Független tanácsadó honlapja.

 

 

agy

lecitin tartalmú kalcium Inner beauty kapszula vérnyomás regeneráló
Lecitin tartalmú kalcium

Inner beauty Vérnyomás regeneráló

agyzsugorA klinikai depresszióban szenvedő emberek agyának egyes területei kisebbek és sűrűségük is kisebb, mint az egészséges kontrollszemélyeké.

Amerikai kutatók a Nature Medicine című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányukban ennek genetikai okait vizsgálták.

Az agysejteket összekötő, a sejtek közti kommunikációban fontos szerepet játszó szinapszisok működését befolyásoló géneket egyetlen központi genetikai "kapcsoló", egy átírási faktor irányíthatja, amely túltermelődik a depressziós emberek agyában - állapították meg a Yale Egyetem kutatói.

Az átírási faktorok olyan fehérjék, amelyek segítenek annak ellenőrzésében, hogy a DNS mely genetikai információi másolódjanak le, azaz íródjanak át, miközben a test fehérjéi képződnek.

Mint Ronald Duman, a Yale Egyetem pszichiátere, a tanulmány egyik szerzője rámutatott, vizsgálataikból az derült ki, hogy az érzelmek szabályozásában és a tanulásban egyaránt részt vevő ingerületi köröket rombolja, ha ez az átírási faktor aktivált állapotban van, ha túl sok termelődik belőle.

Állati és emberi boncolások, valamint agyi képalkotó berendezéssel készített felvételek egyaránt azt mutatták, hogy a depresszióban szenvedők agyának egy bizonyos területe, a dorzolaterális prefontális kéreg összezsugorodik. Az itt lévő idegsejteknek ilyenkor nemcsak a méretük kisebb, hanem a sűrűségük is.

Elhalálozott depressziós és egészséges emberek agyszöveteinek genetikai összetételét vizsgálva jutottak a kutatók arra a megállapításra, hogy a gének egy csoportja határozottan kevésbé aktív a depressziós páciensektől származó szövetekben. Az öt így azonosított gén mindegyikét a GATA1 jelű átírási faktor szabályozza, amely viszont túltermelődött ezekben az agyszövetekben.

Patkánykísérletekből az is kiderült, hogy a GATA1 faktor csökkentette az idegsejtek nyúlványainak, a dendriteknek az összetettségét. Mivel ezek a nyúlványok továbbítják az üzenetet sejtről sejtre, alapvetően fontos megfelelő működésük.

"Azt reméljük, hogy a szinaptikus kapcsolatok akár új gyógyszerekkel, akár viselkedés-terápiával való javításával hatékonyabb depresszió elleni terápiákat tudunk kifejleszteni" - idézte Dumant a LiveScience című ismeretterjesztő portál.

 

Forrás: MTI,napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Lecitin tartalmú kalcium

Cink kapszula

 

 

antidepresszánsEgy új dán kutatás szerint a depresszióban és pszichológiai disztresszben szenvedő emberek általában a gyulladásos megbetegedések egyik jelzője, a C-reaktív protein (CRP) magasabb szintjével rendelkeznek.

A CRP-t egyébként korábban már a szívbetegség fokozott kockázatával is összefüggésbe hozták. A kutatást vezető Dr. Borge Gronne Nordestgaard, a Koppenhágai Egyetemi Kórház kutatója elmondta, hogy a magasabb CRP szinttel rendelkező személyekre a depresszió két-háromszor magasabb kockázata leselkedik. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a magasabb CRP szint okozza a depressziót, vagy ez csupán a depresszió egyik jele. Még azt sem lehet megállapítani, vajon a CRP szint csökkentésével enyhíteni lehet-e a depressziót.

Az Archives of General Psychiatry internetes kiadásában megjelent kutatás szerint a megnövekedett CRP szint az egészségtelen életmódot élő emberekhez társítható, például az elhízott vagy krónikus betegségekben szenvedő emberekhez, de az eredmények akkor is érvényesek maradtak, amikor a kutatók számításba vették ezeket a tényezőket.

A kutatás során több mint 73 ezer felnőtt adatait vizsgálták. Különösen az önbevallásos antidepresszáns-használatot, az antidepresszáns recepteket és a depresszió következtében szükséges kórházi kezeléseket figyelték. Az eredmények alapján kiderült, hogy az antidepresszánsokat szedő emberek között a magas CRP szint valószínűsége közel háromszor magasabb volt, mint azokban, akik nem szedtek ilyen gyógyszert. Ráadásul a magasabb CRP szint a depresszió miatti kórházi kezelés kockázatának több mint kétszer magasabb szintjével állt összefüggésben.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az alacsony szintű szisztémás gyulladás hozzájárulhat a depresszió kialakulásához. Nordestgaard úgy véli, hogy bár a gyulladásos megbetegedés nem feltétlenül jár tünetekkel, előfordulhat, hogy hosszabb távon depresszióhoz vezethet.Dr. Bryan Bruno, a New York-i Lenox Hill Kórház pszichiátere szerint a kutatás nem bizonyít ugyan ok-okozati összefüggést a CRP szint és a depresszió között, mégis arra emlékeztet bennünket, hogy valóban van biológiai alapja a depressziónak, és a depresszió tényleg az agy betegsége.

 

Forrás: vital.hu

 

Antilipid tea Lecitin tartalmú kalcium Ican kapszula Chi gép
Antilipid tea Lecitin tartalmú kalcium Ican kapszula Chi gép

 

 

alzheimer kórEgy fehérje, pontosabban annak hiánya tehető felelőssé az öregedéssel járó memóriazavarok kialakulásáért - állapították meg amerikai kutatók. Vizsgálatukból az is kiderült, hogy a memóriazavarok és az Alzheimer-kór kezelését nem szabad egy kalap alá venni, mert az előbbi folyamat jó eséllyel visszafordítható.

Közelebb vihet az időskori memóriazavarok megértéséhez a Columbia Egyetem szakembereinek legújabb vizsgálata, amely amellett, hogy azonosította az állapot kialakulásában kulcsfontosságú szerepet játszó RbAp48 nevű fehérjét, azt is megállapította, hogy ez a fajta memóriavesztés jó eséllyel visszafordítható. A Science Translational Medicine szakfolyóiratban közzétett tanulmány kiemeli, hogy a mostani eredmények alapján az öregedéssel járó memóriazavarokat egyértelműen önálló, az Alzheimer-kórtól független állapotként érdemes kezelni.

 

Az időskori memóriavesztés nem egyenlő az Alzheimer-kórral

Az élő állatok, valamint elhunyt emberek agysejtjeinek vizsgálatán alapuló kutatás konkrét bizonyítékot keresett arra, hogy az öregedéssel járó memóriavesztés és az Alzheimer-kór egymástól teljesen különböző állapotok. A szakemberek sokáig úgy vélték, hogy az időskori memóriavesztés az Alzheimer-kór előszobája, ám ezt egyre több bizonyíték cáfolja: míg az Alzheimer-kór kezdeti stádiumában az úgynevezett entorhinális kéreg idegsejtjei károsulnak, addig a memóriavesztés során teljesen más agyterület (gyrus dentatus) érintett.

 

A mostani kutatáshoz a szakemberek nyolc elhunyt, 33 és 88 év közötti ember agysejtjeit tanulmányozták, akiknél haláluk előtt nem diagnosztizáltak agyi betegséget. A vizsgált sejtek az időskori memóriazavarral összefüggést mutató, gyrus dentatus nevű agyterületről származtak, kontrollként, pedig az Alzheimer-kórban érintett entorhinális kéregből származó sejteket vizsgáltak, mivel ez utóbbi terület folyamatait nem befolyásolja a korosodás. Összesen 17 olyan gént sikerült azonosítani, amelyek itt az öregedéssel kapcsolatba hozhatók, de ezek közül egy, az RbAp48 nevű fehérjét kódoló gén aktivitása mutatott az életkor előrehaladtával a többi génnél sokkal nagyobb mértékű hanyatlást.

 

Egereknél visszafordították a felejtést

Miután azonosították a felelősnek tűnő fehérjét, a kutatók állatkísérleteket végeztek annak megállapítására, mennyire fontos az RbAp48 a memóriavesztés kialakulásában. Az eredmények visszaigazolták a szakemberek sejtését: amikor fiatal és egészséges kísérleti egerek agyában genetikailag blokkolták ezt a fehérjét, az idős egerekre jellemző memóriaproblémákat tapasztaltak, ám amint megszűnt az RbAp48-blokkolás, az egerek memóriája visszatért a normál kerékvágásba.

