Független tanácsadó honlapja.

 

 

angina pectoris

iszkémiás strokeA világon az egyik leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, amely hazánkban is két és fél millió embert érint. Az ebből következő stroke már az ókori görögöknél is előfordult, de szélütést kapott Sztálin, Voltaire és Fellini is.

A szív-és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás-betegség, (hipertónia) amely hazánkban több mint két és fél millió embert érint. A "néma gyilkos" kezdetben nem okoz panaszt, így az emberek nem is tudnak róla, orvoshoz sem fordulnak. Pedig a szívizomzat elégtelen vérellátása következtében kialakuló szívbetegségek hátterében 58 százalékos arányban, a szélütéses (stroke) esetek kórelőzményében, pedig 72 százalékban igazolható a vérnyomás-betegség. A magas vérnyomást a lehető leggyorsabban kezelni kell, mivel a vérnyomás optimalizálásával a szív- és érrendszeri betegségek, okozta halálozás 21 százalékkal csökkenthető. A mielőbbi vérnyomáskontroll 45 százalékkal csökkenti a stroke, 24 százalékkal a szívinfarktus okozta halálozást, és 34 százalékkal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelések kockázatát.

 

Magas vérnyomás esetén emelkedik a vérnyomás az artériákban, a szívnek emiatt több munkájába kerül a vér keringetése az erekben. A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100--140 Hgmm szisztolés (felső érték) és 60--90 Hgmm diasztolés (alsó érték) tartományon belül van. Hipertónia betegségről akkor beszélhetünk, ha az orvosi rendelőben, nyugalmi állapotban, három különböző alkalommal, legalább egyhetes időközzel mért vérnyomás értékének átlaga eléri, vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, vagy 90 Hgmm diasztolés értéket. Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kisebb a veszélye a szív- és érrendszeri szövődmények későbbi kialakulásának.

 

A leggyakoribb halálok

Az iparilag fejlett országokban az iszkémiás szívbetegségek vezetik évtizedek óta a halálozási statisztikákat, ezért megelőzésük, felismerésük és kezelésük kulcsfontosságú. Jelenleg minden negyedik haláleset iszkémiás szívbetegség miatt következik be. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra már nem csak a jóléti társadalmakban, hanem a harmadik világ országaiban is - tehát az egész világon - vezető halálok lesz.

 

Iszkémiáról akkor beszélünk, ha a szívizomzathoz nem jut elég oxigén, így annak keringése elégtelenné válik. A tartósan fennálló súlyos iszkémia következtében szívizomelhalás, átmeneti oxigénzavar esetén szívizom-iszkémia jön létre. A szívizom-iszkémia tünete lehet angina pectoris, ingerület képzési és/vagy ingerületvezetési zavar vagy heveny szívelégtelenség.

 

Az angina pectoris a szívizom elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalom, vagy mellkasi nyomásérzés, amely nem tart tovább néhány percnél, és nyugalomban megszűnik. A stabil angina pectoris az iszkémiás szívbetegségek leggyakrabban előforduló megjelenési formája. A betegség inkább a férfiakat érinti, gyakorisága az életkorral nő. 45-54 év között nők esetében egy százalék, míg férfiak esetében 2-5 százalék a gyakorisága. 65-74 év között azonban már jóval magasabb az előfordulása, nőknél 10-15 százalék, férfiaknál, pedig 10-20 százalék között mozog.

 

Lenin, Sztálin, Churchill is áldozata volt

A szélütést az ókori görögök váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették, Hippokratész "plesso" névvel jellemezte, ami annyit tesz: villámcsapás által sújtva. A betegség mai elnevezése a 16. századból való, amikor Isten csapásaként jellemezték. Napjainkban az agyi érkatasztrófákat jelenti, tehát valamennyi, az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart. A szélütés nem csak az egyik leggyakoribb halálok, de a leggyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés is. A történelem során olyan áldozatai voltak, mint II. Ramszesz fáraó, Händel, Lenin, Sztálin, Goya, Dickens, Pasteur, Churchill, Berlioz, Voltaire és Fellini.

 

Az iszkémiás stroke kiváltó oka az érelmeszesedés, aminek következtében vérrögök az agyi erekben elzáródást okoznak, oxigén nélkül hagyva az agy egyes részeit. Az agyi erek elzáródásának következménye agyi infarktus és az agyszövet elhalása.

 

Iszkémiás stroke esetén kritikus pont a mielőbbi orvosi ellátás, hiszen az idegsejtek károsodása, esetleges elhalása bénulást, a látás- vagy beszédkészség elvesztését eredményezheti. A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd- vagy látászavart, végtagzsibbadást, ami néhány perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti keringészavar a szélütés "előszobája". Ha ezekkel a panaszokkal a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, megfelelő beavatkozással a stroke megelőzhető lenne. A heveny stroke-beteget tehát azonnal kórházba kell szállítani, mert a nemzetközi vizsgálatok szerint az első tünetektől számítva mindössze három óra áll rendelkezésre a vérrög feloldására.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

magas vérnyomás - hipertóniaA felnőtt, de még 50 év alatti magyar lakosságnak mintegy negyede, a 60 éven felülieknek pedig mintegy a fele él hipertóniával, vagyis ez népbetegségnek számít, és amennyiben nem kezelik, következményei akár végzetesek is lehetnek.

 

 

A családi örökség

 

Az orvostudomány a hipertóniával kapcsolatban két típust különböztet meg.

Az ún. elsődleges (primer) magas vérnyomás a betegek 90 százalékánál áll fenn. Az elsődleges hipertóniában érintettek többségénél a magas (140/90 Hgmm feletti) vérnyomásszintek nem egyetlen okra vezethetők vissza.

A betegség kialakulásában az örökletes hajlam mellett (a páciens családjában is előfordult már magas vérnyomás, stroke, infarktus, érszűkület, cukorbetegség) szerepet játszhat a testsúlytöbblet, a túlzott só bevitel, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magas vérzsírszint (LDL-koleszterin) és az emelkedett trigliceridértékek, az állati zsírokban dús táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a tartósan fennálló negatív stressz, azaz distressz.

A felsorolt tényezők valamelyikének vagy többüknek hatására kialakult krónikus magas vérnyomás – amennyiben gyógyszeresen nem kezelik, és a beteg nem változtat addigi életmódján, étrendjén– különféle súlyos, a szív- és érrendszert, a vesét is károsító szövődmények kialakulásához, nemritkán a keringési rendszer összeomlásához, majd akár az életkilátások években mérhető csökkenéséhez is vezethet.

Éppen a fenti rizikó csökkentése érdekében – amennyiben vizsgálatokkal igazoltan nem szervi betegség vagy működési zavar áll a hipertónia mögött – elengedhetetlen annak laboratóriumi, műszeres ellenőrzése, hogy a krónikus magas vérnyomás nem okozott-e (további) elváltozásokat/károsodásokat az erekben és a létfontosságú szervekben.

Az elsődleges magas vérnyomás karbantarthatóságában meghatározó szerepe van a gyógyszeres terápiának, valamint – „kiegészítő gyógymódként” – a beteg tudatosan kialakított életmód- és étrendprogramjának, vérnyomása rendszeres ellenőrzésének.

A kezeletlen vagy rosszul kezelt hipertóniánál ugyanis a szervezetben a vérnyomás emelkedésének hatására olyan önvédelmi mechanizmusok indulnak be, amelyek hatalmas terhet rónak mind az erekre, mind a szívre, mind a vesére.

A hipertónia lehetséges kísérőbetegségeinek (szövődményeinek) előfordulását jól jellemzi az a vizsgálat, amely szerint a kutatásba bevont hipertóniás betegeknek több mint negyede cukorbeteg, hét százaléka krónikus vesebeteg. Szívizominfarktuson közel kilenc százalékuk esett már át, mellkasi fájdalommal (angina pectoris) pedig majd egynegyedük küszködik. Különféle agyi érkatasztrófát (stroke, átmeneti agyi vérkeringési zavar stb.) minden tizenegyedik hipertóniás élt már át.

 

A veszélyes „potyautas”

 

Az ún. másodlagos (szekunder) hipertónia kialakulása – szemben az elsődlegessel – már valamilyen alapbetegség meglétéhez, kórfolyamathoz (pl. cukorbetegség, vesebetegség, pajzsmirigy-működési zavar stb.) köthető. Ez azonban a magas vérnyomásos esetek csak mintegy tíz százalékánál áll fenn.

Ezen belül öt-tíz százalékuknál a vesebetegség játssza a főszerepet. A kardiológiai tényezők közül a szívből kiinduló nagy ütőér bizonyos szakaszán bekövetkezett érszűkület az egyik leggyakoribb kiváltó ok. A krónikus magas vérnyomásban érintettek egy-két százalékánál hormonális megbetegedés, illetve bizonyos gyógyszerek szedése vezet el a vérnyomásbetegségig.

A krónikus magas vérnyomásnál – bármi hívta is elő – elengedhetetlen az alapos belgyógyászati kivizsgálás, mert a terápiát csak ezen, vizsgálatok eredményeinek ismeretében lehet megtervezni.

Amikor tehát valamilyen más betegség, kórállapot meglétének társult tünete a hipertónia, először az azt előidéző szervi működési zavart kell célirányosan kezelnie az orvosnak.

Amennyiben a kiváltó okot sikerül felszámolni, a hipertónia is megszűnik.

Vannak azonban olyan elváltozások is (ilyen például az időskori vérellátási zavar, amely a vesét tápláló artéria meszes szűkületével hozható összefüggésbe), melyeknél a különféle vérnyomáscsökkentők rendszeres szedésével lehet csak a vérnyomásértékeket optimalizálni.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

vérnyomás regeneráló antilipid tea fokhagymaolaj kapszula omega-3 kapszula
Vérnyomás regeneráló Antilipid tea Fokhagymaolaj kapszula Omega-3 kapszula