Független tanácsadó honlapja.

 

 

érszűkület

LábikragörcsAz érszűkület az érelmeszesedés egyik megjelenési formája, amely leggyakrabban a láb verőereiben lép fel.

A jellemzően járáskor jelentkező lábikragörccsel, hideg lábbal járó alsó végtagi érszűkület jelentős mértékben akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése, pedig akár a végtag amputációjához is vezethet.

A világ fejlett országaihoz hasonlóan Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálesetek legnagyobb hányadát: a statisztikai adatok szerint hazánkban közel kétszer akkora a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának aránya, mint az Európai Unió többi tagállamában. Az egyik leggyakoribb érrendszeri probléma a perifériás érbetegség (érszűkület, arterioszklerózis), amely az esetek többségében a lábszár ereiben alakul ki, de a szervezet többi, agyon és szíven kívül elhelyezkedő ereit is érintheti. (Az agy és a szív ereiben természetesen szintén kialakulhat érszűkület, az előbbi esetben agyér betegségről, az utóbbi esetben, pedig szívkoszorúér-betegségről beszélünk.)

Fáradékonyabbá válik a láb, fájdalom a vádliban

Fájdalom a vádlibanA hazánkban mintegy 400 ezer embert érintő perifériás érbetegség sokáig semmilyen panaszt nem okoz, később azonban fájdalom jelentkezhet a vádliban, járáskor, pedig fokozott fáradékonyság léphet fel; a betegség romlásával párhuzamosan a görcs egyre rövidebb távolságok megtétele után jelentkezik, végül nyugalomban is állandósulhat. A felsorolt tünetek már önmagukban is komoly panaszokat okozhatnak, és akadályozhatják a hétköznapi teendők elvégzését, a legsúlyosabb esetekben, pedig akár amputáció is szükségessé válhat.

Az érszűkület kockázati tényezői közül talán a cukorbetegség és a dohányzás a legfontosabbak, de a magas vérnyomás és a vérzsírok emelkedett szintje, továbbá az elhízás is jelentős szerepet játszanak a betegség megjelenésében.

A lábszáron jelentkező érbetegség időben történő felfedezése azért nagyon fontos, mert a szív vagy az agy ereinek - tüneteket egyelőre még nem okozó - károsodását jelezheti előre: ismert, hogy a perifériás érbetegségben szenvedő betegeknél egészséges társaikhoz viszonyítva csaknem kétszeres valószínűséggel alakulhat ki szívinfarktus és/vagy szélütés (stroke). A perifériás keringés zavarának jelentkezése után öt évvel a betegek 70%-a, tíz évvel később, pedig már csak az érintettek fele él: a legnagyobb halálozási kockázatot a már meglévő, de tünetmentessége miatt még fel nem ismert, ezért kezeletlen érbetegség jelenti.

A plakkok kezdetben csak szűkítik, később el is zárhatják az artériát

A perifériás érbetegség gyakorisága 50 éves kor felett jelentősen nő: a betegség kialakulásának elsődleges oka az érelmeszesedés (atheroszklerózis), amelynek során az artériák falában fokozatosan zsírtartalmú anyagok rakódnak le. A lerakódásokba később kalcium, különféle hegekből származó szövetdarabok és más anyagok épülhetnek be, amelyek végül úgynevezett plakkokat alkotnak: a plakkok kezdetben csak szűkítik, később azonban teljesen el is zárhatják az adott artériát, gátolva ezzel a vér folyamatos áramlását.

A fentieken kívül érszűkületre hajlamosíthat a vérrögök kialakulása, az artériák gyulladása vagy mechanikai sérülése (például baleset miatt), a cukorbetegség és egyes fertőző betegségek, például a szifilisz.

A perifériás érbetegség kockázati tényezői

- Ha a családban korábban már előfordult korai szívinfarktus vagy szélütés.

- Ötven év feletti életkor.

- Elhízás és túlsúlyosság (ennek megállapítására használja testtömegindex-kalkulátorunkat).

- Mozgásszegény és/vagy stresszes életmód.

- Dohányzás.

- Rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás hosszabb távon.

- Cukorbetegség.

- Magas vérnyomás.

-         Magas LDL-koleszterinszint (az LDL-t, vagyis az alacsony sűrűségű lipoproteint "rossz" koleszterinnek is nevezik, mivel fokozott koncentrációban történő jelenléte elősegíti az érelmeszesedés kialakulását), továbbá a magas trigliceridszint és a HDL-koleszterin normálisnál alacsonyabb koncentrációja (a HDL-t, vagyis a magas sűrűségű lipoproteint érvédő hatásai miatt "jó" koleszterinként tartják számon).

Lépcsőmászás után begörcsöl a vádli

A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb tünetei a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság, mely pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ez a tünetegyüttes az úgynevezett átmeneti sántítás. Jellemzője, hogy a görcs vagy fájdalom szinte mindig ugyanolyan hosszúságú út vagy lépcső megtétele után lép fel. Súlyosabb esetben a fájdalom éjszaka, nyugalomban is jelentkezhet, illetve fekély is kialakulhat a lábon. A járáskor jelentkező fájdalom mellett érszűkületre utalhat a láb (és/vagy az egész érintett alsó végtag) fázékonysága, a láb (és/vagy a lábfej) hűvös tapintata is.

A megfelelő életmóddal és a kockázati állapotok megszüntetésével jelentősen csökkenthető az érintetteket elsősorban veszélyeztető szívinfarktus és szélütés kockázata.

A dohányzás azonnali abbahagyásával jelentősen mérsékelhetők a tünetek, és csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a perifériás érbetegség (továbbá a szervezet más artériáinak állapota) tovább súlyosbodjon.

A megelőzést szolgálja a kényelmes, puha anyagból készült és megfelelő sarokmagasságú cipő viselése, amelyben a lábujjak szabadon mozoghatnak, ugyanakkor nem túl bő.

A rendszeres testmozgás - akár még a napi félórás séta is - segít a tünetek enyhítésében, egyúttal fokozatosan megnöveli azt a távot, amelyet a fentebb említett tünetek jelentkezése nélkül is könnyedén meg tud tenni a beteg.

A tápanyagokban és vitaminokban gazdag, alacsony zsír- és koleszterintartalmú ételekből álló étrend a testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint kordában tartásával is segíti az érszűkület megelőzését.

Cukorbetegeknek fokozottan kell figyelniük arra, hogy vérnyomásukat a megfelelő értéken tartsuk, valamint hogy lábukat ne érje komolyabb sérülés, hiszen az elhanyagolt sérülések a véráramlás csökkenése miatt akár a végtag amputációjához is vezethetnek.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

Chi gép

Lábmasszírozó szőnyeg

Fokhagymaolaj kapszula

Omega 3 kapszula

Ligetszépe kapszula

 

 

magas vérnyomás szövődményekA magas vérnyomás fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázat. Fokozott terhelést ró a szívre, károsítja az érbelhártya funkcióját és az erek tágulékonyságát, elősegíti az érfalban a vérzsírok lerakódását és gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát.

Ennek következében nagyobb valószínűséggel károsodnak a fontos szerveket ellátó erek is, ami stroke, elbutulás, infarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség és végtagi verőérszűkület formájában jelentkezik.

Számtalanszor hangsúlyoztuk már a szűrőprogramok jelentőségét, hiszen a vérnyomás-emelkedésnek gyakran nincs tünete, vagy csak múló fejfájásként, szédülésként észlelünk egy-egy kiugró értéket.

Ugyanígy, a már kialakult magasvérnyomás-betegségben sem mindig látható előre, kinél fog akár halálos szövődmény jelentkezni.

Ezért fontos a rizikóbecslés, minden hipertóniával kezelt beteg esetében, hiszen a szervi érintettség fennállása esetén, mielőbb el kell kezdeni a megfelelő gyógyszeres kezelést.

A szövődmények egy része vizsgálatokkal relatíve korai stádiumban felismerhető, amikor az eltérések megfelelő kezelés mellett, akár visszafordíthatóak is lehetnek. Emellett a fennálló károsodások alapján, következetni lehet a teljes érrendszer állapotára is.

hypertensionA legkorábban a szemfenéki erek elváltozása látható

Az egyik legkorábban felismerhető eltérés a szemfenéki ereken figyelhető meg. A retina ereiben ugyanúgy kialakulhat érszűkület, mint a koszorúerekben vagy az agyi erekben.

Egy kis műszer, az ophtalmoscop segítségével, szemészeti vizsgálat során jól látható az erek átmérőjének, kanyargósságának megváltozása, súlyosabb esetben a szemfenéken bevérzések, vizenyő, és kis infarktusnak megfelelő fehér foltok jelenhetnek meg.

További szövődmény a szív izomzatának megvastagodása, azaz a balkamra-hipertrófia.

Ennek már az EKG-n is mutatkoznak jelei, szívultrahangos vizsgálattal azonban jól mérhető a kamrafal vastagsága, és számolható a kamrai izomtömeg is.

A megvastagodás oka részben az, hogy a szívnek nagyobb ellenállás ellen kell dolgoznia, de számos hormonális faktor is részt vesz a folyamatban.

A változás maga, azonban nem a szív „erősödését” jelenti, a vastagabb izomzat nehezebben ernyed el, egy idő után az átépülés, kötőszöveti rostok felhalmozódása miatt, az összehúzódó-képessége is csökken, ami szívelégtelenség kialakulásához vezethet. Ezzel együtt romlik a szív vérellátása, meszesednek a koszorúerek is. Gyógyszeres kezeléssel a hypertrophia reverzibilis, visszafordítható lehet.

A vizeletben megjelenő fehérje is figyelmeztet

A kiserek érintettségét jelzi a vizeletben megjelenő fehérje, az albumin, melynek mennyisége tesztcsíkkal, illetve 24 órás gyűjtött vizeletből mérhető.

Amíg a fehérjeürítés kis mennyiségű (30-300mg/nap közötti), microalbuminuriáról beszélünk. Az emelkedett vérnyomás miatt, a vese kis erei áteresztővé válnak a kisebb fehérjékkel szemben.

Vizsgálatok kimutatták, hogy ilyen eltérés esetén fokozott a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata, illetve nagyobb valószínűséggel alakul ki veseelégtelenség. A hosszantartó magas nyomás következtében, a vese kiválasztó funkciója is károsodik, ezt jelzi a kissé megemelkedett urea- (karbamid vagy BUN néven is vizsgálják a laborok), illetve kreatininszint.

A nagyobb erekben jelentkező, érelmeszesedést jelző eltérések is egyszerű módszerekkel szűrhetők.

Rizikónövekedést jelent, ha a nyaki erekben ultrahanggal meszes plakk látható, vagy az erek 2 belső rétegének vastagsága (IMT, intima-media vastagság) meghaladja a 0,9mm-t.

A boka-kar index (az alsó és a felső végtagon mért vérnyomás hányadosa) mérésével, alsó végtagi érszűkületre derülhet fény.

Ha az index értéke kisebb, mint 1, vagyis a lábon mért vérnyomás alacsonyabb, mint a karon, az, az alsó végtag ereinek meszesedésére, szűkületére utal.

A fenti eltérések fájdalmatlan vizsgálatokkal kiszűrhetők, megfelelő kezelésükkel, de főként a vérnyomás 140/90 Hgmm alatt tartásával a súlyosabb szövődmények, mint a szívinfarktus, a stroke, a vesebetegség, elkerülhetők.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

További cikkeink:

Vérnyomás regeneráló

Cholican kapszula

Antilipid tea

 

 

vérnyomásA vérnyomást mindkét oldalon rutinszerűen kell ellenőrizni, mivel a bal és a jobb karon mért értékek közötti különbségek rejtett rizikótényezőkre utalnak - hangsúlyozzák az angliai Exeteri Egyetem kutatói, akik a The Lancet című brit orvosi folyóiratban számoltak be vizsgálataikról.

Az egyetem szakértői 28 korábbi kutatás eredményeit elemezték. E vizsgálatokban részt vevők többségénél a hipertónia kifejlődésének magasabb rizikóját mutatták ki, és csupán az önkéntesek harmada tartozott a magas vérnyomás szempontjából az átlagos kockázati csoportba.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a két karon mért szisztolés értékek közötti 10 higanymilliméternyi különbség rejtett perifériás érbetegségre, az alsó végtagokban kialakuló érszűkületre utalhat.

A 15 higanymilliméteres különbség agyi érbetegség fokozott kockázatára utal, valamint arra, hogy a páciensnél 70 százalékkal magasabb a szív- és érrendszeri betegség miatti elhalálozás kockázata, és 60 százalékkal nagyobb az egyéb okok miatt fellépő mortalitás.

"Noha az összes vonatkozó iránymutatás azt írja elő, hogy a beteg mindkét karján meg kell mérni a vérnyomást, az orvosok ritkán tarják be ezt az előírást" - hangsúlyozza a kutatás.

A szisztolés érték a kar fő artériájában kialakuló nyomást mutatja, amely a szív összehúzódásakor alakul ki, a második érték, pedig a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelzi (diasztolés vérnyomás).

 

Forrás: MTI, A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

További cikkeink:

Omega 3 kapszula

Kínai datolya (jujuba) kivonat

Vérnyomásmérő készülék

TÜSI- harmonizáló készülék

Cholican kapszula

Veican kapszula

Spirulina kapszula

Magas tápértékű kalcium por

TIENS teakeverék

 

 

enyhe strokeKanadai kutatók arról számoltak be, hogy számos enyhe agyi érbetegségen, úgynevezett mini-stroke-on átesett beteg tapasztal súlyos, maradandó fogyatékosságot annak ellenére, hogy az állapotot többnyire túl enyhének tartják a kezeléshez.

A legújabb eredmények arra utalnak, hogy talán ideje átgondolni ezt a hozzáállást.

Súlyos stroke esetén erős gyógyszerekkel, például szöveti plazminogén aktivátorokkal próbálják helyreállítani az agyi véráramlást, a kutatók azonban azt állítják, egyes enyhe agyi érbetegségen (átmeneti vérellátási zavaron - TIA) átesett betegeknek is használhatnak ezek a gyógyszerek. - Az általunk ellátott betegek mintegy 80 százaléka a stroke ebbe a kategóriájába tartozik, csupán kis hányaduk szenved súlyos szélütést – magyarázta a kutatás vezetője, dr. Shelagh Coutts, a Calgary Egyetem neurológusa.

A Stroke szeptemberi kiadásában publikált tanulmányból az derül ki, hogy a vizsgált ötszáz enyhe agyi érbetegségben szenvedő beteg 15 százaléka tapasztalt legalább enyhe fogyatékosságot három hónappal a mini-stroke-ot követően. Az enyhe fogyaték az, ami megakadályoz valamilyen tevékenység végzésében, amire korábban képesek voltunk (pl. autóvezetés), de nem korlátoz személyes ügyeink intézésében. A CT-vizsgálatok azt mutatták, hogy néhány beteg agyi érszűkülettől, mások folyamatos vagy súlyosbodó tünetektől szenvedtek. Az ilyen rendellenességeket tapasztaló betegek esetében több mint kétszer magasabb volt annak kockázata, hogy legalább egy fogyatékosságot tapasztalnak 90 nappal a mini-stroke után. Coutts szerint e betegek járnának a legjobban a vérrögoldó gyógyszerekkel.

Az enyhe szélütés tünetei közé tartozik a test egyik oldalának hirtelen lebénulása, az egyik oldal zsibbadása, szédülés, valamint járás- illetve beszédzavar. Ezek a tünetek hamar elmúlhatnak, de nem szabad semmibe venni, mert elhanyagolásuk akár végzetes is lehet. A kanadai kutatás újból megerősíti a mini-stroke-os és a stroke-os betegek gyors diagnózisának és kezelésének jelentőségét, amivel csökkenteni lehet a kiújulást, és javítani lehet a kimenetelt.

 

Forrás: vital.hu

 

További cikkeink:

Lecitin tartalmú kalcium

Cholican kapszula

 

 
ElsőElőző123TovábbUtolsó