Független tanácsadó honlapja.

 

 

ízületi kopás

ízületi kopásAz ízületi kopás az egyik leggyakoribb betegségnek számít ma Magyarországon. Általában sérülések, gyulladások, veleszületett kóros elváltozások okozzák. A súlyos kopások mozgáskorlátozottságot, fájdalmat, ízületi folyadék gyülemet okoznak a betegnek – ezek esetén, pedig sajnos szükségessé válik protézis beültetése. A leggyorsabb, leghatékonyabb műtéti módszert egy magyar orvos fejlesztette ki.

A műtéteit követő rendkívül gyors gyógyulások nyomán vált világszerte ismertté Prof. Dr. Hangody László ortopéd sebész, baleseti sebész, egyetemi tanár, az MTA doktora és tagja, ízületsebész szinte valamennyi ízületi betegség specialistája. A csípő- vagy térdízület betegségeinek műtétes korrekciója megszokott esetben nagy vágással és hosszas lábadozással jár. Hangody professzor, a Budapesten nemrégiben megnyílt Dr. Rose Ortopédiai Centrum vezetőjeként viszont 40–60 perces műtéteket követően, a beavatkozás másnapján talpra állítja a betegeket, akik átlag két-három nap után saját lábukon távozhatnak a kórházból. A világon az elsők között talált rá az ízületi felszínpótlás hatékony módszerére.

 

Az ízület, ha egyszer roncsolódott, kopott, magától nem regenerálódik. A szervezet ugyan igyekszik valamennyire rostos porccal pótolni, ám ez csak hiányosan sikerül. Az ízületi felszínek sérüléses vagy kopásos károsodásai nyomán kialakult degeneratív elváltozások a leggyakoribb mozgásszervi problémák, fájdalmat, mozgáskorlátozottságot, csökkent munkaképességet, korlátozott életvitelt okoznak. Legsúlyosabb esetekben csak az ízület kicserélése – endoprotézis-beültetés – biztosíthat a betegnek elfogadható megoldást. „A kopás korábbi stádiumaiban még van lehetőség arra, hogy kisebb műtéttel – fém- és műanyag implantátumok beültetése nélkül – kezeljük a beteg panaszait, állítsuk helyre a porcfelszín-károsodásokat. A biológiai szemlélet alapján végzett porcfelszín-kezelések azonban csak az utóbbi években váltak hatékonnyá – magyarázza a professzor. – A porc ugyanis rossz regenerációs képességgel rendelkezik, ha egyszer roncsolódott, kopott, magától nem gyógyul meg. A szervezet ugyan igyekszik valamennyire rostos porccal pótolni, ám ez csak hiányosan sikerül.”

 

Prof. Dr. Hangody László „túllépett” a szervezet önjavító kudarcán, és azoknál a betegeknél, akiknél talált jó minőségű üvegporcot az ízületben, megoldja ebből a pótlást. Az ízület úgynevezett nem terhelő felszínein ugyanis többnyire van még elegendő ép ízületi felszín, s az azokból kimetszett kis henger alakú darabokat mozaikszerűen beülteti a sérült porc helyére. Ezek a szövetszigetek képesek a még üresen maradt részeket reprodukálni. Az első ilyen beavatkozást a kilencvenes évek legelején végezte. Máig világszerte már évente több mint negyvenezer ilyen műtét történt a magyar eljárásként ismertté vált technikával. A professzor mindehhez speciális műszerkészletet fejlesztett ki, amellyel a beavatkozás kis metszésből vagy ízületi tükrözés útján is elvégezhető. „Aki bejön hozzám, feszült, kiszolgáltatott helyzetben van. Vagy azért, mert nem volt tapasztalata egészségügyi intézménnyel, vagy azért, mert már volt. Ha ez az első találkozás jól sikerül, az segíti a gyógyulás folyamatát is. A tanáraimnál is azt láttam, ha a beteg megérzi, hogy abban a pillanatban nekem ő a legfontosabb, az a legbonyolultabb eseteknél is sok mindenen átsegítheti” – vall módszeréről Hangody professzor.