 

Az egerek agyáról készített felvételek alátámasztották, hogy a fiatal rágcsálóknál alkalmazott célzott RbAp48-blokkolás ugyanolyan állapotot idézett elő a gyrus dentatus területén, mint amilyen az idős egerek, majmok vagy emberek agyában figyelhető meg. Az is láthatóvá vált az fMRI képalkotó eljárás segítségével, hogy a blokkolás feloldása után a működési mechanizmusok helyreálltak.

 

A memóriavesztés visszafordítása egerekben igen biztató fejlemény, amely a kutatók reményei szerint a humán gyógyászatban is alkalmazható lesz. A folyamatban kulcsszereplőként azonosított fehérje mindenképpen arra enged következtetni, hogy az öregedéssel járó memóriazavart - az Alzheimer-kórral ellentétben - nem tömeges idegsejt-pusztulás, hanem inkább a neuronok működésének megváltozása okozza. Ha a célzott vizsgálatok eredményesnek bizonyulnak, hatékonyabb gyógyszereket és kezelési módszereket vethetünk be az időskori memóriavesztés kezelésére - mondta el a kutatás vezetője.

 

Forrás: origo.hu

 

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cink kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cink kapszula

 

 

TejMinél több tejet iszunk, annál jobb az agyunk teljesítőképessége és csökken az időskori elbutulás esélye.

Minél gyakrabban fogyasztunk tejet és tejterméket, annál jobban működik az agyunk – derül ki az amerikai Maine Egyetem felméréséből. A 2012 januárjában publikált tanulmány szerint azoknál, akik naponta legalább egyszer fogyasztanak tejet vagy tejterméket, fejlettebb az általános, vizuális-térbeli és verbális memória, mint a tejet ritkábban vagy egyáltalán nem fogyasztóknál. Emellett a tejivók általános szellemi képességeiket tekintve is lekörözték a kutatásban résztvevő partnereiket. A napi tejfogyasztók átlagosan 4-szer jobban teljesítettek a memóriateszteken, pontosabban emlékeztek képi és térbeli elemekre és 5-ször jobb eredményt értek el a gondolkodás és memória összesített vizsgálata során, mint azok, akik ritkábban vagy egyáltalán nem isznak tejet.

A Maine Egyetem vizsgálata során 972, tejfogyasztási szokásaik alapján csoportosított személy szellemi képességeit és memóriáját tesztelték. Minden csoportnál külön felmérték a globális, vizuális-térbeli és verbális memóriát, valamint a rövid távú memóriát. A longitudinális, azaz különböző időpontokban készített adatfelvételen alapuló vizsgálat eredménye szerint azoknál, akik hetente 5-6-szor vagy naponta fogyasztottak tejterméket, minden vizsgált agyi funkció jobb értéket mutatott.

– Az egyetemi kutatócsoport, G.E. Crichton és munkatársai felmérése igazolta, hogy a tejtermékek fogyasztása pozitív összefüggésben áll a kognitív teljesítményekkel, vagyis a tejet gyakrabban fogyasztók jobban emlékeztek az olvasott vagy látott információkra – mondta Dr. Matos Lajos kardiológus, a kutatás ismertetője. – Minden tényezőt egybevetve, a kutatás igazolta, hogy az agyi teljesítmény a tejfogyasztás mértékét követve, lineárisan nő: minél több tejet iszunk, annál jobb az agyunk teljesítőképessége. Az egészséges étrend részeként napi fél liter tej vagy ezzel egyenértékű tejtermék fogyasztása javasolt – tette hozzá a szívgyógyász szakorvos.

Mindazonáltal nem csak a tejfogyasztás mértéke, de a tej zsírtartalma is befolyásolta a kutatás eredményeit. Az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket fogyasztók jobban teljesítettek a teszteken, mint a teljes tejet kedvelők.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

További cikkeink:

Chi gép

Lecitin tartalmú kalcium

Omega 3 kapszula

Cink kapszula

Kínai datolya (jujuba) kivonat