Független tanácsadó honlapja.

 

 

életkor

hosszú élet - kutyaÁllítólag a kutya az ember legjobb barátja. A legújabb kutatás most azt mutatja, hogy négylábú barátunk lehet a hosszú élet titka.

A mérföldkőnek számító vizsgálat szerint a kutyatartás, a boldog házasság és a sok barát lehet a kulcs a hosszú élethez.

Az 1940-ben indított Grant tanulmány fiataltól idős koráig vizsgált 200 fiatal, egészséges, fehér amerikait, és közben kétévente készítettek értékeléseket. Az eredményekből az, derült ki, hogy az élettartamnak sokkal inkább a boldogsághoz, mint a társadalmi osztályhoz van köze.

A tanulmány jelenlegi vezetője elmondta, hogy a boldog és hosszú élet kulcsát a jó kapcsolatok jelentik. A kutatásban részt vevő 31 egyedülálló férfi közül csupán négy van még mindig életben, míg a „jó kapcsolatokkal rendelkezőknek” több mint egyharmada él.

A kutatók azt is elmondták, hogy bár a szerető család rendkívül fontos, sokan meglepődnének, hogyan képesek az emberek 70 és 90 éves kor között, nagy nélkülözések közepette is szeretetet találni. „Ha valaki boldog szeretne lenni, és nincs éppen kéznél egy hathónapos csecsemő, akit babusgathatna, szerezzen egy kiskutyát”. „A boldogsággal kapcsolatos eredmény az, hogy a boldogság szó helytelen. A boldogságra a következő szavak a legmegfelelőbbek: érzelmi intelligencia, kapcsolatok, öröm, kötődés és rugalmasság.”

A kutatás szerint a házasság sokkal több elégedettséget okoz 70 éven felül. Azt pedig, hogy hogyan öregszünk 80 éven felül sokkal inkább az 50 éves korunk előtt kialakított szokásaink, mint a genetika befolyásolja. „Úgy tűnik, hogy a méltóságteljes és életerővel teli öregedésre saját magunk nagyobb hatással vagyunk, mint a sorsszerű génállományunk.”

 

Forrás: vital.hu

 

omega 3 kapszula Chi gép
Omega-3 kapszula
Chi gép
 

kézfogásA biológiai életkor mérésére szolgáló fizikai teszt jól mutathatja az öregedés mértékében jelentkező, a különböző populációk közötti különbséget.

A kézfogás sokat kifejez személyiségünkről: az erőt, a bizalmat, az egészségi állapotot és az agressziót. Most Serguei Scherbov és Warren Sanderson (Stony Brook Egyetem, New York) azt állítják, hogy az öregedés felmérésére is alkalmazható, ugyanis kapcsolatba hozható a halálozással, a rokkantsággal, a szellemi hanyatlással, illetve a betegségekből való felépülés készségével. A kutatók erre a következtetésre az öregedés biológiai jelenségével foglalkozó, 50 korábban publikált tudományos közlemény elemzésének segítségével jutottak.

Például egy 65 éves, alapfokú végzettséggel rendelkező, kaukázusi hölgy kézszorítása ugyanolyan erősnek bizonyult, mint egy 69 éves, középfokú végzettséggel rendelkező hölgyé. Vagyis ha a különbség oka nem a valós életkor, ez azt jelenti, hogy a csak alapfokú végzettséggel rendelkező 4 évvel hamarabb öregszik. Ennek kapcsán a két kutató egy igen nagy összegű európai tudományos kutatási projekt keretein belül kezdte regisztrálni a különböző életkor, egészségi állapot, rokkantsági státusz és más demográfiai tényezők melletti kézfogási karakterisztikát.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

hossú életkorBele lehet-e halni az öregségbe? – Ebben a kérdésben még gyakorlott gerontológusok véleménye sem egyezik sokszor.

Boga Bálint gerontológus professzor több évtizedes praxisa alatt nem találkozott egyetlen olyan idős korban elhunyttal sem, akinek a halálát az a bizonyos végelgyengülés okozta volna, amire néhány országban elfogadottan hivatkoznak a statisztikákban, a halotti jegyzőkönyvek alapján.

Mostanában egyre többször hallani ezzel a témával kapcsolatban az időskor kutatásával foglalkozó szakemberek, gyakran egymásnak is ellentmondó véleményét. Nem véletlenül, hiszen az előrejelzések szerint az „öregek kora” jön el, 2030-ra több mint egymillió 100 éves ember lesz a világban. Vagyis az életkor egyre inkább kitolódik, szinte matuzsálemi határokig, vagyis az „öregedési index” emelkedő tendenciát mutat.

Ahogy Székács Béla, a Magyar Geriátriai és Gerontológiai Társaság elnöke mondja, az öregedés természetes folyamat. „Ennek a folyamatnak viszont igen sokféle változata van. Gyakorlatilag ahány ember, annyiféle. Nincs két egyformán öregedő azok között a 2 millió 60 éven felüliek között sem, akik közöttünk, nálunk élnek. Mindenki az idilli, szép öregkort képzeli el magának, csakhogy ezért igen sokat kell tenni, és már fiatal korban. Nem csak az egészségügynek, az egyénnek, a pácienseknek is. Csodaszer nincs, annak ellenére, hogy egyre több szerencselovag kísérli meg varázsbogyókkal, különleges készítményekkel, drága, és hatástalan szerekkel garantálni az örök ifjúságot.”