 

A hazai és a nemzetközi tudományos élet Hangody professzor módszerét hatalmas elismeréssel fogadta. „Már 1994-ben, majd 1996-ban megnyertük az európai térdsebész-társaság kongresszusának első díját az eljárással. Mégis, az azóta eltelt időszakban az évente világszerte elvégzett műtétek magas száma jelenti a legnagyobb elismerést – hangsúlyozza a professzor. – A technikát igazolta az idő, nem vesztett népszerűségéből. Ebben döntő szerepe van annak, hogy a tőlünk független vizsgálatok, klinikai tapasztalatok is alátámasztották azokat az eredményeket, megfigyeléseket, amiket mi már kezdetben publikáltunk.”

 

Hangody professzor az azóta eltelt időkben több újdonsággal is bővítette módszerét.  Elmondása szerint a porckutatás az egyik legdinamikusabban fejlődő ága a mozgásszervi sebészetnek. „Mi magunk is folyatunk új vizsgálatokat biodegradábilis vázszerkezetek, porcsejtátültetés terén, és friss humán kadaverekből nyert porcszövet átültetésével is már öt évnél hosszabb klinikai tapasztalatokkal rendelkezünk. Az említett területeken is vezettünk be olyan újításokat, fejlesztéseket, amivel – úgy gondoljuk – hozzá tudtunk járulni a klinikai eredmények fejlődéséhez, javulásához.”

 

Forrás: eletforma.hu

 

Cordyceps kapszula Chitosan kapszula Kalcium por Chi készülék
Cordyceps kapszula Chitosan kapszula Kalcium por Chi készülék

 

 

ízületi kopás-arthrosisAz ízületi kopás (arthrosis) sokáig az öregedés velejárójának tulajdonított betegség, ma azonban már tudjuk, hogy akár 20-30 éves korban is jelentkezhet. A fájdalommal és akár súlyos deformitással is járó ízületi kopás részben megelőzhető, kezelésekor gyógyszerek, a homeopátia, végső soron, pedig műtét is szóba jöhet.

Az ízületek működéséhez szükséges porcréteg károsodásával járó arthrosis vezető helyet foglal el a megbetegedési statisztikában: a magyarok 20-25%-át érintik különböző súlyosságú kopásos ízületi elváltozások.

 

Az arthrosis részben öröklött, részben szerzett okokra vezethető vissza. A szerzett okok közül leggyakoribb a súlyfelesleg, a baleset, a gyulladás és olyan statikai rendellenességek, amelyek ízületi kopáshoz vezetnek. A kopásos ízületi betegséget régebben a porc öregedésének tartották, mert idősebb korban gyakrabban kezdődik. Ma azonban már elektronmikroszkópos vizsgálattal a porc öregedése és kopása között különbséget lehet tenni.

 

Mely ízületeket érint?

A kopásos ízületi betegségek közül a csípőízületi kopás elsősorban a férfiakat érinti. Kezdetben a kopás egyoldali, a későbbiekben viszont gyakran kétoldalivá válik. Tünetei közül elsődleges a fájdalom, amely eleinte bejáratódáskor érezhető, később terhelésre fokozódik, majd nyugalomban is jelentkezhet. A fájdalom a lágyékban, a comb belső oldalán, a láb hátsó felszínén keletkezik. Az érintett oldalon nehézkessé válik a cipő, a zokni felhúzása. Gyakori a végtag megrövidülése, amely az izmok zsugorodása és a csípőfej áthelyeződése miatt alakul ki. Az ízület körüli farizmokban sorvadás léphet fel. Csípőízületi kopásra hajlamosítanak a veleszületett csípőficam és a statikai rendellenességek.

 

A térdízületi kopás az 50 év feletti, túlsúlyos nőkön gyakoribb, férfiaknál inkább balesetet követően alakul ki. Tünetei a fájdalom, amely először indítási, azután terhelési, majd nyugalmi jellegű. Megnehezedik a lépcsőn lefelé járás és az ülésből való felállás. Deformálódik, gyakran beduzzad a térdízület, a comb izomzata elvékonyodik. Térdízületi kopásra hajlamosítanak a térdízületi felszínt érintő balesetek, a szalag- és porcsérülés, valamint a statikai elváltozások.

