadja meg. Az idegi szigetelés elvesztése az ingerületvezetés hatékonyságának hanyatlását eredményezi. Mivel a kóros folyamatban az agy és a gerincvelő valamennyi idege - így pl. a látóideg is - érintett, a tünetek az enyhe végtagzsibbadástól a teljes bénulásig és a látás elvesztéséig terjedhetnek.

A most kipróbált új terápia nemcsak gátolja a már zajló autoimmun folyamatot, de megakadályozza az újabb önromboló sejtek aktiválódását, így lényegében megállítja a betegség előrehaladását. A kutatók szerint ez óriási előrelépés az eddig alkalmazott gyógymódokhoz képest, amelyek legfeljebb lelassítani tudják az állapot rosszabbodását. Ráadásul erre is csak a teljes immunrendszer elnyomásának árán képesek, ami viszont fogékonnyá teszi a betegeket a hétköznapi fertőzésekkel és a daganatos betegségekkel szemben.

A klinikai vizsgálatban a Northwestern University kutatói a Zürichi Egyetemi Kórházzal (Svájc) és a Hamburg-Eppendorf Orvostudományi Központtal (Németország) működtek együtt. A részletes eredmények a Science Translational Medicine folyóirat június 5-i számában jelentek meg.

 

Valóban áttörés lenne

A vizsgálatban egyelőre csak 9 beteget kezeltek, de nagyon érdekes, hogy két beteg már az SM súlyosabb fázisában volt, és az ő állapotuk is javult. Az SM első fázisa egy hullámzó állapot, amelyben a beteg hol javul, hol rosszabbodik (relapszáló-remittáló fázis). Innen kerülnek át a betegek az úgynevezett szekunder progresszív fázisba, ahol lassú, de folyamatos romlás következik.

 

A jelenlegi összes kezelési mód - a régi injekciós, a néhány éve bevezetett infúziós és a bevezetés előtt álló tablettás kezelések is - kizárólag az első fázisban lévő betegek számára elérhető, a második fázisra jelenleg nincs gyógyszer. Ez az oka annak, hogy a körülbelül 8000 hazai betegnek csak egyharmadát kezelik. Óriási áttörés lenne tehát egy a második fázisban is bevethető szer. Ehhez azonban a szernek nagyobb betegszámon is bizonyítania kell majd.

 

Szellemsejtekkel programozzák át a beteg immunrendszerét

Stephen Miller, a Northwestern mikrobiológia-immunológia professzora számára a most végrehajtott emberi kipróbálás mintegy 30 év laboratóriumi kutatásának gyümölcse. A professzor elmagyarázta: módszerük lényege, hogy a betegektől levett vérből fehérvérsejteket állítanak elő, és azokat egy különleges eljárás során kívülről „bevonják” a mielin fehérje darabkáival (antigénjeivel). Az ily módon kezelt – az eljárás során amúgy elpusztuló – fehérvérsejteket aztán visszaadják a pácienseknek, ahol azok az elhalt vérsejtek kiszűrésére szakosodott lépben halmozódnak fel. Itt, a lépben történik meg a mielin-antigénekkel bevont „sejtszellemek” és az élő az immunsejtek találkozása. A mielin milliárdnyi példányával találkozva az immunsejtek újból megtanulják sajátként, ártalmatlanként felismerni ezt a molekulát, és beszüntetik az ellene irányuló támadást. (Szakszóval: az immunrendszer ismét toleránssá válik a mielinnel szemben.)

 

A vizsgálatban, melynek deklarált célja egyelőre csak az eljárás biztonságosságának igazolása volt, a hamburgi klinika kilenc SM-es páciense vett részt. Bár ez a betegszám még nem elegendő statisztikai következtetések levonására, a kísérlet során az a tendencia rajzolódott ki, hogy a mielinnel szembeni immunreakció csökkenésének mértéke arányos volt a visszaadott fehérvérsejtek számával. A kipróbálás első szakasza egyébként mindenképpen sikerrel zárult, hiszen még 3 milliárd, mielin-antigénekkel bevont fehérvérsejt beadása sem váltott ki nemkívánatos mellékhatásokat, miközben nem lobbantotta fel a kóros immunreakciót, és nem csorbította a betegek valódi kórokozókkal szembeni védekezőképességét.

 

Azt bizonyítandó, hogy a kezelés specifikusan csak a mielin-ellenes immunválasz elnyomására irányul, a kísérlet részeként tesztelték a betegeknek a tetanusszal szembeni immunválaszát, ugyanis életük korábbi szakaszában valamennyien kaptak tetanusz-ellenes védőoltást. A kezelés után egy hónappal a betegek immunrendszere változatlan hevességgel reagált a tetanuszra, miközben a mielin-ellenes immunválasz csökkent. Ezzel igazolást nyert, hogy a kezelés fajlagosan csak a kóros immunválaszt befolyásolja.

 

Mást is kezelhetnének vele

Az első kísérleti fázis sikerének nyomán a második fázis kutatási tervét a svájci hatóságok jóváhagyták; a tudósok most a folytatáshoz szükséges mintegy 1,5 millió dollár összegyűjtésén fáradoznak. A második kísérleti fázisban nagyobb számú beteg bevonásával immár hitelt érdemlően lehetne bizonyítani, hogy a kezelés megállítja az SM előrehaladását. Miller korábbi állatkísérletekben igazolta, hogy az eljárás egerekben képes az SM megfékezésére. A második fázis során a pácienseket a betegség minél korábbi stádiumában kívánják kezelni, mielőtt a mielin hüvely károsodása bénuláshoz vezetne. „Ha a mielin hüvely egyszer már tönkrement, azt nemigen lehet helyreállítani” - hangsúlyozta Miller.

 

Az immuntolerancia kialakításához használt antigének megváltoztatásával - és persze a módszer további tesztelésével - az eljárás nemcsak az SM, de egy sor más autoimmun és allergiás kórkép gyógyítására is alkalmassá tehető. Millerék laboratóriuma korábban közölt állatkísérletes eredményeket az 1-es típusú cukorbetegség, az asztma és a mogyoró-allergia sikeres kezeléséről is. Hovatovább, az antigén hordozásának feladatát sem csak a betegtől levett, speciálisan kezelt és elölt fehérvérsejtek láthatják el. Ez annál is inkább lényeges, mert ez a megoldás jelentősen növeli az eljárás költség- és munkaigényét. Millerék egy közelmúltban publikált egérkísérletes munkájukban az elölt fehérvérsejteket nanorészecskékkel helyettesítették, és bizonyították, hogy ez a várhatóan olcsóbb, így szélesebb betegpopuláció számára hozzáférhető megoldás éppoly hatékony a mielin-ellenes immunválasz csökkentésében, mint a mostani klinikai kipróbálásban szerepeltetett fehérvérsejtes technika.

 

Forrás: origo.hu

 

 
ElsőElőző1234TovábbUtolsó