Független tanácsadó honlapja.

 

 

alzheimer kór

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cink kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cink kapszula

alzheimer kórEgy fehérje, pontosabban annak hiánya tehető felelőssé az öregedéssel járó memóriazavarok kialakulásáért - állapították meg amerikai kutatók. Vizsgálatukból az is kiderült, hogy a memóriazavarok és az Alzheimer-kór kezelését nem szabad egy kalap alá venni, mert az előbbi folyamat jó eséllyel visszafordítható.

Közelebb vihet az időskori memóriazavarok megértéséhez a Columbia Egyetem szakembereinek legújabb vizsgálata, amely amellett, hogy azonosította az állapot kialakulásában kulcsfontosságú szerepet játszó RbAp48 nevű fehérjét, azt is megállapította, hogy ez a fajta memóriavesztés jó eséllyel visszafordítható. A Science Translational Medicine szakfolyóiratban közzétett tanulmány kiemeli, hogy a mostani eredmények alapján az öregedéssel járó memóriazavarokat egyértelműen önálló, az Alzheimer-kórtól független állapotként érdemes kezelni.

 

Az időskori memóriavesztés nem egyenlő az Alzheimer-kórral

Az élő állatok, valamint elhunyt emberek agysejtjeinek vizsgálatán alapuló kutatás konkrét bizonyítékot keresett arra, hogy az öregedéssel járó memóriavesztés és az Alzheimer-kór egymástól teljesen különböző állapotok. A szakemberek sokáig úgy vélték, hogy az időskori memóriavesztés az Alzheimer-kór előszobája, ám ezt egyre több bizonyíték cáfolja: míg az Alzheimer-kór kezdeti stádiumában az úgynevezett entorhinális kéreg idegsejtjei károsulnak, addig a memóriavesztés során teljesen más agyterület (gyrus dentatus) érintett.

 

A mostani kutatáshoz a szakemberek nyolc elhunyt, 33 és 88 év közötti ember agysejtjeit tanulmányozták, akiknél haláluk előtt nem diagnosztizáltak agyi betegséget. A vizsgált sejtek az időskori memóriazavarral összefüggést mutató, gyrus dentatus nevű agyterületről származtak, kontrollként, pedig az Alzheimer-kórban érintett entorhinális kéregből származó sejteket vizsgáltak, mivel ez utóbbi terület folyamatait nem befolyásolja a korosodás. Összesen 17 olyan gént sikerült azonosítani, amelyek itt az öregedéssel kapcsolatba hozhatók, de ezek közül egy, az RbAp48 nevű fehérjét kódoló gén aktivitása mutatott az életkor előrehaladtával a többi génnél sokkal nagyobb mértékű hanyatlást.

 

Egereknél visszafordították a felejtést

Miután azonosították a felelősnek tűnő fehérjét, a kutatók állatkísérleteket végeztek annak megállapítására, mennyire fontos az RbAp48 a memóriavesztés kialakulásában. Az eredmények visszaigazolták a szakemberek sejtését: amikor fiatal és egészséges kísérleti egerek agyában genetikailag blokkolták ezt a fehérjét, az idős egerekre jellemző memóriaproblémákat tapasztaltak, ám amint megszűnt az RbAp48-blokkolás, az egerek memóriája visszatért a normál kerékvágásba.

 

Az egerek agyáról készített felvételek alátámasztották, hogy a fiatal rágcsálóknál alkalmazott célzott RbAp48-blokkolás ugyanolyan állapotot idézett elő a gyrus dentatus területén, mint amilyen az idős egerek, majmok vagy emberek agyában figyelhető meg. Az is láthatóvá vált az fMRI képalkotó eljárás segítségével, hogy a blokkolás feloldása után a működési mechanizmusok helyreálltak.

 

A memóriavesztés visszafordítása egerekben igen biztató fejlemény, amely a kutatók reményei szerint a humán gyógyászatban is alkalmazható lesz. A folyamatban kulcsszereplőként azonosított fehérje mindenképpen arra enged következtetni, hogy az öregedéssel járó memóriazavart - az Alzheimer-kórral ellentétben - nem tömeges idegsejt-pusztulás, hanem inkább a neuronok működésének megváltozása okozza. Ha a célzott vizsgálatok eredményesnek bizonyulnak, hatékonyabb gyógyszereket és kezelési módszereket vethetünk be az időskori memóriavesztés kezelésére - mondta el a kutatás vezetője.

 

Forrás: origo.hu

 

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cink kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cink kapszula

 

 

TejMinél több tejet iszunk, annál jobb az agyunk teljesítőképessége és csökken az időskori elbutulás esélye.

Minél gyakrabban fogyasztunk tejet és tejterméket, annál jobban működik az agyunk – derül ki az amerikai Maine Egyetem felméréséből. A 2012 januárjában publikált tanulmány szerint azoknál, akik naponta legalább egyszer fogyasztanak tejet vagy tejterméket, fejlettebb az általános, vizuális-térbeli és verbális memória, mint a tejet ritkábban vagy egyáltalán nem fogyasztóknál. Emellett a tejivók általános szellemi képességeiket tekintve is lekörözték a kutatásban résztvevő partnereiket. A napi tejfogyasztók átlagosan 4-szer jobban teljesítettek a memóriateszteken, pontosabban emlékeztek képi és térbeli elemekre és 5-ször jobb eredményt értek el a gondolkodás és memória összesített vizsgálata során, mint azok, akik ritkábban vagy egyáltalán nem isznak tejet.

A Maine Egyetem vizsgálata során 972, tejfogyasztási szokásaik alapján csoportosított személy szellemi képességeit és memóriáját tesztelték. Minden csoportnál külön felmérték a globális, vizuális-térbeli és verbális memóriát, valamint a rövid távú memóriát. A longitudinális, azaz különböző időpontokban készített adatfelvételen alapuló vizsgálat eredménye szerint azoknál, akik hetente 5-6-szor vagy naponta fogyasztottak tejterméket, minden vizsgált agyi funkció jobb értéket mutatott.

– Az egyetemi kutatócsoport, G.E. Crichton és munkatársai felmérése igazolta, hogy a tejtermékek fogyasztása pozitív összefüggésben áll a kognitív teljesítményekkel, vagyis a tejet gyakrabban fogyasztók jobban emlékeztek az olvasott vagy látott információkra – mondta Dr. Matos Lajos kardiológus, a kutatás ismertetője. – Minden tényezőt egybevetve, a kutatás igazolta, hogy az agyi teljesítmény a tejfogyasztás mértékét követve, lineárisan nő: minél több tejet iszunk, annál jobb az agyunk teljesítőképessége. Az egészséges étrend részeként napi fél liter tej vagy ezzel egyenértékű tejtermék fogyasztása javasolt – tette hozzá a szívgyógyász szakorvos.

Mindazonáltal nem csak a tejfogyasztás mértéke, de a tej zsírtartalma is befolyásolta a kutatás eredményeit. Az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket fogyasztók jobban teljesítettek a teszteken, mint a teljes tejet kedvelők.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

További cikkeink:

Chi gép

Lecitin tartalmú kalcium

Omega 3 kapszula

Cink kapszula

Kínai datolya (jujuba) kivonat

 

 

VörösborMa már tudjuk, hogy a különböző alkoholos italok egészségre gyakorolt hatása nem azonos. A vörösborfogyasztás hatását találták a legkedvezőbbnek.

Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlő egyéb alkotóelemeinek köszönhető. Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok – leginkább a C- és a B-vitaminok –, egyes ásványi anyagok – kálium, magnézium, mangán, vas –, aminosavak, enzimek és más szerves savak, például a fenolok. A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és a zsírok bontásával segíti az emésztést.

A borok kedvező élettani hatása leginkább a polifenolnak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi fenolos vegyület található, mint a fehérborokban, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb.

VörösborA fenolok hatása

A vörösbor fenolos vegyületei három különböző hatásmechanizmussal fejtik ki védőhatásukat. A vérlemezkék összecsapzódását (trombocitaaggregációt) gátló hatásuk mellett mérséklik a vérzsírok lerakódását az erekben, megakadályozzák az infarktust okozó lemezkék (plakkok) kialakulását. A polifenolok gyulladáscsökkentő hatásúak, de emellett segítenek a vércukorszint szabályozásában is. Antioxidáns (a káros szabad gyököket semlegesítő) hatással rendelkeznek, ennek révén csökkentik az LDL- (a „rossz”) koleszterin, serkentik a HDL- (a „jó”, védő hatású) koleszterin termelődését. Utóbbinak köszönhetően a polifenolok nagymértékben hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásának késleltetéséhez, illetve megakadályozásához. A mérsékelt borfogyasztás nemcsak az időskori agy-érelmeszesedés folyamatát lassítja, hanem a vese ereinek vérellátását is serkenti, így javítja a veseműködést. A polifenolok fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid termelődését az érbelhártyában, emellett gátolják az érszűkítő endotelin-1 termelődését, ezáltal a vörösborok értágító hatásúak. E hatásuk révén szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, gátolják vagy késleltetik a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A legújabb hazai vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt borfogyasztás növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ennek következtében védelmet nyújthat a felnőttkori cukorbetegség kialakulása ellen.

Vörösbor és rák

Egy kaliforniai vizsgálatban dohányzók körében vizsgálták a vörösbor hatását. Eredményeik azt mutatták, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázatát közel 60 százalékban csökkenti azon dohányosokban, akik naponta 2-3 dl vörösbort ittak. Görög kutatók vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy 2,5 dl vörösbor ellensúlyozza az elszívott cigaretta érrendszerre kifejtett káros hatását. A tapasztalatok szerint a vörösbor részben semlegesítheti a fő ütőerek azon működési zavarait, amelyek a dohányzás hatására alakulnak ki.

A vörösborban lévő antioxidánsok és egyes polifenolok a rák elleni védekezésben is szerepet játszanak, jótékonyan hatnak egyes rákos megbetegedésekben. A polifenolok közé tartozó resveratrol molekuláról a közelmúlt kutatásai igazolták, hogy szabadgyök képzést gátló tulajdonságaival csökkenti az oxidatív stresszt, gátolja a daganatos sejtek szaporodását. Néhány tanulmány szerint a resveratrol véd a prosztata-, a máj- és a mellrák ellen is. Az antioxidáns hatás következtében gátolja, illetve mérsékli a sejtek öregedését, illetve az öregedéssel együtt járó betegségek kialakulását. Egy laboratóriumi kísérlet eredménye azt igazolta, hogy védelmet nyújt az Alzheimer-kórral, illetve az időskori elbutulással szemben is.

Az egyes vörösborok eltérő antioxidáns hatásúak: e tekintetben leginkább a Pinot noir-, a merlot-, a Cabernet Sauvignon- és a Shiraz-fajták fogyasztása javasolt, természetesen csakis mérsékelt mennyiségben, ami nők esetében 1-2, férfiak esetében 2-3 dl naponta.

 

Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

 

 

babaA születési hónap összefüggést mutat a majdani szakmaválasztás, a betegségek valószínűsége, a várható élettartam, az intelligencia között – állítják a brit statisztikai hivatal elemzői.

Aki decemberben jön világra, nagyobb valószínűséggel lesz felnőtt korára fogorvos, míg a januári születésűek közül az átlagosnál több az adósságbehajtó. A februáriak hajlamosabbak a művészkedésre, a márciusiak körében sok a pilóta. Április és május meglepően „jellegtelen”, azaz a szakmák szinte teljesen egyenletesen oszlanak meg. A nyár szülöttei viszont sokkal kisebb eséllyel lesznek sztárfocisták, orvosok, fogászok.

A tavaszi gyerekek hajlamosabbak a skizofréniára, az Alzheimer-kórra, az asztmára, az autizmusra, és kevésbé értelmesek, mint a más évszakokban születettek – áll a brit tanulmányban, amelyben 19 foglalkozást vizsgáltak a statisztikai elemzők a legutóbbi brit népszámlálás információit használva.

Az összefüggéseket a születési hónappal nehéz megmagyarázni, de kétségkívül létezik – írta a tanulmányt ismertető The Daily Telegraph című brit lap. Feltételezések szerint az eltérések egyik oka az lehet, hogy mennyi napfény éri az anyát terhessége alatt. A napsütés serkenti a D-vitamin termelődését, amelynek hiánya a magzat első hónapjaiban hosszútávra kihathat rá.

A lap felidézte, hogy Russel Foster, az Oxfordi Egyetem idegkutatója pár hónappal ezelőtt szintén a születési időszak szembeötlő következményeiről beszélt. „Egyáltalán nem vagyok az asztrológia szószólója – badarságnak tartom –, de az évszakok hatásaitól nem vagyunk mentesek. Abszurdnak tűnik, hogy a születési hónap befolyásolja valaki életlehetőségeit, testmagasságát, tanulmányi eredményeit, testtömeg indexét, napi életritmusát, azt, hogy éjszakai bagoly-e, vagy koránkelő, mégis mindez összefügg bizonyos mértékben a világrajövetel idejével.”

 

Forrás: MTI, vital.hu, betegszoba.hu

 

További cikkeink:

U-SIN bázis program