Független tanácsadó honlapja.

 

 

ösztrogén

koffein fogyasztásAz amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatói – más intézményekkel karöltve – nemrég publikálták vizsgálatuk eredményeit az „Amerikai Klinikai Táplálkozás Szakfolyóirata”-ban.

Megállapították, hogy az ázsiai nők szervezetében magasabb az ösztrogén hormon szintje, ha napi 200 milligramm vagy több koffeint fogyasztanak. Ez a koffein mennyiség megfelel napi két csésze kávé elfogyasztásának.

Ugyanakkor a fehér bőrű nők (kaukázusi rassz) szervezetében, akik ugyanakkora mennyiségű koffeint fogyasztottak, az ösztrogénszint alacsonyabb, mint azoké, akik nem fogyasztottak naponta ennyi koffeint. A kutatás azt is megállapította, hogy az afro-amerikai nők szervezetében, akik ugyanannyi kávét fogyasztottak, mint az ázsiai és a fehér bőrű nők, az ösztrogén szintje szintén magasabb volt, de esetükben a statisztikai adatok kevésnek bizonyultak a következtetések levonásához.

A kutatók olyan nőket elemeztek ki, akik koffeinnel dúsított szódát, kávét, zöld teát vagy fekete teát fogyasztottak. Az összes nő esetében a kávé volt az, amelyik leginkább hozzájárult az ösztrogén hormonszint különbségeihez. A koffeines szóda és a zöld tea azonban az ázsiai, a fehér bőrű és az afro-amerikai nők szervezetében egyaránt magas ösztrogénszintet idézett elő.

A megfigyelt nők közül senkinek nem változott az ösztrogén hormon szintje a menstruációs ciklustól függően, pedig a kutatók azt várták volna.

Dr. Enrique Schisterman, a NIH egyik intézetének epidemiológiai és statisztikai kutatója mindezzel kapcsolatosan az alábbiakat mondta:

„Az eredmények azt jelzik, hogy a gyermekvállalási korban lévő nők körében a koffeinfogyasztás hatással van a szervezet ösztrogén szintjére. A különböző vizsgált csoportok között az ösztrogénszintek ilyen változásai rövidtávon láthatóan nem jártak hangsúlyos hatásokkal. Azt tudjuk, hogy az ösztrogénszint változásai olyan rendellenességekkel társulhatnak, mint az endometriosis, az osteoporosis, a méhnyálkahártya-, az emlő- és a petefészekrák. Mivel hosszú távon a kávéfogyasztásnak megvan az a potenciálja, hogy befolyásolja az ösztrogénszintet, okosabb, ha a kávéfogyasztást figyelembe vesszük, amikor az ilyen rendellenességek megértését célzó kutatásokat tervezünk.”

A szerzők arra is rávilágítottak, hogy a 18 és 34 év közötti nők 89 %-a átlagosan napi 1,5 csésze kávét iszik. Több mint 250 fő, 18 és 44 év közötti nőre vonatkozóan gyűjtöttek össze adatokat, 2005 és 2007 között. Ezek a nők naponta átlagosan 90 milligramm koffeint fogyasztottak – egy picivel többet, mint amennyi egy csésze kávéban szokásosan megtalálható. A résztvevő nők két, menstruációs ciklus alatt hetente egy vagy három alkalommal jelentek meg a vizsgálatot végző klinikán. A kutatók az alábbi adatokat gyűjtötték be tőlük:

  • A megelőző 24 órában mit ettek,
  • Mennyit aludtak,
  • Dohányoztak-e és ha igen, mennyit,
  • Végeztek-e testmozgást, valamint
  • További életmódbeli adatokat.

A szerzők az alábbi következtetést vonták le: „A koffein mérsékelt fogyasztása csökkent ösztradiol (női nemi hormon) koncentrációval társult a fehér bőrű nőknél, míg a koffeines szóda és a zöld tea bevitel minden egyes rassznál magasabb ösztradiol koncentrációval járt együtt. Biztos, hogy további kutatásokat fogunk végezni a koffein és a koffeines italok fogyasztása és a reproduktív (szaporító) hormonok kapcsolatát, továbbá azt vizsgálva, hogy ezek az összefüggések mennyire különböznek rasszonként.”

