Független tanácsadó honlapja.

 

 

élettartam

InfarktusA nagy görög szigeten halnak meg a legkevesebben szív- és érrendszeri betegségekben, amelyek megelőzésében nagy szerepe van a kíméletes, stressz mentes életmódnak.

Európában a krétai emberek várható élettartama a leghosszabb. Javítja az esélyeiket a sok testmozgás, és a linolénsavban gazdag étrend. Amerikai kutatók tíz éven keresztül világszerte vizsgálták, hogy a lakosságból (100 000 főre számítva) hányan haltak meg infarktusban, és szívkoszorúér-betegségben.

A negatív rekordot nagy fölénnyel érte el Kréta szigete, ahol 100 ezer ember közül mindössze 9 halt meg a világszerte oly sok áldozatot szedő szívbetegségben, pedig az itt élők koleszterinszintje meglepő módon nem is tér el lényegesen a más európai országokban élőkétől.

A vizsgálat nyomán a kutatók immár a rendkívüli védettség okát kezdték keresni, remélve, hogy a titok megfejtése segítheti a fejlett országok első számú közellenségével folytatott harcot. Kutatásaik eredményeként meg is találták a védőanyagot, ami nem más, mint a többek között a különböző (dió-, szója-, oliva- stb.) olajokban megtalálható linolénsav.

Fény derül a titokra!

Kiderült, hogy ezt a telítetlen zsírsavat az 50 éven felüli krétaiak vére háromszor nagyobb mennyiségben tartalmazza, mint például a hollandoké, s ezt speciális étrendjüknek köszönhetik. Magas linolénsav tartalmú vad- és gyógynövények (gyermekláncfű, cikória stb.) fogyasztása napi szinten, és egyik kedvenc eledelük az éti csiga, amely szintén gazdag linolénsavban.

Az életbiztosításnak nevezett krétai étrendnek nyolc fontos eleme van, amelyet naponta (vagy heti rendszerességgel) fogyasztanak. Az európai országok többségében természetesen csak kisebb-nagyobb hiányosságokkal követhető a speciális krétai diéta, hiszen minél északabbra megyünk, annál kevesebb vad- és gyógynövényfaj terem, a csigát pedig - ha mégoly gazdag is linolénsavban - kevesen kedvelik.

Hazánkban is elérhető

Magyarországon is hozzáférhetők azonban olyan élelmiszerek, amelyeket a természet alaposan ellátott a krétai „csodaszerrel”. Ilyen elsősorban a repceolaj - a colza magyar megfelelője -, a szójaolaj és egyes tengeri halak.

Sok linolénsavat tartalmaz a dió és a búzacsíra, kevesebbet a tarkabab. Minthogy a szív- és érrendszeri betegségek hazánkban vezető halálokként szerepelnek, s a várható élettartam tekintetében (férfiak 65,3, nők 74,5 év) szintén a sor végén kullogunk, érdemes ezeket az élelmiszereket beiktatnod az étrendedbe!

Miből, mennyit?

  • Olaj: a colzának nevezett növényi olaj vagy olívaolaj - naponta 3 evőkanál
  • Gabonafélék: reggelire péksütemény vagy müzli, kenyér minden étkezéshez, valamint rizs (naponta 40 dkg)
  • Száraz zöldségek: bab, borsó, lencse - három napra elosztva, hetente 20 dkg (nyers súly)
  • Friss zöldségek: naponta 20 dkg
  • Gyümölcs: naponta 45 dkg
  • Sajt és joghurt: naponta 5-10 dkg
  • Vörösbor: naponta 2-3 pohár

 

Forrás: ElixirOnline, napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Omega 3 kapszula

Fokhagymaolaj kapszula

Cholican kapszula

 

 

Mediterrán étrendA mediterrán étrendet követő, sok zöldséget, gyümölcsöt és halat fogyasztó emberek két-három évvel tovább élnek az átlagosnál – idézte svéd kutatók tanulmányát a The Daily Telegraph című brit napilap.

A Göteborgi Egyetem kutatói több ezer, jelenleg a hetvenes éveiben járó ember egészségét követik nyomon immár több mint négy évtizede. Három tanulmányt végeztek a kutatók a témában, a svéd résztvevőkön kívül dánoknál is vizsgálták a mediterrán étrend hatását, sőt egy csak gyerekek bevonásával készült elemzést is készítettek.

