Független tanácsadó honlapja.

 

 

agyi infarktus

lecitin tartalmú kalcium cholican kapszula omega-3 kapszula harmonizáló készülék
Lecitin tartalmú kalcium Cholican kapszula Omega-3 kapszula Harmonizáló készülék

CukorbetegségMinden betegre legalább egy ember jut, akinél még nem jelentkeztek a cukorbetegség tünetei, ezért nem is tud róla. Ismerje meg a cukorbetegség fő tüneteit, első jeleit!

A cukorbetegség első tünetei

Az 1-es típusú cukorbetegség általában gyorsan, jellegzetes tünetek kíséretében lép fel, mégpedig annál gyorsabban, minél fiatalabb az egyén. Gyermekkorban napok-hetek, fiatal felnőttkorban hónapok alatt fejlődhetnek ki a klinikai tünetek. A cukorbetegség ezen, típusának jellegzetes tünetei: sok vizelet, fogyás, szomjúság.

Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség általában tünetszegényen zajlik. Éveken keresztül is fennállhat anélkül, hogy diagnosztizálnák. Előfordulhat, hogy a cukorbetegséget a kezdetét követően 15-20 évvel fedezik csak fel, nemegyszer súlyos késői szövődményei révén.

A 2-es típusú cukorbetegségben gyakori szövődmények a baktériumok által okozott bőrfertőzések, melyek jellegzetesen a szőrtüszőkben alakulnak ki, és mélyre terjednek (furunculusok). Szintén gyakori bizonyos testrészek (elsősorban a hónalj, a szeméremtest környéke, emlő alatti területek) gombásodása, mely viszketéshez vezet. Jellegzetes továbbá az, a sebek nehezen gyógyulnak, legyen az akár sebészi metszés, akár sérülés helye.

A cukorbetegség tünetei hosszú távon

A betegség előrehaladásával egyre gyakoribbak a fokozott érelmeszesedés következtében kialakuló tünetek. Az érelmeszesedés cukorbetegségben általános, azaz az egész szervezetben érintheti az ereket. Az általános érelmeszesedés leggyakrabban szívinfarktus, agyi infarktus, végtagi érellátási zavar formájában jelentkezhet. Az érelmeszesedés következménye a veseműködés és a látás romlása is. A látásromlás gyakran hirtelen alakul ki, a látás teljes elvesztéséhez is vezethet.

Cukorbetegekben a szívizominfarktus gyakran tünetszegényen zajlik (úgynevezett néma infarktus). Ez azt jelenti, hogy a cukorbeteg nem érez az infarktusra jellemző mellkasi fájdalmat, ami abból adódik, hogy az érzőidegek működése csökkent. Ilyenkor csak a következményes csökkent szívműködés hívhatja fel a figyelmet lezajlott infarktus lehetőségére, vagy egy rutin EKG vizsgálaton veszik észre, a korábbi infarktusra utaló jellegzetes elváltozásokat.

A végtagi érelmeszesedés a vérellátás zavarához, előbb-utóbb elhalásokhoz vezet. Az elhalás a lábujjakon kezdődik és kezeletlen esetben, felfelé haladva, további elhalásokhoz vezethet. Amennyiben időben nem kap megfelelő kezelést a beteg végtagi amputáció is szükségessé, válhat.

A vesefunkció romlása fokozatos. Kezeletlen esetben végstádiumú krónikus veseelégtelenség alakul ki; a beteg ekkor már dialízisre szorul.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon


További cikkeink:

Chitosan kapszula

Kalcium töktermék porral

Cink kapszula

 

stroke agyi infarktusA stroke felismerésének gyorsasága kulcsfontosságú, ezért mindenkinek ismernie kell a szélütésre utaló jeleket.

A stroke nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is a leggyakoribb halálokok, közé tartozik. Hazánkban évente 40-50 ezren kapnak szélütést, és 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. Akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalék a második esztendőben életét veszíti. A stroke nemcsak az idősek betegsége, hiszen egyre fiatalabb korosztályt érint.

A szélütés hatással van a betegek további életvitelére. A túlélők közel fele szenved féloldali bénulásban, közel egynegyedük járásképtelen, ráadásul valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60 százalékában jelentkezik. Emellett a depresszió (32 százalék), valamint a beszédzavar (12-18 százalék) is az esetek nagy százalékában jelent komoly problémát.

Mindenkinek tudnia kell

Az agyi infarktus a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulása, amelyet az agyat ellátó erek hirtelen elzáródása vagy az erek megrepedése okoz. Kialakulása során egy vérrög vagy az érfalon képződő felrakódás bereped, lehasad, és elzárja az agyi artériát, blokkolva a vérkeringést. Az agyvérzés oka lehet továbbá az agyat ellátó erek károsodása és szakadása is.

