Független tanácsadó honlapja.

 

 

ösztrogénszint

elhízás okaiAmennyiben több kalóriát visz be a szervezetébe, mint amennyit eléget, nem meglepő, hogy fölös kilókat szed fel. De mi van olyankor, mikor az étkezés és mozgás egyensúlyára odafigyel, ám mégis hízik? Ássunk a hízás mögött álló dolgok mélyére!

Alváshiány

Két dolgot kell megjegyezni az alvás és a hízás kapcsolatáról. Az egyik, hogy ha későn fekszik le aludni, nagyobb az esélye a késő esti nassolássnak, mely növeli a kalóriabevitelt. A másik, hogy alvásmegvonás hatására olyan biokémiai folyamatok indulnak be a szervezetben, melyek olyan hormonokat termelnek, amik növelik másnap reggel az étvágyat.  Sőt, étkezés után kevésbé lesz teltségérzete.

Stressz

Mikor az élet stresszhelyzetbe hoz bennünket, a szervezet túlélésre rendezkedik be. A kortizol nevű stresszhormon növeli az étvágyat. Emellett ilyenkor hajlamosabbak vagyunk magas kalóriatartalmú nassolnivalókkal kényeztetni magunkat, a komfortérzetünk növelése érdekében. Mindez egyenes út az elhízáshoz.

Antidepresszánsok

Egyes antidepresszáns gyógyszerek sajnálatos mellékhatása a testsúlygyarapodás, melyet az érintettek 25 százaléka tapasztal. Beszéljen orvosával az esetleges gyógyszerváltásról, ha a gyógyszer hatására hízást tapasztal. Ne feledje azonban, hogy sokan azért híznak az antidepresszánsok hatására, mert jobban érzik magukat, így visszatér az étvágyuk is.

Kortikoszteroidok

A gyulladáscsökkentő szteroid gyógyszerek általában súlygyarapodást okoznak. Ennek hátterében a folyadék visszatartás és a megnövekedett étvágy áll. Noha a súlygyarapodás ilyenkor megszokott, ennek a mellékhatásnak a súlyossága a gyógyszerdózis mértékétől, és a gyógyszerszedési idő hosszától függ. Néha a gyógyszer hatására a plussz kilók az arcra, a nyak hátsó részére rakódik.

A fogamzásgátló NEM okoz súlygyarapodást

A közszájon forgó tévhittel ellentétben a fogamzásgátló tabletták nem okoznak súlygyarapodást. Sőt, egyesek még fogynak is, a tabletta mellékhatásaként jelentkező hányinger miatt.

hízás okaiPajzsmirigy alulműködés

Amennyiben a pajzsmirigye nem termel elég thyroid hormont, valószínűleg fáradtnak, gyengének érzi magát, és könnyebben hízik. Elegendő thyroid hormon hiányában a metabolizmus lassul, így az elhízás veszélye is nagyobb. Gyógyszeres kezeléssel a súlygyarapodás is megállhat.

Menopauza

Ne fogja a menopauzára és a csökkent ösztrogénszintre a hízást! Mivel az életkor előrehaladtával lassul a metabolizmus, így kevesebb kalóriát égetünk el, az életmódbeli változtatások sokat segíthetnek.  Az viszont tény, hogy a klimax alatt felszedett kilók főleg a hasra, és nem a fenékre, combra rakódnak.

Cushing szindróma

A Cushing szindróma egyik legjellemzőbb tünete a testsúlygyarapodás, mivel ebben az esetben a beteg túl sok kortizol hormonnak van kitéve, mely növeli az étvágyat. A testsúlygyarapodás jelentős része az arcra, nyakra, felső hátra, vagy derékra rakódik.

PCOS – Policisztás petefészek szindróma

A PCOS gyakori hormonális probléma a termékeny korban lévő nőknél.  A betegség jellemzője, hogy rengeteg apró ciszta nő a petefészekre, mely állapot befolyásolja a hormonrendszert, megzavarja a menstruációs ciklust és szőrösödést, valamint aknékat okoz. Az ebben a betegségben szenvedő nők rezisztensek az inzulinra, ami súlygyarapodást okoz.  A pluszkilók leginkább a hasi tájékra rakódnak, így növelve a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Dohányzás abbahagyása

Általában azok, akik leszoknak a dohányzásról 2-5 kg-ot híznak. Miért? Először is, mert a nikotin csökkenti az étvágyat, így leszokás után, éhségrohamok törhetnek az emberre, mely könnyen túlsúlyhoz vezet. A nikotin gyorsítja a szervezet metabolizmusát is, és sokan nem csökkentik a kalória bevitelüket a dohányzás abbahagyása után. Ráadásul a nikotin csökkenti az íz érzékelést, ezért a dohányzás abbahagyása után az ételek ízletesebbnek tűnnek, mely nagyobb mennyiségű vagy gyakoribb ételfogyasztást okozhat.