 

A gerinc kopásos elváltozása elsősorban a csigolyák közötti porckorongot, kisízületeket, másodsorban a csigolyatestet és a gerinc szalagjait, inait érinti. Az emberben a gerinc függőleges tartó szerepe folytán a csigolyák közötti porckorongok folyamatos károsodásával kell számolni. Tünetei a fájdalom és a mozgáskorlátozottság az érintett gerincszakaszon, valamint kisugárzó fájdalom, érzészavar, zsibbadás a károsodott ideggyök beidegzési területén.

 

Az ízületi kopás kezelésekor a hajlamosító tényezők korrigálása és az érintett ízület nyugalomba helyezése a cél, a terhelés ugyanis felgyorsíthatja a porc pusztulását.

 

Fizioterápia

Az arthrosis s kezelési lehetőségei közül igen fontos a fizioterápia, amely segít a fájdalom, a merevség leküzdésében, javítja az ízület mozgékonyságát és az izomerőt. Az ízületi kopás heveny szakában fontos feladat az ízület nyugalomba helyezése, tehermentesítése, fájdalomcsillapítás, jégpakolás. Félheveny szakban elektroterápiás (galvániontoforézis, diadinamikus interferenciaáram, stb.) masszázs és gyógytornakezelés.

 

Ha a mozgás már nem provokál fájdalmat, a gyógytorna elkezdhető. A gyógytorna feladata az ízületi mozgások és izomerő megőrzése. Kezdetben a gyógytornát tehermentesített helyzetben végezzük, ügyelve arra, hogy az ízfelszínek minden mozgásterjedelmét kihasználjuk. Idült szakban az elektroterápiás kezelések mellett különböző fürdőkezelések adhatók, és kiegészítő sporttevékenység ajánlott. Derékbántalmak esetén hát-, illetve gyorsúszás, csípőbántalmak esetén úszás és kerékpározás javasolt.

 

Gyógyszerek

Gyógyszeres kezelési lehetőségek közül a nem szteroid gyulladáscsökkentők képezik a kopásos betegségekben alkalmazható szerek legnagyobb csoportját. Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásuk révén jól használhatók a tünetek enyhítésére, azonban a betegség gyógyítására nem képesek.

 

E gyógyszerek nem veszélytelenek, leggyakoribb nemkívánatos mellékhatásuk a gyomor-bélrendszeri panaszok, a gyomor, illetve nyombélfekély kialakulása. Mellékhatásuk kivédésére tartósabb szedés esetén gyomorvédő szereket javasolhatunk. Különböző nem szteroid gyulladáscsökkentőket ne kombináljunk, mert fájdalomcsillapító hatásuk nem összegződik, azonban a nemkívánatos mellékhatások veszélye megnő.

 

Kopásos betegségekben kortikoszteroidok helyi alkalmazására is sor kerülhet. Az ízületbe, illetve az ízület környékére adott szteroid injekció jótékony hatású. Ugyanabba az ízületbe azonban egy évben 34 alkalomnál többször ne adjunk szteroid injekciót. Kopásos ízületi betegségekben gyakran adunk izomlazítókat, melyek az izomfájdalmak oldásában segítenek. Ma már nagyobb választékban porcvédő és porcanyagcsere-javító készítmények is rendelkezésünkre állnak.

 

Homeopátia

Az ízületi kopás miatt fellépő fájdalom és merevség ellen a homeopátia is kínál megoldást injekció, kenőcs, vagy tabletta formájában. A homeopátiás készítmények – melyek előnye a gyógyszerekkel szemben, hogy nem járnak mellékhatással –, aktiválják a porcanyagcserét, gyorsítják a regenerációt, illetve lassítják a degenerációt, továbbá csillapítják a fájdalmat és enyhítik a mozgáskorlátozottságot

 

Műtét

Ha a gyógyszeres és fizikoterápiás kezelések ellenére a fájdalom nem csökkenthető, illetve nagyfokú mozgásbeszűkülés lép fel, ortopédiai műtéti megoldásokra kerülhet sor.

 

A kopásos ízületi betegségek részben megelőzhetők. Fontos az elhízás elkerülése, a rendszeres testmozgás és a helyes táplálkozás. Mindenképpen törekedni kell a veleszületett vagy szerzett statikai rendellenességek kijavítására. Az ízületi kopás egy betegség, és nem egyenlő az öregedéssel. Olyankor alakul ki, amikor az ízületet annak örökletesen meghatározott ellenálló képességét meghaladó károsodás éri. Sajnos viszont ez az ellenálló képesség az évek múlásával csökken.

 

Forrás: vital.hu

 

Cordyceps kapszula Chitosan kapszula Kalcium por Chi készülék
Cordyceps kapszula Chitosan kapszula Kalcium por Chi készülék

 

 

térdfájásA túl sok és túl kevés mozgás egyaránt a térdízület kopásának fokozódásához vezet a középkorú felnőttek körében - derült ki az Észak-Amerikai Radiológus Szövetség (RSNA) éves ülésén bemutatott kutatási anyagból.

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) becslése szerint az Egyesült Államok 85 év feletti lakosságának körében minden második embernél a térd csont-ízületi kopása alakul ki. 2030-ra szám szerint 67 millió diagnosztizált beteget jelenthet a 18 év feletti korosztályból. A Kalifornia Egyetem (UCSF) kutatói korábban felfedezték, hogy az ízületi degeneráció összefügg a testmozgással, az a kutatás azonban csak egy adott időpontot vizsgált. Az új kutatás során az UCSF kutatói a térdporc változásait követték nyomon középkorú felnőtteknél, négy éven keresztül. Mágneses rezonancia alapú T2 relaxációs időt használtak a korai degeneratív változások nyomon követésére. "Az MRI képekből generált T2 relaxációs idők lehetővé teszik a porc biokémiai és molekuláris összetételének elemzését” – mondta el Wilson Lin orvostanhallgató, az UCSF kutató munkatársa. "A sérült porcban fokozott a folyadékmozgás, ami a T2 relaxációs idő megnyúlásához vezet.”

Az UCSF-en végzett Csontízületi Gyulladás Kutatás keretében 205 beteg adatait elemezték a 45-60 éves korosztályból. Kérdőívek segítségével mérték fel a résztvevők fizikai aktivitását. Megmérték a T2 értékeket a jobb lábon a térdkalács, a combcsont és a sípcsont fejecsénél a kutatás kezdetén, valamint kettő illetve négy év múlva. Az eredmények értelmében a megterhelő mozgásformák, mint például a futás összekapcsolható a porc nagyobb mértékű kopásával és a csontízületi gyulladás magasabb kockázatával. "Mikor összehasonlítottuk a különböző csoportok értékeit, felfedeztük, hogy a legaktívabbak T2 ideje növekedő progressziót mutatott” – jegyezte meg Thomas M. Link, radiológus professzor. "Az igen keveset mozgók körében ugyanezt a jelenséget figyelhettük meg. Ez arra enged következtetni, hogy a testedzésnek van egy optimális mértéke az ízületek egészsége szempontjából."

Számos új kapu nyílt meg ezzel a jövőbeni kutatások előtt. A résztvevők egy része akcelerométert viselt. Ez a készülék érzékeli és rögzíti a fizikai aktivitást. "A kutatás során a kérdőívezés szubjektív módszerét használtuk.” – tette hozzá Lin. “Az accelerometer objektívabb képet ad a tényleges mozgásmennyiségről.” A térdporcban bekövetkezett változások mellett a kutatók rámutattak arra is, hogy a T2 relaxációs idő korai jelzője lehet a porcdegenerációnak. "A standard MRI már csak a visszafordíthatatlan elváltozásokat mutatja ki. Az új T2 mérési módszerben az a jó, hogy biokémiai szintről biztosít információkat, így esetleg a még gyógyítható szakaszban ismerhető fel a betegség - folytatta a kutató, aki megjegyezte azt is, hogy akinél magasabb a betegség kockázata (például a családjában már előfordult teljes térdprotézis-beültetés, elhízott, esetleg volt már térdsérülése vagy -műtétje), azok megóvhatják egészségüket a normál testsúly megtartásával, továbbá a kockázatos és megerőltető tevékenységek kiiktatásával.

 

Forrás: vital.hu

 

kalcium por gyerekeknek cink kapszula chitosan kapszula
Kalcium por gyerekeknek Cink kapszula Chitosan kapszula