Az időskor biológiai, fiziológiai folyamatáról sokan, sokféleképpen írtak. Fritz Reimann pszichoanalitikus, Az öregedés művészete című munkájában határozottan azt a nézetet vallja, hogy az öregkor formálható, alakítható, de vannak olyan dolgok, amelyekbe bele kell törődnünk. Később és hosszabban öregszünk, köszönhetően nagyrészt az egyre fejlődő tudománynak, a jobb, hatékonyabb egészségügyi ellátásnak, a fejlettebb diagnosztikai módszereknek. Elméletileg valóban élhetnénk akár 120-130 évig is, csakhogy a szervezetet az élet során sokféle kórokozó ártalom éri.

Szervezeti, és működésbeli ártalmakról van szó, - mondja Székács professzor - és az ezek következtében létrejövő változások összessége vezet végső soron a halálhoz. Egy szerv, vagy szervrendszer, valamilyen funkció gyors leromlása mindig kóros változás, és nem a normális öregedés következménye.” Vagyis csak az időskor nem elég ok a halálra. Az energia elvesztése, a végelgyengülés mögött általában mindig van valamilyen valódi halálok. Székács professzor szerint a gazdaságilag fejletlenebb országokban gyakran elfogadják halálokként a végelgyengülés megjelölést, éppen a diagnosztika elmaradottsága miatt. De olyan eset is előfordul, amikor van halálok, csak nem diagnosztizálható, nem mutatható ki.

A 30-as, 40-es években még az időskori halálokok között 16 százalékban szerepelt a végelgyengülés megjelölés. Ma – bár maga az öregedési folyamat elvezethet idáig elvileg – gyakorlatilag a legtöbb országban konkrét kórmegállapítást és kórmegjelölést fogadnak csak el a halálozási jegyzőkönyvön.

Bár az öregedés folyamata kétségtelenül kedvezőtlen változásokkal jár, amelyek nyomán könnyebben kialakulhatnak kóros elváltozások, lassítani lehet, ha elkerülni végleg nem is az időskorral járó biológiai, és pszichés terheket. Ezért viszont dolgozni kell, a szervezet állandó karbantartásával, a testi és szellemi aktivitás megőrzésével, kiegyensúlyozott életmóddal.

Mindehhez a tudomány a maga módján járul hozzá, a geriátria fejlődésével, a genetika és őssejtkutatás előrehaladásával, azokkal a modern terápiákkal, amelyek az immunrendszer erősítését szolgálják. Goethe szerint „az öregkort nem megélni, elviselni művészet”. Úgy tűnik, a megállapítás egyre időszerűbb lesz, ha tétlenül, beletörődve várjuk az évek múlását.

Bár a WHO a 70 éven felülieket tekinti hivatalosan időseknek, az emberi életkor felső határa elméletileg akár 120-130 év is lehetne, ha nem jönne közbe valamilyen betegség, amely miatt korábban következik be a vég.

Az Egészségügyi Világszervezet határozott álláspontja az, hogy egyre többen érnek meg az átlagnál magasabb életkort, és nem is szervi bántalom, vagy betegség következtében veszítik el életüket, hanem a „természetes kopás”, elhasználódás, energiavesztés következtében. Ezért célszerűnek látják, hogy – talán már a következő évben – mindenképpen felveszik a hivatalosan is elfogadható halálokok listájára az öregkori végelgyengülést.

 

Forrás: MTI-Press, nyest.hu

 

ligetszépe kapszula maca tabletta chi gép vérnyomás regeneráló
Ligetszépe kapszula Maca tabletta Chi gép Vérnyomás regeneráló

 

 

alvás időskorÉdesen alszik az idősebbek többsége

A Pittsburgh Egyetem új kutatása megkérdőjelezte azt a nézetet, hogy az idős, nyugdíjas korú emberek korábban mennek aludni, és hajnalban ébrednek. Kiderült ugyanis, hogy az idősek többsége valójában alvászavaroktól mentesen és jól alszik.

A kutatók 1200 hatvanöt éves vagy annál idősebb nyugdíjast hívtak fel telefonon, hogy alvási szokásaikról érdeklődjenek.

Az eredményekből kiderült, hogy a megkérdezettek közel fele átlagosan 7,5 órát alszik éjjelente, este 23 és reggel 7:30 között. Emellett a megkérdezettek 75 százaléka több mint 6,75 órát alszik naponta, és csupán a fennmaradó egynegyed nyilatkozott úgy, hogy 6,7 óránál kevesebbet alszik. Ez azért is fontos információ, mert az egyén szempontjából az alvás minősége sokkal, nagyobb hatással van az egészségre, mint az életkor. Az időskori nappali aluszékonyság is inkább a szedett gyógyszerek mellékhatásaihoz, illetve a rossz éjszaki alváshoz köthető, mintsem a korhoz.

Timothy Monk, a Pittsburgh Egyetem és Orvosi Központ pszichiáter professzora szerint az eredmények azt sugallják, hogy az idősek többsége jobban alszik, mint azt gondolták. "Az a sztereotípia, miszerint a nyugdíjasok este nyolckor mennek lefeküdni és indokolatlanul aluszékonyak napközben, elég pontatlan. Ez arra utal, hogy a mai 60-asok valójában az új 40-esek" - fűzte hozzá a kutató.

A szakemberek szerint bár valóban előfordul, hogy valaki nyugdíjas korában rosszabbul alszik és napközben aluszékonyabb, az ilyesmi hátterében valamilyen betegség, vagy egy gyógyszer mellékhatása állhat, amit érdemes kivizsgáltatni.

A tanulmány a Healthy Aging and Clinical Care in the Elderly oldalain jelent meg.

 

Forrás: hazipatika.com

 

paplan és matracvédő antilipid tea chitosan kapszula chi gép
Paplan és matracvédő Antilipid tea Chitosan kapszula Chi gép