A stroke-kal kapcsolatos legfontosabb tudnivaló a tünetek azonnali felismerése, hiszen a szélütés utáni órák kulcsfontosságúak. Ha a következő tünetek közül akár egyet is észreveszel hozzátartozódon (vagy magadon), azonnal hívni kell a mentőt.

Az első feladat: mosolyogj, vagy mutasd a fogad! Ha az arc egyik oldala elernyedt, tehát a mosoly nem szimmetrikus, azonnal telefonálni kell.

Emeld fel mindkét karodat! Ha ezt az egyszerű gyakorlatot nem egyformán sikerül végrehajtani, az egyik végtag lehanyatlik, az ugyancsak stroke-ra utal.

Ismételj egy egyszerű mondatot! Ha a szavak összefolynak, esetleg a kiejtés akadozik, ugyancsak szélütésre gyanakodhatsz.

Öltsd ki a nyelved! Ha a nyelv egyik oldalra „félreáll”, ugyancsak a mentőket kell hívni.

Trombolízis

Ha az agyi vérkeringési zavar hátterében vérrög áll, lehetőség van úgynevezett trombolízisre (vérrögoldásra). Amennyiben a vérrögoldás időben megtörténik, remény van olyan mértékben minimalizálni az agykárosodást, hogy a beteg maradandó tünetek nélkül meggyógyulhat. A trombolízisek száma 2009-ről 2010-re 25 százalékkal, míg 2010-ről 2011-re 34 százalékkal emelkedett. Ennek oka lehet, hogy az emberek egyre nagyobb arányban ismerik a stroke tüneteit, hogy mire kell odafigyelni, és hogy stroke esetén ne az ismerősnek, ne a háziorvosnak szóljanak, hanem azonnal hívjanak mentőt, azaz tárcsázzák a 104-et – hangsúlyozta Prof. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke.

 

Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon

 

További cikkeink:

Lecitin tartalmú kalcium

Cholican kapszula


 

infarktusA szívinfarktus a leggyakoribb halálokok, közé tartozik hazánkban. A legfontosabb teendőnk a felismerés és a megelőzés!

Az agyi infarktus és szívinfarktust olyan érrendszeri betegségekre, elváltozásokra vezethetjük vissza, amelyek odafigyeléssel megelőzhetők lennének.

A folyamat lényege mindkét esetben legtöbbször az, hogy egy vérrög (thrombus) az érrendszer valamely szakaszán – a szívben vagy az agyban – elzárja a vér útját, amitől az adott terület nem jut elég oxigénhez, ez, pedig maradandó szövetelhalást és hegesedést okoz. A hegesedett terület elvékonyodhat, átszakadhat, zsákszerűen kitágulhat, itt, pedig további vérrög alakulhat ki. A fizikai következményeken túl lelki törést is okozhat, mivel az infarktus drasztikus életmódváltással jár.

A tünetek lehetnek alig észrevehetők és drámaiak egyaránt. Mindkét esetben összekeverhetjük más, enyhébb következményekkel járó, ideiglenes vérellátási zavarral. A szívinfarktus esetében ez az angina pektorisz: e tünetegyüttes esetében is mellkasi szorító, nyomó jellegű, szegycsont mögé lokalizálható fájdalom lép fel, fokozott izzadással és fulladásérzettel, nehézlégzéssel.

Az agyi infarktus, vagyis a stroke a tranziens iszkémiás attak (TIA) tüneteivel téveszthető össze; a TIA egy agyterület rövid, átmeneti keringési zavarát jelenti, hirtelen fellépő egyensúlyvesztéssel, szédüléssel, végtag-érzéketlenséggel vagy -gyengeséggel, de nem vezet hangsúlyos sejtpusztuláshoz. Ezen enyhébb zavarok fellépése azonban intő jel, mely előrevetítheti a komolyabb infarktus megjelenését!

 

Mik az infarktus okai?

Az infarktus legfőbb oka a koszorú- vagy agyi erek károsodása és elmeszesedése. Az érelmeszesedéssel (aterosclerosis) az erek belső felülete egyenetlenné válik, a szervezet ereiben található koleszterin és egyéb anyagok a meggyengült, sérült szövetrészeken lerakódnak, plakkokat képeznek, ezáltal az erek, átmérője szűkül, az artériák rugalmas fala megkeményedik, merevvé, törékennyé válik, ami akadályozza a véráramlást.