Az Age című szakfolyóiratban közzétett tanulmány megállapítása szerint 20 százalékkal növeli a hosszú élettartam esélyét, ha valaki tartósan mediterrán étrenden él. Ebben az étrendben sok a gyümölcs, a zöldség és a magvak, rendszeresen fogyaszt halat, aki követi, viszont csupán mérsékelten húsokat és tejtermékeket, az étkezésekhez egy-egy pohárka bor is engedélyezett.

Gianluca Tognon kutatásvezető elmondta, hogy az étrend előnyei az ételek antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásában rejlenek. Mint hozzátette, az előnyös hatások már a gyerekeknél is észrevehetők.

 

Forrás: MTI, vital.hu

 

További cikkeink:

Omega 3 kapszula

Spirulina kapszula

Kínai datolya (jujuba) kivonat

Cholican kapszula

 

 

Akár több száz évig élhet az ember jó néhány évszázad múlva egyes kutatók feltételezése szerint - mondta Ungvári Zoltán, az Oklahomai Egyetem docense.

Tudományegyetem Kórélettani és Gerontológiai Intézete vezetőjének meghívására érkezett a baranyai megyeszékhelyre, a Magyar Élettani Társaság idei vándorgyűlésére. A FAMÉ 2011 elnevezésű rendezvényen az oklahomai egyetem kutatói, így Ungvári Zoltán mellett William Sonntag és Csiszár Anna az öregedés különböző aspektusairól tartottak előadást.

Ungvári Zoltán a konferencián rámutatott: a mai napig nem értik, hogy miért élnek bizonyos állatok csupán három évig, míg mások, mint az egyik tengeri kagylófaj, négyszázig, miközben az utóbbi szíve élete során másfél milliárdszor ver. Az oklahomai docens kutatócsoportja abból indul ki, ha megértik, hogyan volt képes az ember 6 millió éves evolúció során megduplázni élettartamát, akkor közelebb kerülnek olyan terápiás megoldásokhoz, amelyek ezt tovább növelhetik.

A kutatóorvos az MTI kérdésére, hogy meddig élhet az ember pár száz év múlva a fejlett világban, azt válaszolta: sok öregedéssel foglalkozó kutató a több száz évet sem tartja kizártnak. Ungvári Zoltán szerint mindez csak akkor következhet be, ha a kormányok és gazdasági szereplők áldoznak az öregedéssel kapcsolatos kutatásokra, amire az Egyesült Államokban már van példa. A docens, aki Koller Ákos volt tanítványa, abban a világhírű laboratóriumban szervez gyakorlatokat, ahol Szent-Györgyi Albert is hosszú ideig folytatott kutatómunkát.

Az Oklahomában kidolgozott, az öregség egészségügyi kérdéseit vizsgáló, azaz a geriátriai oktató program hazai bevezetését együtt tervezi Koller Ákos és Ungvári Zoltán. Ennek keretében orvostanhallgatókat készítenek fel az idős betegekkel való foglalkozásra úgy, hogy az öregkori problémákat, szimuláló segédeszközöket kell viselniük. A kifejlesztők szerint így sokkal, nagyobb empátiával lehet az idős betegekhez viszonyulni.

 

Forrás: MTI, napidoktor.hu

 

 

Európa lakossága leginkább szív- és érrendszeri betegségek miatt hal meg, minden ötödik ember viszont a rák áldozata. Megjelent a WHO-nak az európai régióra vonatkozó legfrissebb egészségügyi jelentése.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO Európai Regionális Hivatala szerdán közzétette az európai országokról háromévente készített egészségügyi felmérés legfrissebb eredményeit. A European health report 2012 című jelentés készítői kedvező tendenciákat, de nagy regionális, nemi és társadalmi egyenlőtlenségeket találtak az egészségügyi változások terén.

Tovább csökkenő gyerekvállalási hajlandóság

A 2012-es Európai Egészségügyi Jelentés 53 ország csaknem 900 millió lakójának adatain alapul. A régió lakossága 1990-hez képest 5 százalékkal gyarapodott. Az előrejelzések szerint ez a szám az elkövetkező években számottevően nem változik: a csökkenő születési rátát (jelenleg már kevesebb, mint 1,75 gyerek jut egy európai nőre) épp hogy ellensúlyozzák majd a bevándorlók. A népesség csökkenése, a születéseket meghaladó halálozások a legtöbb közép- és kelet-európai országban már az 1990-es, 2000-es évek elejétől megfigyelhetők.