 

Forrás: A teljes cikk a WebBeteg.hu oldalon


További cikkeink:

Chitosan kapszula

Capsilite kapszula

Carb Blocker kapszula

 

 

koffein fogyasztásAz amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatói – más intézményekkel karöltve – nemrég publikálták vizsgálatuk eredményeit az „Amerikai Klinikai Táplálkozás Szakfolyóirata”-ban.

Megállapították, hogy az ázsiai nők szervezetében magasabb az ösztrogén hormon szintje, ha napi 200 milligramm vagy több koffeint fogyasztanak. Ez a koffein mennyiség megfelel napi két csésze kávé elfogyasztásának.

Ugyanakkor a fehér bőrű nők (kaukázusi rassz) szervezetében, akik ugyanakkora mennyiségű koffeint fogyasztottak, az ösztrogénszint alacsonyabb, mint azoké, akik nem fogyasztottak naponta ennyi koffeint. A kutatás azt is megállapította, hogy az afro-amerikai nők szervezetében, akik ugyanannyi kávét fogyasztottak, mint az ázsiai és a fehér bőrű nők, az ösztrogén szintje szintén magasabb volt, de esetükben a statisztikai adatok kevésnek bizonyultak a következtetések levonásához.

A kutatók olyan nőket elemeztek ki, akik koffeinnel dúsított szódát, kávét, zöld teát vagy fekete teát fogyasztottak. Az összes nő esetében a kávé volt az, amelyik leginkább hozzájárult az ösztrogén hormonszint különbségeihez. A koffeines szóda és a zöld tea azonban az ázsiai, a fehér bőrű és az afro-amerikai nők szervezetében egyaránt magas ösztrogénszintet idézett elő.

A megfigyelt nők közül senkinek nem változott az ösztrogén hormon szintje a menstruációs ciklustól függően, pedig a kutatók azt várták volna.

Dr. Enrique Schisterman, a NIH egyik intézetének epidemiológiai és statisztikai kutatója mindezzel kapcsolatosan az alábbiakat mondta:

„Az eredmények azt jelzik, hogy a gyermekvállalási korban lévő nők körében a koffeinfogyasztás hatással van a szervezet ösztrogén szintjére. A különböző vizsgált csoportok között az ösztrogénszintek ilyen változásai rövidtávon láthatóan nem jártak hangsúlyos hatásokkal. Azt tudjuk, hogy az ösztrogénszint változásai olyan rendellenességekkel társulhatnak, mint az endometriosis, az osteoporosis, a méhnyálkahártya-, az emlő- és a petefészekrák. Mivel hosszú távon a kávéfogyasztásnak megvan az a potenciálja, hogy befolyásolja az ösztrogénszintet, okosabb, ha a kávéfogyasztást figyelembe vesszük, amikor az ilyen rendellenességek megértését célzó kutatásokat tervezünk.”

A szerzők arra is rávilágítottak, hogy a 18 és 34 év közötti nők 89 %-a átlagosan napi 1,5 csésze kávét iszik. Több mint 250 fő, 18 és 44 év közötti nőre vonatkozóan gyűjtöttek össze adatokat, 2005 és 2007 között. Ezek a nők naponta átlagosan 90 milligramm koffeint fogyasztottak – egy picivel többet, mint amennyi egy csésze kávéban szokásosan megtalálható. A résztvevő nők két, menstruációs ciklus alatt hetente egy vagy három alkalommal jelentek meg a vizsgálatot végző klinikán. A kutatók az alábbi adatokat gyűjtötték be tőlük:

  • A megelőző 24 órában mit ettek,
  • Mennyit aludtak,
  • Dohányoztak-e és ha igen, mennyit,
  • Végeztek-e testmozgást, valamint
  • További életmódbeli adatokat.

A szerzők az alábbi következtetést vonták le: „A koffein mérsékelt fogyasztása csökkent ösztradiol (női nemi hormon) koncentrációval társult a fehér bőrű nőknél, míg a koffeines szóda és a zöld tea bevitel minden egyes rassznál magasabb ösztradiol koncentrációval járt együtt. Biztos, hogy további kutatásokat fogunk végezni a koffein és a koffeines italok fogyasztása és a reproduktív (szaporító) hormonok kapcsolatát, továbbá azt vizsgálva, hogy ezek az összefüggések mennyire különböznek rasszonként.”

A koffein fogyasztásának további pozitív és negatív hatásai vannak mind a fizikális, mind a mentális egészségre nézve, ezt az alábbi táblázat szemlélteti:

A koffein egészségre gyakorolt hatásai:

A koffein egészségre gyakorolt hatásai:

 

Pozitív hatások

Negatív hatások

Mentális egészség

Fokozott figyelem és éberség, csökkent fáradtságérzet

Szorongás és hozzászokás

Kardiovaszkuláris rendszer

Csökkent kardiovaszkuláris betegség kockázat

Fokozott vérér-összehúzódás és megnövekedett vérnyomás

Anyagcsere

Alacsonyabb cukorbetegség kockázat

Felgyorsult anyagcsere, fokozott vizelet kiválasztás

Izomzat

 

A finom motoros mozgások csökkent kontrollja

 

Forrás: diagnozis.hu

 

csontritkulás megelőzéseTudta, hogy a csontritkulás éppen annyira a férfiak problémája is, mint a nőké? Hazánkban negyed millió nő szenved a betegségtől és nagyjából ennek a negyede a csontritkulással diagnosztizált férfiak száma. A jó hír az, hogy egészen egyszerű módszerekkel akadályozható meg ennek a csúnya betegségnek a kialakulása, és ha már kifejlődött, egyszerűen javítható a csontok minősége.

 

Az alábbi pár ötlet a legjobb módszerek gyűjteménye, amit ismerek a csontok egészségének megóvása és javítása érdekében.

 

1. Önképzés - Amennyiben ismeri a csontritkulás jeleit és tüneteit, tudja a kezelés és a megelőzés módszerét, megállíthatja még az előtt, hogy komolyabb problémát okozna.

A csontritkulás (oszteoporózis) szó szerint azt jelenti, hogy "porózus csont". Akkor beszélünk róla, amikor a csontsűrűség arra a pontra csökken, hogy a csontok már nem elég erősek ahhoz, hogy tartsák a testet. A korai csontritkulást általában nem kíséri fájdalom vagy érezhető tünet, és csak az első törött csont lesz a figyelmeztető jele a problémának. A leggyakoribb csontritkulással összefüggő törés helye a gerinc, a csípő és a csukló. Mivel a csontok fokozatosan gyengülnek, a hátfájás, a testmagasság csökkenése és a görnyedt testtartás is figyelmeztető jelek lehetnek.

Gyermek- és fiatalkorban a csontok folyamatos, ciklikus átalakulásban vannak. Az új csontszövetek felépítése és a régiek lebontása gyors és eközben a csonttömeg növekszik, mert a felépülés gyorsabb, mint a leépülés. Azonban ahogy a negyvenes éveinkbe lépünk, ez a folyamat lelassul és elkezdünk több csontszövetet veszíteni, mint amennyi újból keletkezik. Megfelelő karbantartás és néhány létfontosságú tápanyag hiányában hamar betegséggé fajulhat a csontjaink szegényes állapota.

 

csontritkulás-oszteoporózis2. Mérjünk - A csontritkulás mérése egyszerű, fájdalommentes és nem invazív.

Az orvosok számára több eszköz is rendelkezésre áll ehhez és már nagyon korai stádiumban észre tudják venni a csökkenést. A röntgen, az ultrahang és a CT is alkalmas a mérésre és elsősorban a változást kell figyelni a két mérés közt eltelt időben.

 

3. Figyelje a hormonjait - Bár közismert a nők esetében az ösztrogénszint és a csontritkulás kapcsolata, a férfiak esetében is hasonló jeleket láthatunk.

A nők esetében a menopauza és a csontritkulás kezdete közt látványos egybeesés figyelhető meg. Amikor az ösztrogén szintje leesik, a csontvesztés az évi 1% körüli értékről mintegy 3%-ra növekszik egyik évről a másikra. Bár később ez a romlás magától lelassul, de nem áll meg teljesen. És addigra elvesztik a teljes csonttömegük 35-50%-át.

