Független tanácsadó honlapja.

 

 

alkohol

sajtfogo

Néhány száz, pláne ezer éve még nem volt hírértékű, ha egy lakomán elpatkoltak néhányan, ma viszont egy szalmonella mérgezés is felháborító eseménynek számít.

Pedig a világ tele van magukat mérgekkel védő növények és állatok seregével, csupán az ember tanulta meg kiválasztani az étkezésre alkalmas egyedeket. Bizonyos tekintetben még ez sem igaz, hiszen előfordul, hogy kimondottan mérgező hatása miatt kerül a konyhaasztalra egy-egy alapanyag. Hogy világossá váljon ez a talányos mondat, nézzük, mitől óvakodjunk egy egzotikus üdülésen vagy éppen egy vasárnapi ebéd elkészítésekor.

 

Gömbhal

A gömbhal, vagy más néven fugu, a keleti konyha népszerű alapanyaga. Állítólag rendkívül finom, ám az ínyencek nem is csak ezért szeretik. Érdekes, borzongató élmény lehet egy étteremben olyan ételt rendelni, amely feldolgozás előtt még mérgező lehetett. A fugu májában és nemzőszervében ugyanis olyan erős méreg van – tetrodotoxinnak hívják –, amelyhez képest a cián is csupán enyhén csípős koktélnak számít: annál mintegy 1200-szor erősebb vegyület, így egyetlen állat harminc ember életét olthatná ki. Amikor tehát belekóstolsz a fuguba, szó szerint a szakács kezébe helyezed az életedet. Nem is dolgozhat bárki olyan konyhán, ahol a gömbhal feldolgozása folyik: külön szakképesítés szükséges a munkakörhöz.

Kevésbé híres tengeri állat az ezüst csikóhal, amely ugyanezt a mérget tartalmazza. Az eredetileg az Indiai-óceánban élő, amúgy kimondottan aranyos jószág az utóbbi évtizedekben telepedett meg a Földközi-tengerben, ahol a görögök több halálesetet követően kezdik megtanulni, hogy jobb nem táplálékként tekinteni rá.

Gyilkos, kalapban

A mérgező ételek toplistájának örök bajnoka a gyilkos galóca, mely a magyarországi halálos gombamérgezések mintegy 98 százalékáért felelős. Hogy a tengernyi újságcikk és figyelmeztetés ellenére miért hallunk minden évben gombamérgezéses tragédiákról? A zsenge gyilkos galóca nagyon hasonlít az ehető bimbós pöfetegre. Ez a burokba zárt példányokra igaz, a burok felmetszésével már jól megkülönböztethető a kétféle gomba. A kifejlett gyilkos galóca lemezei, tönkje és a bocskora fehér színű, valamint gallérral is rendelkezik. A színe zöldes, sárgás, esetleg barnás.

Nem kell kiadós galócalakomát csapni ahhoz, hogy bekövetkezzen a baj, elég egyetlen példány egy nagy lábosnyi gombapörköltbe – ez már elég akár tíz ember halálához is. A méreganyag nem kifőzhető, nem szárad ki, így még évek múlva is hatásos. Fogyasztása nem jár azonnali halállal, körülbelül 18–24 óra múlva jelentkezik a hányinger, majd az általános gyengeségérzet, fejfájás és ájulás. Amikor hatni kezdenek a méreganyagok, a beteg közérzete kicsit javul, pedig ilyenkor következik be a vese és a májsejtek végzetes károsodása. Az orvos ilyenkor már nem tudja megakadályozni a tragédiát.

A méreg neve: kapszaicin

Egy olyan konyhai alapanyagról van szó, amelynek minden magyar konyhaszekrényben ott a helye. Bár büszkék vagyunk a csípős magyar paprikára, azért a derék hazai vörösből kilószám kéne fogyasztanunk, hogy halálos legyen – akárhogy fáj is, a csípősséget tekintve nem vagyunk paprika-nagyhatalom.

Létezik ugyanis egy csípősséget mérő skála, melynek segítségével könnyen összehasonlíthatók a világ különböző terményei. A Scoville-skálán az igazán erős magyar paprika 2000 SHU értékű, míg a jelenlegi rekorder ausztrál csili 1,4 millió SHU értékű.