A becslések szerint jelenleg 73 millió bevándorló él Európában, ez a teljes népesség 8 százaléka. Csak 2005 óta 5 millióval nőtt a számuk.

 

A legtovább a francia és az olasz nők élnek

Az egész régiót tekintve 1980 és 2010 között 5 évvel nőtt a várható élettartam (71-ről 76-ra emelkedett), amely elsősorban bizonyos halálozási okok, kockázati faktorok és szociális problémák visszaszorulásának köszönhető. A várható élettartamban ugyanakkor nagy különbségek mutathatók ki az egyes országok között: míg Svájcban a születéskor várható élettartam 82,2 év, Kazahsztánban csak 68,7 év.

Nagy különbségek mutathatók ki a férfiak és nők között is: a régióban 2010-re a nők várható élettartama elérte a 80 évet, míg a férfiaké csak 72,5 volt. A két nem várható élettartamában a legkisebb a különbség - kevesebb, mint négy év - Izlandon, Izraelben, Hollandiában és Svédországban, a legnagyobb pedig - tíz évet meghaladó - a volt szovjet tagállamokban: Fehéroroszországban, Észtországban, Kazahsztánban és Litvániában.

A nők egyébként Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban élnek a legtovább: náluk a születéskor várható élettartam elérte a 85 évet, és átlagosan 5-6 évvel élik túl velük egy időben született férfi honfitársaikat.

 

2050-ben már minden negyedik európai 65 év felett lesz

Egy másik kedvező tendencia a halálozási ráta csökkenése, bár ennek mértéke is jelentős regionális eltéréseket mutat, Kelet-Európában magasabb, mint a nyugati országokban. A várható élettartam növekedésével és a halálozási ráta csökkenésével párhuzamosan tovább öregedett az európai népesség: 2050-re a 65 év felettiek aránya várhatóan meghaladja a teljes népesség 25 százalékát. Jelenleg ez az arány 15 százalék.

Ma az európai népesség 70 százaléka él városi környezetben, ez a szám 2045-ig 80 százalékra nőhet. Már most 10 országban meghaladja a 85 százalékot, 8 országban viszont 50 százalék alatt van.

 

A keringési betegségek és a rák okozza a legtöbb halálesetet

Az összes halálozás legnagyobb hányadáért, mintegy 80 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek Európában. A keringési rendszer betegségei (iszkémiás szívbetegség, stroke stb.) okozzák az összes halálozás csaknem felét - és ezeknek az eseteknek a felében magasvérnyomás-betegség áll a háttérben -, míg az összes halálozás 20 százaléka valamilyen rákbetegség számlájára írható. A korai (65 év előtt bekövetkező) halál vezető oka azonban a térség 28 országában ma már nem a szív- és érrendszer betegsége, hanem a rák.

A daganattípusok közül a legalacsonyabb a túlélési ráta a tüdőráknál (14 százalék). A férfiak esetében a daganatos betegségek, okozta halálozások 50 százalékáért a tüdő-, vastagbél-, gyomor- és prosztatarák felelős. A nőknél a listát az emlőrák vezeti, ezt követi a tüdő-, gyomor-, vastagbél, méhnyak- és petefészekrák.

A jelentés kiemeli a cukorbetegséget, mint a régió meghatározó egészségügyi problémáját, amely közvetlen és közvetett módon kihat az agy, a szem, a szív, az érrendszer és a végtagok állapotára is.

A fertőző betegségek, bár Európában ritkábbak, mint más földrészeken, még mindig sok áldozatot szednek, különösen a tbc, a HIV és más szexuális úton terjedő betegségek. Ugyanakkor az AIDS előfordulása a hatékony kezeléseknek köszönhetően csökken, és a tbc okozta halálozások száma is jelentősen, 30 százalékkal mérséklődött 1990 és 2010 között.

 

A moldávok alkoholizálnak a legtöbbet

Az egyik fő egészségügyi rizikófaktor Európában a dohányzás: becslések szerint a 15 évnél idősebbek 27 százaléka rendszeresen dohányzik. Az adatok szerint ott, ahol drágább a cigaretta, kisebb a dohányosok aránya. Egy doboz ára az európai régióban 1 és 10 dollár (körülbelül 230 és 2300 Ft) között mozog.