A férfiak esetében a tesztoszteron hormon van kapcsolatban a csontsűrűség változásával. A korosodás során először ez csökken, majd ezt követi az ösztrogén csökkenése és onnantól a folyamat hasonlóan zajlik, mint a nők esetében. Egyes kutatók szerint a tesztoszteron szint fenntartása védelmet jelent a férfiak csontritkulásával szemben.

Az egészséges életmód testben és lélekben képes kiegyensúlyozni a hormonháztartást férfiak és nők esetében egyaránt. Bár léteznek hormonkiegyensúlyozó terápiák is, de ezeket nem javasolnám, mivel nem kockázat nélküliek. Orvosi felügyelet mellett haszonnal alkalmazhatja, de óva intem attól, hogy öngyógyításba kezdjen hormonkészítményekkel.

 

4. pH egyensúly - A táplálkozásunk felborult pH egyensúlya az egyik legfontosabb kezelendő probléma a csontritkulás megelőzésében és kezelésében.

Az acidózisnak, a test szöveteinek savas irányba tolódásának számos oka van. Szerepet játszik ebben a stressz, a környezetszennyezés, a sav-termelő élelmiszerek fogyasztása és ezek együtt folyamatos sav-kiegyensúlyozásra kényszerítik a szervezetünket. Mivel a sejtjeink enyhén lúgos környezetet kívánnak, a szervezetünk szabályzó rendszere mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt biztosítsa. Amennyiben savasító hatás éri, a csontokat sem kíméli és kalciumot von ki belőlük a súlyosabb probléma kivédése érdekében.

A leghatékonyabb módszer a romboló elsavasodás megelőzésére a megfelelő étrendi összeállítás. A 60%-ban lúgosító hatású ételek fogyasztása és a savképző ételek 40% alatt tartása elegendő ehhez. A magyar étrend azonban ennek nem felel meg ma már. Alig esznek zöldséget és gyümölcsöt az emberek. A tészták, a burgonya, a rizs, a hús, a sajt, a tej mind-mind savas elemekre bomlanak az emésztés során.

Minden étkezéshez szükséges lenne lúgosító zöldséget fogyasztani, de legalább egy magas kalcium és magnézium tartalmú étrend-kiegészítőt.

 

5. Életvitel - Talán ez a legfontosabb kulcs, ami a megoldáshoz vezet. A mozgásszegény életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás mind csökkentik a csontképződést és zavarják a kalciumfelszívódást.

Mindössze napi 10-15 perc megerőltető testmozgás elegendő a csontvesztés megállításához. Az izmokat fájdalomig feszítő súlyzós edzés és az egyszerűbb gyakorlatok (mint kerékpározás, gyaloglás) kombinácója adja a legjobb eredményt. Amennyiben ez a szabad levegőn végzett gyakorlat, az még növeli a hatékonyságot.

 

6. Kalcium, d-vitamin, k-vitamin - Pár létfontosságú tápanyag hiánya rontja a csontok állapotát. Ráadásul ezek felszívódása az életkorral csökken, tehát célszerű bőséges mennyiségben fogyasztani őket.

A napi kalcium bevitelt 40 éves kor felett célszerű napi 500mg felett tartani. Akinek ismert kalcium felszívódási problémája van, annak akár napi 1000mg is szükséges lehet, persze arányosan megnövelt magnézium bevitel mellett. 65év felett, pedig 1200-1500mg lenne a kívánatos.

A d-vitamin nélkül a kalcium felszívódása és a csontokba való beépülése nem megy végbe. Mindegy, hogy heti egyszer a napozás vagy a szoláriumozás alkalmával, vagy naponta 1000NE D-vitamin kapszulával szerzi be valaki a szükségletét. Az állatok zöme étrend útján jut D-vitaminhoz - lévén szőr borítja a bőrüket. Az emberek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy akár a napfényből ingyen is hozzájutnának, ha figyelnének erre.

A C-vitamin, a K2-vitamin szintén javítja a kalcium felszívódást és ezen keresztül a csontok állapotát. Azt mondhatjuk, hogy egy kiegyensúlyozott multivitamin, ami legalább 500mg kalciumot is tartalmaz, remekül megfelel erre a célra.

A csontritkulás egy sajnálatos mellékhatása az öregedésnek, de nem feltétlenül kell ennek bekövetkeznie. Némi tudatossággal megelőzhető az életminőség romlása. Soha nem késő átvenni az irányítást a saját életminősége és egészsége felett.

