Független tanácsadó honlapja.

 

 

angolkór

D-vitaminA szervezet egészséges működéséhez számos vitaminra, nyomelemre van szükség. Az utóbbi években fokozott figyelmet kapott a D-vitamin szerepe, mivel felismerték, hatása nem korlátozódik a csontanyagcserére. Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább azt mutatják, hogy a D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban.

Megfelelő mennyiség szükséges belőle ahhoz, hogy a veleszületett és a szerzett immnunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkentve a gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt - életkortól függetlenül. A T1-limfociták és ezek aktív sejtanyagai a citokinek segítik az immunrendszer egészét komplex összefüggések útján az infekciózus betegségek megelőzésében és a betegségekkel szemben kialakuló védettség kialakításában.

D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mely a szervezetben raktározódik. A D1-, D2- és D3-vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá, közülük a szervezet számára legjobban felhasználható forma a D3-vitamin. Provitaminja a 7-dehidro-kolekalciferol, melyből a napfény UVB sugarának hatására a bőrben képződött D3-vitamin jut a szervezetbe. Azonban nem a napfény az egyetlen lehetőség a D-vitamin felvételére, tápanyagokkal is magunkhoz veszünk D3-vitamint, ilyen források a tejtermékek, a tojás, a tőkehal és a tőkehal májának az olaja.

 

D-vitamin-pótlás: mikor fontos, és mennyit kell bevinni?

Napsütéses időben akár fél óra szabadban eltöltött idő is elég lehet, hogy napi D-vitamin- szükségletünket fedezzük. A téli borongós hónapok alatt azonban gyakran alakul ki hiányállapot, pótlásáról ezért különösen fontos ekkor gondoskodunk, vizsgálatok támasztják alá ugyanis, hogy a D-vitamint rendszeresen szedők körében jóval alacsonyabb számban fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. A D-vitamin ezen kívül szerepet játszik az allergiás ekcéma és allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is.

 

Az egyén életkorától, életkörülményeitől, az éghajlati viszonyoktól és az étkezéstől függően van szükség a D-vitamin pótlására nem csak csecsemő-, gyermekkorban és időskorban, hanem az élet minden szakaszában.

 

A hazánkban érvényes szakmai protokoll a gyermekek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását, illetve valamivel tovább, ha a gyermek a téli hónapokban tölti be 3. életévét, ez esetben a vitamin szedése tavaszig javasolt. Ezután az édesanyák többsége - kellő információ hiányában - vagy nem tulajdonít jelentőséget a rendszeres pótlásnak, vagy a táplálék-kiegészítő készítményekben elérhető mennyiségre hagyatkozva igyekszik fedezni a gyermek vélt szükségleteit. A csontfejlődés legintenzívebb szakasza a születéstől a serdülőkor végéig tart, ilyenkor fokozott szerephez jut a D-vitamin és a kalcium. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek, évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin mértéke elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.

 

A hazai szakemberek példaértékű összefogásának eredményeképpen új ajánlást dolgoztak ki itthon a D-vitamin bevitelére, amely az egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egység (korábban 400, majd 800 NE volt). Ezt a mennyiséget táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ajánlott bevinni ősztől tavaszig. A biztonságos határértékről is ismertek adatok: a felnőttek esetében napi 4000 NE az a mennyiség, amely még biztosan nem okoz gondot a szervezetben.

 

D-vitamin hiányaA D-vitamin-hiány jelei

A D-vitamin-hiány legrégebben felismert következménye a csontrendszer betegsége volt. A D-vitamin-hiányos állapotot angolkórnak (rachitis) nevezik. Az angolkór magyar elnevezés a 19. század végéről, a 20 század elejéről származik. Magyarázata, hogy az iparosodás éveiben a rossz tápláltság, a levegő szennyezése, a napfény hiánya tömeges méretekben először Angliában mutatkozott meg a szegény sorsú főként városi gyermekek között. A D-vitamin-hiány következtében létrejött csontrendszeri elváltozások a növekedés és fejlődés leggyorsabb stádiumában érintették a csecsemőket és kisgyermekeket. A rachitis tünetei feltűnőek voltak; a bőr sápadtsága, a nagy fej, a puha koponyacsontok, a boltozatos homlok, az elgörbült alsó végtagok (O-láb kialakulása), a mellkasi csontok, a bordák, a gerinc deformálódása (tyúkmell) és fokozott hajlam a csonttörésre. A legsúlyosabb formák mellett enyhébb formái is megjelenhetnek a D-vitamin-hiánynak, ilyen az izomzat tónusának csökkenése, a fogzás és a mozgásfejlődés késése, a légúti infekciók gyakori előfordulása.

