ülés

Ha a vénában kialakult vérrög egy része leszakad, és a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.

Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, hogy ha vérrög (trombus) alakul ki a szervezet valamelyik mélyen (nem közvetlenül bőr vagy nyálkahártya alatt) futó vénájában.

Általában az alsó végtagot érinti, rendszerint a végtag duzzadása, meleg, lilásvörös bőr és súlyos esetben fájdalom jelzi. A mélyvénás trombózis sok esetben magától megszűnik, ám veszélyes szövődményeket, tüdőembóliát is okozhat. Véralvadék kialakulhat a bőrhöz közelebbi vénákban is, de ez nem annyira veszélyes, mivel jellemzően nem ad embólust a tüdőbe.

Ha ismered a tüneteket és a kockázati tényezőket, megelőzheted a betegség szövődményeinek kialakulását.

Milyen jelek figyelmeztetnek a trombózisra?

Nem ritka, hogy a mélyvénás trombózis alattomosan alakul ki, az esetek több mint felében nincsenek markáns, jól észrevehető tünetei. Ha tünetek alakulnak ki, akkor ezek az alábbiak lehetnek.

A trombus kialakulási helye előtti (amerről a véna vére jön) testrész megduzzad. Ez jelentheti a bokák, a lábfej, illetve egy egész alsó végtag megdagadását.

Fájdalom. Az alsó végtag érintettsége esetén leggyakrabban a vádliban jelentkezik, úgy tűnhet, mintha izomláz lenne.

Pirosság, illetve melegség a bedagadt terület felett.

Néha a mélyvénás trombózis első jele a tüdőembólia valamelyik tünete lehet. A tüdőembólia tünetei az alábbiak lehetnek.

Légszomj, fulladás (ez a leggyakoribb tünet).

Rossz közérzet, szorongás.

Köhögés, súlyos esetben véres köpettel.

Mellkasi fájdalom, amely általában mély lélegzetvételre vagy köhögésre súlyosbodik.

Szédülés, ájulás.

A mélyvénás trombózis okai

A mélyvénás trombózisnak számos hajlamosító tényezője lehet, mozgáshiány (például hosszan tartó ülés) vagy öröklött véralvadási zavar (trombózishajlam), de bizonyos rosszindulatú daganatok is növelik a trombózis kialakulásának kockázatát. Általában önmagában egy rizikófaktor még nem elég, az alábbi tényezők kombinációja vezet mélyvénás trombózishoz.

Hosszú ideig tartó ülés. Amikor a lábak huzamosan nincsenek használva (például vezetés vagy repülés közben), a vádli izmai nem húzódnak össze, és nem segítenek a vénás vér eltávolításában a lábból.

Huzamosabb ágynyugalom. Amikor a lábak hosszú időn keresztül nem mozognak (például kórházi bennfekvés, csonttörés miatt gipszelés vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat.

Sérülés vagy műtét. A vénák sérülése vagy műtéte lelassíthatja a véráramot, fokozva a véralvadék kialakulásának kockázatát. A műtét során alkalmazott általános altatás (anesztézia) kitágíthatja a vénákat, ami szintén elősegíti a véralvadást.

Öröklött véralvadási zavar. Ezt a mélyvénás trombózis családon belüli halmozott előfordulása mutatja.

Terhesség. A terhesség fokozza az alsó testfél (kismedence, lábak) vénáira nehezedő nyomást. Azok a nők, akiknek öröklött véralvadási zavaruk van, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott.

Daganat. Bizonyos daganatos megbetegedéseknél a véralvadást elősegítő anyagok mennyisége megemelkedhet. Egyes daganatellenes gyógyszerek is fokozhatják a trombózishajlamot.

Szívelégtelenség. A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél fokozott a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, mert a szívük kevésbé hatékonyan pumpálja a vért, mint a normális szív. Ez fokozza annak valószínűségét, hogy a vér áramlása lassulni fog, pangás alakul ki, majd bealvad.

Fogamzásgátló tabletták, hormon szubsztitúciós terápia. Mind a két készítmény csoport fokozhatja a vér alvadási készségét.

Pacemaker vagy centrális vénába helyezett katéter. Ezek az eszközök irritálhatják az erek falát és lassíthatják a vér áramlását.

Korábban elszenvedett mélyvéna trombózis, tüdőembólia. Nagyobb valószínűséggel ismétlődnek ezek a kórállapotok, ha már korábban is kialakultak ezek Önnél.

Mélyvéna trombózis vagy tüdőembólia a családban. Ha családjában valakinek mélyvéna trombózisa, vagy tüdőembóliája van vagy volt, akkor Önnél is fokozottabb a mélyvéna trombózis kialakulásának kockázata.