 

Forrás: naturhirek.hu

 

kalcium por gyerekeknek cink kapszula chitosan kapszula
Kalcium por gyerekeknek Cink kapszula Chitosan kapszula

 

 

vizelettartási zavarokGyermekkorban még, időskorban, pedig már nincs számottevő különbség, de felnőttként a vizelettartási zavarok jobban sújtják a nőket, mint a férfiakat. Vajon mi lehet ennek az oka?

 

Beszéljünk erről is!

Van, aki úgy gondolja, az egészségügyi sajtó túl sokat foglalkozik az inkontinencia kérdésével, sőt olyan vélekedést is hallani, hogy ez egy "divatos", "kitalált" probléma. Nos, azok a százezrek, akiket érint, biztosan nem így gondolják. Ők örülnek, ha információt szerezhetnek arról, hogy az őket sújtó kínos kellemetlenség nem egyedi eset, hanem vannak sorstársaik, és hogy ma már egyre többet tudhatnak meg ennek okairól, hátteréről, kezelésének lehetőségeiről. A nagy sorscsapásokhoz képest persze apró kellemetlenség csupán, amiről beszélünk, nem okoz fájdalmat, és nem lehet belehalni sem. Ugyanakkor az életminőséget igen súlyosan rontja, ha valaki nem mer egy jóízűt nevetni a társaságban, retteg a köhögéstől, tüsszentéstől, nem mehet el kocogni vagy egy aerobikedzésre, mert fél, hogy a legváratlanabb pillanatokban "baleset" történhet vele, elcseppenhet a vizelete, kevésbé eufemisztikusan: bepisilhet.

 

Az inkontinencia inkább a nőket érinti

Fel sem tudjuk igazán mérni, hány embert érinthet ez a kínos probléma, hiszen igen sokan még családjuk, sőt ami nagyobb baj, még az orvosuk előtt is titkolják ezt. Nemzetközi statisztikák becslése szerint a népesség öt-hat százaléka lehet érintett, vagyis Magyarországon legalább hatszázezerre becsülik a számukat. Elgondolkodtató tény, hogy az érintettek legnagyobb része, négyötöde nő. Míg a gyermekkorban még nincs különbség a két nem körében előforduló vizelettartási nehézségek aránya között, a legidősebbek között, pedig újra kiegyenlítődik az arány, a középkorúak esetében eltolódik: sokkal több nő érintett, mint ahány férfi. Mi lehet ennek az oka?

Dr. Szabados Péter, a Margit Kórház fejlődés-neurológiai osztályának főorvosa, az inkontinencia szakértője mutatta be ennek az érdekes különbségnek a hátterét. Annak, hogy a nőket jobban sújtja az inkontinencia, mint a férfiakat, egyaránt vannak anatómiai, élettani, élethelyzetbeli okai, sőt ezeken kívül a kisfiúk és a kislányok nevelésében megmutatkozó szocializációs különbségekre is visszavezethető.

 

Női viszontagságok

A nők jellemzően két életszakaszukban kerülnek szembe leggyakrabban vizelettartási nehézségekkel. Először kismama korukban érheti el őket ez a kínos kellemetlenség, mivel a növekvő magzatot hordva a méh nyomja a hólyagot, illetve a megnövekedett testsúly a medencealapi izmokra nehezedő terhet átmenetileg megnöveli, rontva a zárizmok hatékonyságát.

 

A szülés folyamata szintén lazítja-nyújtja a záróizmokat, és előfordulhatnak a szülés során a vizeletelválasztó rendszert érintő sérülések is, mint például a hólyagsérv. A gátizmok gyengülésével alakul ki a nőket leginkább sújtó ún. stressz-inkontinencia: a hasűri nyomás hirtelen megemelkedésekor (emelés, köhögés, tüsszentés, ugrálás stb. során) a kitágult záróizom megnyílik, és vizelet távozik. Meglepően sokan tapasztalják ezt, a kismamák mintegy kétharmada éli át. Szerencsére a nagyobb részüknél a szülés utáni regenerációs időszak után elmúlnak ezek a tünetek, de több tízezerre tehető azoknak a fiatal anyukáknak a száma, akiknél egy évvel később is megmaradnak. Az inkontinenciának gyakorlatilag a szüléshez kapcsolódó az egyetlen olyan formája, amelyik magától, kezelés nélkül is megszűnhet. Ha azonban nem terhesség, hanem elhízás okozza a gátizmok meggyengülését, akkor a túlsúllyal együtt a vizelettartási nehézség is állandósulhat. Márpedig a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének adatai szerint Európában a magyar nők között a legnagyobb a súlyproblémákkal küzdők aránya! A változó korban lévő nők szintén ki vannak téve az inkontinencia kellemetlenségeinek, ők a megváltozott hormonháztartásuknak, az ösztrogénszint csökkenésének köszönhetik a támasztó kötőszövetek lazulását, a gátizmok gyengülését és a zárásban szerepet játszó nyálkahártyák elváltozását.

 

A férfiaknak könnyebb?

Mindenki ismer olyan férfiakat, akiknek elképesztő a "befogadóképessége": több sör után sem kell a vécére sietnie. A húgyhólyag űrtartalma változó, férfiaknál valóban nagyobb, a teljes kapacitás átlagosan fél liter, de ennél több is lehet, elérve akár az egy litert is. A termékeny korú férfiaknak még egy anatómiai különbség is segít abban, hogy ne legyenek vizelettartási problémáik: ők egy plusz záróizommal is el vannak látva, amely a húgyvezetéket választja el a hólyagtól. Ennek az izomnak nem a vizelettartás a funkciója, hanem a megtermékenyítés segítése, hiszen ez gondoskodik arról, hogy az ondó kifelé és ne a hólyagba ürüljön. Amikor azonban ez az izom már nincs edzésben, vagyis a férfiasan aktív időszak elmúltával aztán romlik a férfiak vizelettartási képessége is.

A nevelés is hozzájárul

A hólyag aktivitását paraszimpatikus és szimpatikus izomrostok működése vezérli. Hosszú szocializálódás során tanuljuk meg a hólyagfeszülést érzékelni és működtetni. Normál fiziológia esetén 120 ml-nél érezzük meg, hogy van valami a hólyagban, az első, még nem sürgető vizelési inger 200 ml-nél van. Azonban a hólyag kapacitását nemcsak anatómiai adottságok, hanem a szocializáció, a nevelés során elsajátított automatizmusok is befolyásolják - hívta fel a figyelmet dr. Szabados Péter fejlődés-neurológus főorvos.

 

Nem is gondolnánk, mennyit jelent az, hogy a nevelés során a kislányok vizeletürítési szokásait másként alakítjuk ki. Mivel az ő pisiltetésük nagyobb macerával jár, mint a dolgukat állva is elvégző fiúké, jobban is féltjük őket, korán megtanítjuk arra, hogy idegen, kétes tisztaságú vécére ne üljenek rá. Ezért aztán otthonról indulás előtt mindig elhangzik: "Voltál vécén, kislányom? Nem kell pisilni?" A gyakrabban, elővigyázatosságból, vagyis inger, késztetés jelentkezése előtt is pisiltetett lányoknál aztán a hólyag kapacitása is a fiúkénál alacsonyabb marad, mert ezt az ürítési gyakoriságot "szokja meg". Márpedig a szakemberek meghatározása szerint, ha valakinek egy nap alatt nyolcszor vagy annál gyakrabban kell vécére mennie, az már az ún. késztetéses inkontinenciában szenved: kicsi a hólyag kapacitása, illetve a vizelési inger indokolatlanul, akár félig sem telt hólyagnál is jelentkezik. A késztetéses inkontinencia is inkább a nőket érinti! (Ez a forma alakulhat ki az ismétlődő hólyagirritációk, fertőzések, gyulladások miatt is, amelyek szintén tipikus női bajok.)

A folyamat felnőttkorban is folytatódik, sőt önmagát erősítővé válik, hiszen, aki kismamaként vagy betegség során átélt már inkontinens jelenségeket, az megszokta, hogy vigyázni kell, hogy elkerülje a balesetet, így továbbra is tartja magát a beidegződött óvatossági rendszabályokhoz. Nem egy felnőtt nőtől hallottam már féltréfásan mondani indulás előtt: "Elmegyek még egy lélektani pisilésre" - vagyis maga is tudja, hogy szükségtelen megkísérelnie az ürítést, de megszokta, hogy csak így érzi magát biztonságban otthonától eltávolodva. Így nem csoda, hogy a hólyag megnyúlási képessége kicsi marad, a vizelettartási problémák pedig, kevert formában, stressz- és késztetéses inkontinencia jellemző vonásait is hordozva, állandósulnak.

 

Forrás: hazipatika.com