 

A felnőtt magyar lakosság 95 százaléka is D-vitamin-hiányos a legfrissebb kutatási eredmények szerint, rájuk is ráfér a pótlás (a magyar kutatási eredményekről szóló beszámolóért kattintson ide!). Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezetben felhalmozódik és ez által komoly mellékhatásai, lehetnek, ami akár veseelégtelenséghez is vezethet. Ezért orvosi tanács nélkül a D-vitamin szedése nem ajánlott.

 

D-vitamin hiány - hogy állapítható meg?

A D-vitamin-hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal és csontsűrűség méréssel (denzitometria) történhet. A csontsűrűség csökkenése már mindig előrehaladott állapotot jelent, ennek vizsgálata életkortól függetlenül lehetséges. A fájdalmatlan vizsgálat nyomon követésre, a bevezetett terápia hatásosságának mérésére is alkalmas.

 

Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet individuális D-vitamin kezelést javasolni. Egyénre szabott D-vitamin-kezeléssel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek. A legfrissebb számítások szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor, pedig 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló egyes típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát.

 

Forrás: allergiakozpont.hu, hazipatika.com

 

Omega-3 kapszula Kalcium töktermék porral Super kalcium por
Omega-3 kapszula Kalcium töktermék porral Super kalcium por

 

 

angolkórA rossz táplálkozási szokások nyomán az utóbbi években olyan háborús betegségek szaporodtak el a brit gyerekek körében, mint a skorbut vagy az angolkór.

Az orvosok szerint a gyorséttermi és mikrohullámú sütőben elkészíthető ételek okozzák a betegségek kialakulását.

Mark Temple, a British Medical Association közegészségügyi bizottságának vezetője szerint az élelmiszerszabványok az Egyesült Királyságban ma rosszabbak, mint korábban a háború alatti jegyrendszer idején voltak - idézi a szakember véleményét a The Daily Telegraph című brit lap. Mark Temple tragédiának nevezte, hogy a 21. században a gyerekek étrendje olyan egészségtelen, mint a háború alatt, s kiemelte, az elhízás is komoly problémát jelent.

 

A régi háborús betegségekre a walesi völgyek ipari területein figyeltek fel. A dél-walesi Rhonda-völgyben dolgozó Sioned Quirke dietetikus szerint a gyorséttermi láncok egyre emelkedő látogatottsága nyomán drasztikusan nőtt a betegségek száma, amely napjainkra a korai 20. századi szintre emelkedett. A dietetikus szerint az emberek többségének táplálkozási szokásai olyanok, mint 100 évvel ezelőtt, a különbség csak az, hogy most az emberek szabad választása okozza ezt, nem a körülmények alakítják így. Az emberek általában azt hozzák fel mentségül a rossz étkezési szokásokra, hogy a gyümölcsöket és zöldségeket nem tudják megfizetni. A háborús jegyrendszert 1940 januárjában vezették be, akkor az egy hétre jutó fejadag egy friss tojás, 10 deka margarin és szalonna, öt deka vaj és tea, három deka sajt és 22 deka cukor volt.

A nehéz időkre jellemző angolkórt a kalcium és a D-vitamin hiánya okozza. Ettől a csontok megpuhulnak, elvesztik rugalmasságukat, ami deformitáshoz vezet. A skorbut a C-vitamin hiányának következtében alakul ki: mivel a C-vitamin elengedhetetlen a szervezet kollagén termeléséhez, hiánya bőr alatti és ízületi vérzést, véraláfutást, fogínyvérzést okoz. Később egyéb vérzések és gyulladások is kialakulnak, ezeket sokszor ínysorvadás és vérszegénység kíséri. A skorbut és az angolkór terjedése egybeesik a szigetországra jellemző "járványos" elhízással is: az Egyesült Királyságban az elmúlt 25 évben megháromszorozódott az elhízottak száma, 2011-es adatok szerint a felnőtt lakosság 24,8 százaléka, a gyerekek között, pedig 16,3 százalék túlsúlyos.

 

Forrás: MTI, vital.hu