Az ausztrál chilifajta olyannyira erős, hogy termelői vegyvédelmi öltözetben dolgoznak, és a termés puszta érintése égési sérüléshez hasonló tüneteket okoz. Marcel de Wit, a chilit termesztő gazda elárulta a hihetetlenül erős paprika titkát: a termőterület egy gilisztatenyésztő farmról kapja a vizet. A farmról elfolyó víz, növekedési hormonok és különleges baktériumok mellett kitint is tartalmaz. Ez utóbbi a rovarok páncélját alkotó anyag, amely többek között kozmetikumokban és gyógyszerekben szolgál keményítőként.

Halálos keverékek

Hallottunk már mérgező növényekről, tudunk mérgező állatokról, de az tényleg meglepő, hogy külön-külön ártalmatlan ennivalók keverve halálos mixet alkotnak a gyomorban. A ráncos tintagomba például Magyarországon is megtalálható, és nem soroljuk a mérgező fajok közé. Azt viszont kevesen tudják, hogy alkohollal keverve heves rosszullétet idéz elő, ezért sem a fogyasztása előtt, sem után nem ajánlott iszogatni. A tintagomba szerencsére nem tartozik a népszerű konyhai alapanyagok közé, inkább turistákra szakosodott éttermekben szolgálják fel, főleg rántva vagy töltve.

Hozzá kell tennünk, hogy listánkra a tintagomba kis csalással kerülhetett fel, hiszen nagyon nagy mennyiségben kellene fogyasztani mind a gombát, mind az alkoholt, hogy a keverék halálos legyen.

 

Forrás : otvenentul

 

Reflux betegségNehézlégzés, mellkasi szorítás, égő érzés a has felső részén. A felsorolt tünetek könnyen összetéveszthetők a szívinfarktus jeleivel, sok esetben mégsem kardiológiai betegség áll a panaszok hátterében.

A GERD, vagy közismertebb nevén reflux a gyomor betegsége. Rossz táplálkozási szokások, dohányzás, vagy túlzott mértékű stressz is vezethet a tünetek megjelenéséhez.

Gyomorégés: népbetegség

A gasztroenterológiai rendeléseken előforduló leggyakoribb panaszok egyike a gyomorégés. Szerencsés, ha a betegek szakorvoshoz fordulnak a probléma kezelésével, sokan ugyanis többnyire házilag, gyomorsav lekötő szerek szedésével igyekeznek orvosolni a problémát - számolt be tapasztalatairól dr. Hidvégi Edit egyetemi adjunktus, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa.

Az öngyógyítás azonban ez esetben sem kifizetődő. Egyrészt, mert a recept nélkül kapható gyomorégés enyhítésére szolgáló szerek csak meghatározott dózisban és ideig szedhetők, így segítségükkel tartós javulás nem érhető el.

Másrészről a gyomorégés hátterében számos probléma, szervi elváltozás is állhat, melyek kezelése nélkül a panaszok nem szüntethetők meg véglegesen.

Súlyos szövődmény: fekélyek

Reflux betegségben az égő érzést a nyelőcsőbe visszajutó gyomortartalom okozza. A panaszok a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom gyengesége miatt alakulnak ki, mely csecsemőkorban még természetes és a gyermek fél-egy éves korára rendszerint megszűnik.

Felnőttkorban a gyomor záróizmának gyengülését fokozhatja a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás és a stressz is. A kezeletlen gyomorégés tünetei idővel rosszabbodhatnak. Amennyiben az állapot tartósan fennáll, a savas gyomortartalom károsíthatja a nyelőcső nyálkahártyáját, ami normálisan csak a semleges vegyhatást tűri. Így a nyelőcsőben fekélyes elváltozás alakulhat ki.

Ez már a reflux betegség súlyos formáját jelenti. Hosszú ideig tartó erős savas-maró hatás a gyomor nyálkahártyán is károsodást válthat ki, melynek a következménye a gyomorfekély. Amikor a savas gyomornedv pH-ja a nyombélbe érve sem semlegesítődik, akkor hozza létre a nyombélfekélyt.

Ismerje fel idejében!

A reflux korai felismerésével és kezelésével sokat tehet a súlyosabb szövődmények megelőzéséért. Ne legyintsen tehát, ha a következő panaszokat észleli:

- égő érzés a gyomornál, a szegycsont mögött,

- savas íz érzet a garatban, szájban, mely kiválthat bűzös leheletet,

- gyakori büfögés, csuklás jelentkezhet,

- a garatot ingerlő gyomortartalom köhögést válthat ki, gégészeti vizsgálat krónikus arcüreggyulladást, középfülgyulladást igazolhat.