Az elmeszesedett, beszűkült erekben könnyen jön létre vérrög, vagyis trombózis, ami a koszorúerek esetében szívinfarktushoz, az agyi erek esetében agyi trombózishoz (ischaemiás stroke) vezet.

A vérrög kialakulása szempontjából azonban többféle infarktusról beszélhetünk mind a szív, mind, pedig az agy esetében:

A szívinfarktus kialakulhat úgy, hogy a vérrög a beteg szív belsejéből leszakadva ékelődik be egy koszorúérbe.

Máskor véralvadék eredményezi, ami ott alakul ki, ahol a koszorúér belső felszíne az évek során károsodott és elzáródott.

Az agyi infarktus esetében a vértelen, azaz iszkémiás stroke-ot több típusra oszthatjuk:

Az egyik a trombotikus stroke, amikor a vérrög helyben keletkezik a már leírt módon.

A másik típus az embóliás stroke, amikor a vérrög nem helyben keletkezik, hanem a véráram sodorja egy agyi verőérbe, ahol fennakad, és elzárja az eret. Embóliát bármilyen szövettörmelék, véralvadék okozhat.

Mindkét szervnél tudunk olyan típusokról, amelyek nem kapcsolódnak vérrög keletkezéséhez. Szívinfarktust okozhat a koszorúerek görcsös összehúzódása (spazmus), ami beszűkíti az adott érszakaszt, és károsítja az általa ellátott területet; az agyban, pedig vérzéses stroke alakulhat ki, ha az agy valamelyik ere megreped, így a kiömlő vér nyomja az agyat, továbbá az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér.

 

Az infarktus rizikófaktorai

Mivel az infarktusok hátterében az ereink rossz állapota áll, minden olyan faktor, amely hat rájuk, növeli a kialakulás kockázatát, legyen szó akár fiziológiás, környezeti vagy örökletes tényezőkről, melyek egymással is összefüggnek:

Magas koleszterinszint, elhízás: a helytelen táplálkozás, illetve egyes anyagcserezavarok magas vérzsír szintet okoznak, ami az érelmeszesedésben nagy szerepet játszik.

Magas vérnyomás: az érelmeszesedés egyik legfontosabb kockázati tényezője, tartós fennállása esetén az érrendszer és bizonyos szervek súlyosan károsodnak.

Magas vércukorszint, cukorbetegség: 2-es típusú cukorbetegségben szervezetünk nem képes megfelelően kezelni a cukrot, és károsodik vérrögoldó képességünk, továbbá társulhat mellé elhízás és magas vérnyomás is, melyek együtt fokozzák az érelmeszesedés és a vérrögképződés kockázatát.

Emelkedett homocisztein-, C-reaktív protein- és fibrinogén-szint: a homocisztein aminosav bomlástermék normálisan is jelen van a vérünkben, emelkedett szintje azonban növeli az érelmeszesedés és az infarktus előfordulási esélyét.

Krónikus gyulladás: jelentősen fokozza a szívinfarktus kialakulásának valószínűségét azáltal, hogy károsítja az erek belső falát. Összefügg a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgás hiányával.

Dohányzás: a dohányzás elősegíti az erekben a plakkok kialakulását, a nikotin fokozza a szívműködést, a dohányfüstben található szén-monoxid kiszorítja az oxigént a vörösvértestekből, ami miatt fokozott keringési munka mellett lesz ugyanannyi a szállított oxigén mennyisége.

Alkohol: a túlzott ivás, ingadozóvá teszi a vérnyomást és a trigliceridszintet, ami növeli a szívinfarktus kockázatát.

Fokozott stressz: a zaklatott, stresszel teli életvitel megterheli a szervezetünket, és általános egészségi állapotunkon túl hatással van szívünk, ereink működésére is.

Mozgásszegény életmód: a fizikailag inaktív életmódban gyakoribb az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség, melyek növelik az érelmeszesedés kockázatát.

Genetikai hajlam, korábbi előfordulás a családban: az érbetegségek és a magas vérnyomás kiváltásában szereplő kockázati tényezők családon belül öröklődhetnek, és hajlamosíthatnak a szív- és agyi infarktus kialakulására.

 

Megelőzés, de hogyan?

A megelőzés nagyrészt a kockázati tényezők kiiktatásán alapul: rendszeres testmozgással, helyes táplálkozással, a dohányzás mellőzésével, a genetikai hajlamok felderítésével és további életmód-változtatásokkal mérsékelhetjük az infarktus kialakulásának esélyét.

 

 

Forrás: otvenentul.hu

 

harmonizáló készülék super kalcium omega-3 kapszula fokhagymaolaj kapszula
Harmonizáló készülék Super kalcium Omega-3 kapszula Fokhagymaolaj kapszula