A koffein fogyasztásának további pozitív és negatív hatásai vannak mind a fizikális, mind a mentális egészségre nézve, ezt az alábbi táblázat szemlélteti:

A koffein egészségre gyakorolt hatásai:

A koffein egészségre gyakorolt hatásai:

 

Pozitív hatások

Negatív hatások

Mentális egészség

Fokozott figyelem és éberség, csökkent fáradtságérzet

Szorongás és hozzászokás

Kardiovaszkuláris rendszer

Csökkent kardiovaszkuláris betegség kockázat

Fokozott vérér-összehúzódás és megnövekedett vérnyomás

Anyagcsere

Alacsonyabb cukorbetegség kockázat

Felgyorsult anyagcsere, fokozott vizelet kiválasztás

Izomzat

 

A finom motoros mozgások csökkent kontrollja

 

Forrás: diagnozis.hu

 

menopauza elhízásA menopauza idején a nőknél inkább a derekuk köré rakódik le nagyobb mennyiségű zsírréteg, nem, pedig a csípőjük köré, ezért fordulhat elő, hogy sok idősebb nőnek a korábbi homokóra alakja helyett almaformája lesz.

A Nemzetközi Menopauza Társaság által készített, a Climacteric folyóiratban közzétett vizsgálat arra is fényt derített, hogy korábbi vélekedésekkel szemben nem a hormonpótlás következtében gyarapszik a nők súlya, sőt a has körüli zsírlerakódás még meg is gátolható ily módon. Amint azt a kutatást vezető Susan Davis professzor, a melbourne-i Monash Egyetem munkatársa is kifejtette, a hízás hátterében valójában a környezeti tényezők és maga az öregedés állnak, a zsírlerakódás, pedig csupán a test válasza az ösztrogén mennyiségének csökkenésére, mely során a zsír a csípő helyett egyre inkább a deréktájon jelentkezik.

Az ösztrogén termelés leállásának következtében a legtöbb nő hőhullámokat, hangulatingadozást és erős éjszakai izzadást is tapasztal magán, és ebben az időszakban természetes lehet némi súlygyarapodás is. A kutatásból azonban az is kiderül, hogy a hasra lerakódott zsírmennyiség a menopauzán átesett nőknél növelheti az anyagcsere-betegségek kockázatát, ezért ilyenkor még nagyobb figyelmet kell fordítani a helyes életmódra, a megfelelő táplálkozásra és az elegendő mozgásra.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

Chitosan kapszula

Carb Blocker kapszula

Chi gép

 

 

KlimaxMi a közös az alacsony ösztrogénszintben, az alacsony kalciumszintben, a garat- és szájszárazságban? Első pillantásra úgy tűnik, nem sok.

Egy tanulmány szerint azonban a szájszárazságban szenvedő, változókorban lévő nőkben magasabb az alacsony kalciumszint és a csontritkulás kockázata.

A Menopause folyóiratban megjelent tanulmány szerzői vizsgálataik során először azt zárták ki, hogy az alanyokban nincs jele a szájszárazságot okozó egyéb tényezőknek, például a következőknek:

 

 

• Gyógyszerszedés (antihisztaminok, vízhajtók vagy vizelettartási zavar elleni gyógyszerek).

•  A Sjögren-szindrómához hasonló betegségek.

•  A nyálmirigyek műtét, orvosi kezelés vagy sugárzás következtében kialakuló károsodása.

•  Túlzott verejtékezés.

•  Dohányzás.

•  Fej- vagy nyaksérülés, illetve műtét.

•  Túlzásba vitt testmozgás, láz, égési sérülés vagy hasmenés okozta kiszáradás.

Ezt követően a nyálat vizsgálták. Azokban a nőkben, akik a szájszárazság fent felsorolt okainak egyikével sem rendelkeztek, magasabb volt a nyálban magasabb volt a kalcium, a kortizol hormon és a mellékpajzsmirigy-hormon szintje. E két hormon szintje a menopauza alatt emelkedik meg alacsony ösztrogénszint esetén. Azokban a nőkben, akik nem szenvedtek szájszárazságban, normális volt a két hormon és a kalcium szintje a nyálban.

A szájszárazság tüneteit mutató nőkben emellett a csontritkulás valószínűsége is magasabbnak mutatkozott. Ha tehát valaki a változókorban van, és a szájszárazság tüneteit észleli, érdemes konzultálnia orvosával egy esetleges csontsűrűség-vizsgálatról.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

Magas tápértékű kalcium por

Magas tápértékű kalcium gyermekeknek

Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal

Lecitin tartalmú kalcium

Gai-Bao tabletta

Kalcium rágótabletta

Kang-Li kapszula

 

 

hőhullámok - klimaxA hőhullámokról, amelyeket a legtöbb nő tapasztal a menopauza során, nemrégiben bebizonyosodott, hogy egy bizonyos agyi terület a felelős a kialakulásukért.

Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza, a Magyar Menopauza Társaság tagja a kellemetlen jelenség hátterét világítja meg.

 

Idegsejtek lehetnek a felelősek

Ahogyan nemrégiben a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent, az UA College of Medicine kutatói közelebb jutottak a hőhullámok és az izzadás mechanizmusának megismeréséhez. A tudósok beazonosítottak egy KNDy nevű idegsejt csoportot a hipotalamuszban, amely valószínűleg kontrollálja a hőhullámok kialakulását, valamint kapcsolatot teremt az idegrendszer és a hormonális jelek közt.

A kísérletek során a kutatók mesterséges menopauzát hoztak létre patkányokban az ösztrogén hormon kivonásával. Kiderült, hogy azoknál a patkányoknál, amelyeknél a KDNy neuronok inaktiválódtak, alacsonyabb volt a testhőmérséklet. Ebből arra következtettek, hogy ezek kontrollálhatják a vazodilatáció nevű folyamatot, vagyis tágítják az ereket, hogy több vér folyhasson át rajtuk.

A KDNy neuronok ugyanis a keringő ösztrogénre reagálnak. Ha ez utóbbi szintje lecsökken - ahogy a klimax alatt történik - a neuronok „megzavarodnak”, egyre nagyobbra nőnek és egyre több ingerületátvivő anyagot gyártanak. Mivel pedig kapcsolatban vannak az agy hőtermelő központjával, megnövekedett aktivitásuk téves üzenetet közvetít: „nagyon meleg van”. Így tehát beindul a vazodilatáció, vagyis a hőleadás - elkezdünk izzadni, hőhullámok jelentkeznek.

A tudósok szerint ez a felismerés lehet az első lépés a megfelelő, célzott terápia kialakításában, amely esetleg túlmutat a már bevált ösztrogén-pótláson.

 

Szinte minden nő megéli

A hőhullámok során az erősebb véráramlás miatt a bőr láthatóan kipirosodik, így kísérli meg leadni a hőt. Ugyanez a célja az izzadásnak is.  Korábbi felmérések szerint ezt a tünetet a nők közel 90 százaléka megtapasztalja, elsősorban hőhullámokat, másodsorban éjszakai verítékezés formájában.

 

Sokaknál több, mint három évig fennállnak a kellemetlenségek, sőt meglepő módon, akár az utolsó menstruációt követő 10 évben végig jelen vannak - ismerteti  Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza. Van néhány ismert kockázatnövelő tényező is, mint az előzetes méheltávolítás, a dohányzás, a jelentősebb alkoholfogyasztás, a tartós stressz, a depresszióra való hajlam és a korán elmaradó menstruáció.

 

Megoldás: életmód és szükség esetén hormonpótlás

A megoldás első lépése mindenképpen a szakorvosi konzultáció. Mielőtt szóba kerülne a hormonpótlás, érdemes megreformálni az életmódot, ami enyhébb esetekben csökkentheti a tüneteket - hangsúlyozza Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza.

A rendszeres testmozgás, a hűvösben alvás, gyakori szellőztetés, a fűszeres ételek, a kávé, az alkohol, a dohányzás kerülése, és a stressz kezelése sokat segíthet. Ezeken felül át kell gondolni a hormonpótlás lehetőségét. A döntés előtt a páciensnek mindenképpen szükséges részt vennie egy szakorvosi vizsgálaton, EKG-n, vérvételen, testsúly- és csontsűrűség mérésen, ultrahang vizsgálaton, illetve ha indokolt, más vizsgálatokon is. Az érintettnek és a szakorvosnak együtt kell meghoznia a döntést. A cél a legkisebb, még hatékony adag előírása, amelyet rendszeres orvosi kontroll mellett lehet biztonságosan alkalmazni.

 

Forrás: OxygenMedical, napidoktor.hu

 

egészségügyi betét kang li kapszula ligetszépe kapszula
Egészségügyi betét Kang li kapszula Ligetszépe kapszula

 

 
ElsőElőző1234TovábbUtolsó