- súlyosabb következmény, amikor a reflux jelensége asztmás tüneteket, nehézlégzést vált ki.

- ritkán fogzománc károsodást is okozhat a savas reflux.

Szükséges vizsgálatok

A reflux eszközös vizsgálatokkal - gyomortükrözés és 24 órás nyelőcső pH mérés - igazolható. Kevésbé használható a hasi ultrahang vizsgálat, de egyéb eredetű hányásos, hasfájásos panaszok kizárása miatt elengedhetetlen ennek elvégzése is.

A gyomortáji panaszok kapcsán, különösen, ha azok hasmenéssel, puffadással társulnak, felmerülhet az ételallergia, vagy ételintolerancia gyanúja is. Ez esetben allergia vizsgálatra is sor kerülhet.

A gyomorfekély kialakulásában a Helicobacter pylori nevű baktériummal történő fertőzés is szerepet játszhat. Amennyiben a problémát valóban fertőzés okozza, kombinált antibiotikus kezelés jelenti a megoldást.

Változtasson életmódján!

A reflux kezelésében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a helyes táplálkozásra. Enyhe esetben elegendő lehet a táplálkozással bevitt károsító anyagok kerülése: ne fogyasszon a beteg savanyú, túl fűszeres ételeket. Kerülni érdemes az alkoholt, kávét, csokoládét, sőt, még a dohányzást is. Gyakran, de keveset kell ennie, mert a túlterhelt gyomorból nagyobb a valószínűsége a visszacsorgás létrejöttének.

A túl híg gyomortartalom is könnyebben jut vissza a nyelőcsőbe, ezért - különösen lefekvés előtt - nem szabad sok folyadékot fogyasztani. Ezt is inkább több részletben, a nap folyamán elosztva kell a betegnek meginnia.

Alvás közben, a gyomortartalom visszacsorgását megakadályozandó, javasolt a fejrész megemelése.

A reflux pszichés hatásra - stressz - is létrejöhet, vagy súlyosbodhat.

A hasi nyomás emelkedése (kövérség, nagy súly emelése, cipelés, egyes sportok: pl. súlyemelés, futás) rontja a tüneteket, de a hasizom erősítése javít a panaszokon.

 

Forrás: Allergiaközpont,napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Dupla cellulóz tabletta

Digest tabletta

 

 

Horkolás alvászavarA horkolás nem csak zavaró, de komoly tüneteket jelezhet. Okainak feltárásával azonban közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.

Okok a háttérben

Gyermekkorban az esetek nagy részében megnagyobbodott garat és/ vagy orrmandula okozza a horkolást, amit a megfázás vagy az arcüreggyulladás csak fokozhat. Ha eltávolítják a mandulákat, sokszor nem csak a horkolás rendeződik, de a nappali teljesítmény, a hangulat, sőt akár a magatartás is jó irányba változhat. Vagyis ha egy gyerek hetente 3-4 éjszaka horkol, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.

Egyes kutatások azt igazolják, hogy az asztma és az allergia is kétszeresére növeli a horkolás esélyét, már csak a gátolt orrlégzés miatt is.

A terhesség során szintén előfordul horkolás, különösen a harmadik trimeszterben, mivel a súlygyarapodás és a has mérete megnöveli a tüdőre és a légcsőre gyakorolt nyomást.

Az orrsövényferdülésnek és az orrpolipnak is gyakori következménye a horkolás.

A horkolást fokozhatja:

  • Gyengébb izomtónus Idővel mindenképpen gyengül az izomtónusunk, így a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a horkolás megjelenésének.
  • Elhízás Súlyos esetben zsírréteg rakódik a garatnyálkahártya és a garatizomzat közé is, ráadásul a vastagabb nyak szűkíti a levegőjáratot. A kevés mozgás miatt a szövetek és az izomtónus is ernyedtebb lesz.
  • Alkohol, késői evés Mindkét esetben a szokottnál hamarabb és nagyobb mértékben lazulnak el a szövetek. A garat falainak összepréselődésével, pedig elkezdődik a horkolás.
  • Dohányzás A dohányosoknál gyakoribb a szájon át történő légzés, valamint a folyamatosan irritált garat-, gége- és orrnyálka duzzadása miatt nagy a valószínűsége a horkolásnak.