A másik fő kockázati tényező az alkoholfogyasztás, amely a halálozások 6,5 százalékáért okolható. A 15 év felettiek körében az egy főre jutó alkoholfogyasztás a régióban az előző jelentéshez képest nem változott: évente 10,6 liter. Országonként azonban nagy a szórás: míg Moldáviában az éves átlagos alkoholfogyasztás 21 liter, Tadzsikisztánban csupán 0,5 liter/fő. A jelentés utal egy közelmúltban megjelent tanulmányra, amely igazolta az alkoholárak, és az alkohol okozta halálozások közötti összefüggést. Ha az alkoholárak csökkentek egy országban, a 40-69 év közötti lakosság körében az alkohol okozta elhalálozás 17-40 százalékkal növekedett.

 

alkoholfogyasztás dohányzásMagyarország dohányzásban és alkoholfogyasztásban van az élmezőnyben

A legtöbb mutatót tekintve a jelentés szerint Magyarország a mezőny alsó felében- harmadában helyezkedik el, ami nem túl jó bizonyítvány, tekintve, hogy a WHO európai régiójába az összes volt szovjet tagállam is beletartozik. Amiben viszont a legrosszabbak között vagyunk, az a dohányzás, a tüdőrák okozta halálozások és az alkoholfogyasztás.

Magyarországon a férfiak 37 százaléka dohányzik, ezzel 13-dikak vagyunk a listán, összehasonlításképpen a listavezető Örményországban a férfiak 57 százaléka dohányos, a lista utolsó helyén álló svédeknél viszont csak 15 százalékuk. A nőket tekintve viszont Montenegró után másodikak vagyunk: a magyar nők 29 százaléka cigarettázik. Érdekes módon ez az arány a nőknél épp Örményországban a legalacsonyabb (2 százalék).

A 15 év felettiek körében mért egy főre jutó alkoholfogyasztás nálunk évi 14 liter körül van, ezzel 53 ország közül a tizedikek vagyunk. Luxemburgot kivéve csak közép- és kelet-európai országok előznek meg bennünket, többek között szomszédaink: Csehország, Szlovénia, Románia, valamint Észtország, Fehéroroszország és Litvánia.

 

Biztonságosabb lett a szülés és a közlekedés

A világon Európában a legalacsonyabb a gyermekhalandóság (1000 élve születésre 7,3 haláleset jut), ami az 1990-es adatokhoz képest látványos, 54 százalékos csökkenést jelent. Az egyes országok között e tekintetben is nagy különbségek vannak. Felére csökkent 1990 óta az anyai halálozás gyakorisága is: 2010-ben 100 000 élveszülésre 13,3 anyai haláleset jutott.

2010-ben feleannyian haltak meg közlekedési balesetben, mint húsz évvel korábban, és - az 1990-es évek közepén megfigyelt átmeneti növekedés után - Európa-szerte 24-40 százalékkal csökkent az öngyilkossági ráta. A csökkenés a 2008-ban kezdődött gazdasági válsággal párhuzamosan lelassult.

 

Az egészség nem pusztán a betegség hiánya

A 2012-es jelentés kiemelt témája a jóllét, amely az 53 tagország által 2012 szeptemberében elfogadott új európai egészségügyi stratégia, az Egészség 2020 program szerves része.

A WHO alapokmánya szerint az egészség "nem pusztán a betegség vagy panasz hiánya", hanem "a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota". A WHO Európai Regionális Hivatala a szervezet több mint 60 éves fennállása óta először tesz kísérletet arra, hogy definiálja a jóllétet, kidolgozza a mérésére alkalmas módszereket, és 2013 végére regionális célkitűzéseket és mutatókat dolgozzon ki. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a jóllét és az egészség "interaktív és többdimenziós fogalmak", amelyeket részben ugyanazok a tényezők befolyásolnak, például az egészségügyi rendszer.

A jó életminőség biztosítása nem tartozik egyetlen szektor vagy szolgáltatás hatáskörébe, hanem számos tényező határozza meg. Ezért a javításához az egész kormányra és az egész társadalomra, kiterjedő intézkedésekre van szükség a jelentés szerint.

 

Forrás: origo.hu

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó