Független tanácsadó honlapja.

 

 

agyműködés

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cink kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cink kapszula

kannabisz agykárosodásA kutatás kuriózuma, hogy az időszakos használókra terjedt ki, nem a rendszeres fogyasztókra. A kontrollcsoport olyanokból állt, akik soha nem használtak kannabiszt.

A Harvard Medical School és a chicagói Northwestern University kutatói MRI-vizsgálattal, azaz agyszkennerrel állapították meg a marihuána által okozott agyi elváltozásokat. A húsz kísérleti alany kora 18 és 25 év között volt, a Journal of Neuroscience-ben közzétett tanulmány szerint.

Két kulcsfontosságú régió (a nucleus accumbens és az amygdala) méretét és alakját módosítja a drog, már akkor is, ha csak egyszer vagy kétszer használják hetente. Mindkét érintett szerv az emóciók és a motiváció kialakulásában játszik szerepet, és természetesen a függőség kialakulásában is részt vesznek. (A nucleus accumbens a "jutalmazó-rendszer" része, http://www.ektf.hu/~emri/elettan2/6ea-fuggoseg.pdf az amygdala pedig az emocionális tanulásnál fontos.)

Az alkalmi használók nucleus accumbens-e szokatlanul nagynak bizonyult, míg amygdalájuk deformált volt. A Harvard kutatója, Anne Blood szerint ez a két szerv kulcsfontosságú az agyban: hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki képes legyen a dolgok negatív és pozitív oldalát mérlegelni, így a döntéshozatalban is szerepet játszanak.

A mostani kutatás különlegessége, hogy az alkalmi használókra terjedt ki, nem a rendszeres fogyasztókra. A kontrollcsoport olyanokból állt, akik soha nem használtak kannabiszt.

Hans Breiter, a Northwestern University professzora ezek után megállapította: ez a tanulmány komoly kihívás elé állítja azt az elméletet, miszerint az alkalmi használatnak nincsenek negatív következményei.

Peter Jones, a Cambridge-i Egyetem pszichiátria professzora ugyanakkor óvatosan ítélte meg a kutatás eredményét, a brit lap, a Daily Mail kérdésére. Szerinte érdekes eredményeket hozott a vizsgálat, de nagyon kevés kísérleti alanyra terjedt ki. A legfontosabb ezek után az, hogy további kutatásokra van szükség a jelenségek tisztázásához.

 

Forrás: hazipatika.com

 

lecitin tartalmú kalcium cholican kapszula omega-3 kapszula harmonizáló készülék
Lecitin tartalmú kalcium Cholican kapszula Omega-3 kapszula Harmonizáló készülék

 

 

sóMindössze egy teáskanálnyi só is „tompítja az agyat” és megnöveli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A túl sok só az orvosok szerint az agyunknak és a szívünknek sem tesz jót.

Kanadai tudósok szerint a magas sótartalmú étrenden élő, keveset mozgó idős emberek gyorsabb mentális romlást tapasztalnak, mint azok, akik jobban odafigyelnek só bevitelükre. Aggasztó adat, hogy már naponta valamivel több, mint egy teáskanál só is tompíthatja az agyat és növelheti az Alzheimer-kór kockázatát – adta hírül a MediPress.

A Torontói Egyetem kutatói Dr. Alexandra Fiocco vezetésével 1262 egészséges, 67 és 84 év közötti férfi és nő só fogyasztását és fizikai aktivitását vizsgálták egy hároméves időszakban. Eredményeik azt mutatták, hogy a sok nátriumot tartalmazó étrend a kevés testmozgással ötvözve különösen káros az idős felnőttek kognitív teljesítményére.

A jó hír azonban az, hogy azok az ülő életmódot élő idősek, akik nem fogyasztottak nagy mennyiségű sót, nem mutatták a kognitív hanyatlás jeleit a vizsgálati időszakban. A kutatásban a nagy mennyiséget több mint napi 3090 mg tiszta nátriumban határozták meg, ami alig több, mint napi egy teáskanálnyi só. Ez a mennyiség egyébként 15 zacskó chipsszel, három és fél Big Mac-kel, és majdnem két teljes angol reggelivel egyenértékű. A Neurobiology of Aging szaklapban megjelent tanulmány szerint azonban a vizsgálat résztvevői közül néhányan majdnem háromszorosát fogyasztották ennek a mennyiségnek.

A kutatók szerint a só és az agyműködés romlása közötti összefüggés ismerete segíthet az embereknek abban, hogy egészségesebben öregedjenek. Az ilyen korúaknak különösen is rá kell ébredniük, hogy a hosszú televízió előtt ücsörgés és a sós rágcsálnivalók fogyasztása nem tesz jót nekik.

A kutatások egyébként azt mutatták, hogy ha valaki körülbelül 3 grammal csökkenti napi só bevitelét (ami hat szelet kenyérnek felel meg), egynegyedével csökkentheti a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

 

jobb és bal agyféltekeEgy új kutatás vitatja a jobb és bal agyféltekés viselkedését.

Az agyi képalkotó vizsgálatok nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy az emberek vagy főként a jobb, vagy főként a bal agyféltekéjüket használnák.

 

Az új kutatás megkérdőjelezi azt a közhiedelmet, mely szerint az emberek valamelyik agyféltekéjüket nagyobb mértékben használják, mint a másikat, és ez befolyásolja a személyiségjegyeiket is. A bal agyféltekés személyekről például azt tartották, hogy logikusak és odafigyelnek a részletekre, míg a jobb agyféltekések inkább kreatívak és töprengők.

 

A PLoS One augusztus 14-i számában megjelent kutatásukban az Utah-i Egyetem idegtudományi szakértői több mint ezer, 7 és 29 év közötti személy agyi képalkotási vizsgálatának eredményeit elemezték. A kutatók több ezer agyi területen keresték az arra utaló jeleket, hogy az emberek valóban nagyobb valószínűséggel használják-e a jobb illetve a bal agyféltekéjüket, de nem találtak bizonyítékot erre a különbségre.

 

"Az valóban igaz, hogy bizonyos agyműködések az egyik illetve a másik agyféltekében zajlanak. A nyelv például inkább a bal, a figyelem, pedig inkább a jobb agyféltekére korlátozódik. Az emberek azonban nem rendelkeznek erősebb bal vagy jobb agyi hálózattal" - magyarázta az eredményeket a kutatás vezetője, Dr. Jeff Anderson.

 

Jared Nielsen, a tanulmány társszerzője hozzátette, hogy bár sokan jól ismerik a bal és jobb agyféltekés gondolkodás elvi megkülönböztetést, és az ehhez társított személyiségjegyeket, a mostani kutatás nem talált olyan mintákat, amelyek arra utalnának, hogy akár a bal, akár a jobb agyfélteke hálózata erősebben csatlakozna bizonyos emberekben.

 

"A személyiségjegyeknek valószínűleg semmi közük ahhoz, hogy valamelyik agyfélteke aktívabb, erősebb, vagy jobban csatlakoztatott lenne" - összegezte Nielsen.

 

Sok tanulmány talált összefüggést a meghatározott agyi területek nagysága és a viselkedés között. A taxisofőröknek például általában fejlettebb a hippokampusza, mely a térbeli emlékezetért felelős. Hogy vajon az átlag feletti földrajzi képességek kezdettől megvoltak, vagy a gyakorlás közben fejlődtek ki, még nem világos.

 

Forrás: hazipatika.com

 

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cink kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cink kapszula