Megoldás: szakorvosi módszerek és életmódváltás

A fül-orr-gégész speciális vizsgálatok után állítja fel a diagnózist, és tesz javaslatot a kezelésre. Ez végső soron akár sebészi beavatkozás is lehet, például az orrpolipok eltávolítása, nyelvgyök eltávolítása vagy megkisebbítése, vagy a lágy szájpad megkisebbítése.

Ezen kívül a jó eredmény érdekében szükség van a józan belátásra és az életmódváltásra: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz.

 

Forrás: fulorrgegekozpont.hu,napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Paplan és matracvédő

 

 

VörösborMa már tudjuk, hogy a különböző alkoholos italok egészségre gyakorolt hatása nem azonos. A vörösborfogyasztás hatását találták a legkedvezőbbnek.

Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlő egyéb alkotóelemeinek köszönhető. Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok – leginkább a C- és a B-vitaminok –, egyes ásványi anyagok – kálium, magnézium, mangán, vas –, aminosavak, enzimek és más szerves savak, például a fenolok. A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és a zsírok bontásával segíti az emésztést.

A borok kedvező élettani hatása leginkább a polifenolnak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi fenolos vegyület található, mint a fehérborokban, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb.

VörösborA fenolok hatása

A vörösbor fenolos vegyületei három különböző hatásmechanizmussal fejtik ki védőhatásukat. A vérlemezkék összecsapzódását (trombocitaaggregációt) gátló hatásuk mellett mérséklik a vérzsírok lerakódását az erekben, megakadályozzák az infarktust okozó lemezkék (plakkok) kialakulását. A polifenolok gyulladáscsökkentő hatásúak, de emellett segítenek a vércukorszint szabályozásában is. Antioxidáns (a káros szabad gyököket semlegesítő) hatással rendelkeznek, ennek révén csökkentik az LDL- (a „rossz”) koleszterin, serkentik a HDL- (a „jó”, védő hatású) koleszterin termelődését. Utóbbinak köszönhetően a polifenolok nagymértékben hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásának késleltetéséhez, illetve megakadályozásához. A mérsékelt borfogyasztás nemcsak az időskori agy-érelmeszesedés folyamatát lassítja, hanem a vese ereinek vérellátását is serkenti, így javítja a veseműködést. A polifenolok fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid termelődését az érbelhártyában, emellett gátolják az érszűkítő endotelin-1 termelődését, ezáltal a vörösborok értágító hatásúak. E hatásuk révén szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, gátolják vagy késleltetik a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A legújabb hazai vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt borfogyasztás növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ennek következtében védelmet nyújthat a felnőttkori cukorbetegség kialakulása ellen.

Vörösbor és rák

Egy kaliforniai vizsgálatban dohányzók körében vizsgálták a vörösbor hatását. Eredményeik azt mutatták, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázatát közel 60 százalékban csökkenti azon dohányosokban, akik naponta 2-3 dl vörösbort ittak. Görög kutatók vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy 2,5 dl vörösbor ellensúlyozza az elszívott cigaretta érrendszerre kifejtett káros hatását. A tapasztalatok szerint a vörösbor részben semlegesítheti a fő ütőerek azon működési zavarait, amelyek a dohányzás hatására alakulnak ki.

A vörösborban lévő antioxidánsok és egyes polifenolok a rák elleni védekezésben is szerepet játszanak, jótékonyan hatnak egyes rákos megbetegedésekben. A polifenolok közé tartozó resveratrol molekuláról a közelmúlt kutatásai igazolták, hogy szabadgyök képzést gátló tulajdonságaival csökkenti az oxidatív stresszt, gátolja a daganatos sejtek szaporodását. Néhány tanulmány szerint a resveratrol véd a prosztata-, a máj- és a mellrák ellen is. Az antioxidáns hatás következtében gátolja, illetve mérsékli a sejtek öregedését, illetve az öregedéssel együtt járó betegségek kialakulását. Egy laboratóriumi kísérlet eredménye azt igazolta, hogy védelmet nyújt az Alzheimer-kórral, illetve az időskori elbutulással szemben is.

Az egyes vörösborok eltérő antioxidáns hatásúak: e tekintetben leginkább a Pinot noir-, a merlot-, a Cabernet Sauvignon- és a Shiraz-fajták fogyasztása javasolt, természetesen csakis mérsékelt mennyiségben, ami nők esetében 1-2, férfiak esetében 2-3 dl naponta.

 

Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cholican kapszula