Elhízás, kövérség. A súlyfelesleg fokozza a kismedence és a láb területén lévő vénákra nehezedő nyomást, ezáltal lassítva a vér áramlását és fokozva a trombózis kockázatát.

Dohányzás. A dohányzás befolyásolja a véralvadást és a keringést.

Forrás: otvenentul.hu, A teljes cikk elolvasható a WEBBeteg.hu oldalán

További cikkeink:

Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés

Multifunkcionális Lábmasszírozó Készülék

CHI gép

Fokhagymaolaj kapszula

Kétszázezernél több ember adatai alapján ausztrál kutatók megállapították, hogy a napi 11 óránál többet ülők 40 százalékkal, nagyobb kockázattal haltak meg három éven belül, függetlenül attól, hogy egyébként mennyire voltak aktívak fizikailag.

Több mint 222 ezer 45 évesnél idősebb ember önbevalláson alapuló adatait elemezve úgy találták, hogy az első adatfelvételt követő három év elteltével a halálozási arány 40 százalékkal volt magasabb a napi 11 óránál többet ülők körében és 15 százalékkal a 8-11 órát ülők között azokhoz képest, akik naponta 4 óránál kevesebbet ültek.

"Az elhúzódó ülés káros hatásaira vonatkozó bizonyítékok egyre gyűlnek az utóbbi években" - hangsúlyozta Hidde van der Ploeg kutatásvezető, a Sydney-i Egyetem munkatársa. Mint hozzátette, tanulmányuk a nagy résztvevőszám miatt emelkedik ki a korábbiak sorából, valamint azért, mert elsők között vizsgálódott a teljes napi ülési idő ismeretében. Az eddigi adatok túlnyomó része ugyanis csupán a televízió előtt töltött időt vette figyelembe.

Az elemzett adatok Ausztrália 45 and up Study elnevezésű nagyszabású országos követéses vizsgálatából származtak. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy akik a munkaidejük jelentős részét ülve töltik, azok legalább szabadidejükben sétáljanak, mozogjanak, ne pedig a számítógép vagy a televízió előtt ülve töltsék el ezeket az órákat is.

A tanulmányt az Archives of Internal Medicine című orvosi folyóirat legutóbbi számában ismertették részletesen.

Forrás: MTI, origo.hu

További cikkeink:

Chi gép

Lábmasszírozó szőnyeg

Veszélyben vannak azok az emberek, akik naponta több órát töltenek egy helyben üléssel, figyelmeztet egy új tanulmány, mivel a túl sok üldögélés megnövelheti a krónikus betegségek, köztük a rák, a diabétesz és szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Az ausztrál és amerikai közös kutatás eredménye szerint az ülőmunkát végző emberek, például az irodai dolgozók vagy kamionsofőrök számára mindenképpen ajánlatos rendszeres időközönként felállni a székből és mozogni egy kicsit, hogy elkerüljék a krónikus betegségek megjelenését. „Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az aktív életmódot folytató emberek körében kisebb a krónikus megbetegedések aránya, ezért mindenképpen érdemes lecsökkenteni az egy helyben üldögéléssel töltött időt” - írta Richard Rosenkranz, a Kansas Állami Egyetem humán dietetikus docense az egyetem hírlevelében. „Az irodai munkák többsége hosszú, egy helyben való ülést igényel, ami egészségügyi szempontból rendkívül veszélyes lehet az inaktivitás és energiakibocsájtás alacsony szintje miatt” - magyarázta Rosenkranz.

A kutatás során több mint 63 000, 45 és 65 év közötti, Új-Dél-Walesben élő ausztrál férfit vizsgáltak meg. A kutatók rákérdeztek a résztvevők krónikus betegségeire, és megkérdezték tőlük, hogy naponta hány órát töltenek egy helyben üléssel. Az eredmények azt mutatták, hogy azok körében, akik csak napi négy vagy még kevesebb órát töltenek üldögéléssel, jóval kisebb valószínűséggel alakulnak ki olyan krónikus megbetegedések, mint a rák, a cukorbetegség, különböző szívbetegségek, vagy a magas vérnyomás, azokhoz viszonyítva, akik napi négy óránál többet töltenek egy helyben ülve. Akik viszont napi hat óránál is több időt töltenek üléssel, azok között jelentősen megnőtt a diabétesz kockázata. A tanulmányt teljes terjedelmében az International Journal of Behavioural Nutrition and Physical Activity című tudományos szakfolyóirat legutóbbi online kiadásában publikálták.

Forrás: vital.hu