Független tanácsadó honlapja.

 

 

álmosság

paplan és matracvédő antilipid tea chitosan kapszula chi gép
Paplan és matracvédő Antilipid tea Chitosan kapszula Chi gép

álmosságEgy szűk körű kutatás kimutatta, hogy az elfogyasztott élelmiszerek befolyásolhatják álmosságunk és éberségünk szintjét.

A Pennsylvania Állami Egyetem orvosi karának kutatói 31 egészséges, nem elhízott, 18 és 65 év közötti, normálisan alvó személy álmosság / éberség szintjét vizsgálták, majd elemezték étrendjüket.

 

Kiderült, hogy a nagyobb mennyiségű zsírfogyasztás a napközbeni álmosság magasabb szintjével, a nagyobb mennyiségű szénhidrát bevitel, pedig az éberség magasabb szintjével áll összefüggésben.

 

A fehérjefogyasztás és az álmosság / éberség szintje között azonban nem találtak összefüggést. Az eredmények nem függtek a résztvevők életkorától, testtömeg-indexétől, teljes alvásmennyiségétől és teljes kalóriabevitelétől - derült ki az Associated Professional Sleep Societies júniusi Baltimore-i konferenciáján közzétételre kerülő kutatásból.

 

A kutatást vezető Dr. Alexandros Vgontzas elmondta, hogy a rendkívüli napközbeni álmosság és a kimerültség egyre inkább elterjed a mai világban. A mostani eredmények azt mutatják, hogy a zsírban gazdag étrend akut módon csökkenti az éberséget, ami jelentősen befolyásolhatja az emberek működőképességét, és negatívan hat a biztonságra. A zsírdús étrend ráadásul bizonyos daganatos betegségek és a szívbetegség kockázatát is megnöveli.

 

Forrás: hazipatika.com

 

paplan és matracvédő antilipid tea chitosan kapszula chi gép
Paplan és matracvédő Antilipid tea Chitosan kapszula Chi gép

 

 

álmosság orexinDélutáni álmosság – a fehérje, nem pedig a szénhidrát tart minket ébren

Egy nemrég végzett angol kutatás eredményei szerint a fehérje, nem pedig a cukor (szénhidrát) az, amely stimulálja az ébrenlétért felelős agysejteket és mondja azt a szervezetnek, hogy égessen kalóriát, így téve lehetővé a testsúlyunk megtartását.

A kutatás vezetője, Dr. Denis Burdakov és munkatársai a „Neuron” c. szakfolyóiratban jelentették meg beszámolójukat. Az eredmények azt sugallják, hogy felfedezésük az elhízás és az alvászavar jobb megértését is elő fogja segíteni.

Dr. Burdakov, aki a Cambridgei Egyetem (UK) Metabolikus Tudományok Intézete (Farmakológiai Osztály) előadó tanára és munkatársa, elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a tudósok már korábban is megállapították azt, hogy az agy „orexin” néven ismert sejtjei küldenek olyan elektromos jeleket, amelyek az ébrenlétet stimulálják, és amelyek azt mondják a testnek, hogy energiát égessen el. Dr. Burdakov és munkatársai ezen ismeretek területén akartak továbblépni és rájönni arra, vajon ezeket a jelzéseket a speciális étkezési tápanyagok vajon befolyásolják-e.

„Az alvási minta, az egészségi állapot és a testsúly egymásba fonódó dolgok. A váltóműszak és az elégtelen táplálkozás hízáshoz vezethetnek. Az orexin sejtek által kibocsájtott elektromos impulzusok stimulálják az ébrenlétet és mondják azt a szervezetnek, hogy égessen kalóriát. Kíváncsiak voltunk, vajon az étkezési tápanyagok megváltoztatják-e ezeket az impulzusokat.” – mondta Dr. Burdakov a sajtónak.

Az agy hipotalamusz területén lévő orexin sejtek egy orexin/hipokretin nevezetű stimulánst szabadítanak fel, amely szabályozza az energia egyensúlyt, az ébrenlétet és a jutalmazást. Az már ismert tény, hogy ezen, különleges sejtek pusztulása narkolepsziához (rohmokban jelentkező kóros álmosság) és súlygyarapodáshoz vezet.

Kutatásuk során Dr. Burdakov és kollégái a különböző tápanyagok orexin sejtekre gyakorolt hatásait hasonlították össze. Felfedezték, hogy az aminosavak, a fehérjék építőkövei, sokkal jobban stimulálták az orexin sejteket, mint bármilyen más tápanyag.

„Megmutatjuk, hogy az orexin/hipokretin sejteket a táplálkozás szempontjából releváns aminosavak stimulálják, mind az agyszeletekkel folytatott „patch-clamp” módszerrel történő kísérletek, mind a c-Fos expresszió vizsgálatok során, amelyeket az élő egerek centrális vagy perifériális agyterületébe történt aminosav bejuttatást követően végeztünk el.” – írják a tudósok a publikációjukban.

A „patch-clamp” módszer a feszültségzár módszer továbbfejlesztett, miniatürizált, „folt” változata: e módszerrel született az a felfedezés, hogy az ioncsatornák a nyitó feszültség körüli értéken pillanatszerűen nyílnak ki, bizonyos ideig meghatározott erősségű áramot engednek át, majd pillanatszerűen záródnak. A c-Fos a molekuláris biológia vagy a genetika területén egy fehérje, melyet a FOS gén kódol.

Ahhoz, hogy ezt a kutatók meg tudják mutatni, megvilágították a meglehetősen nehezen megfogható orexin sejteket, mégpedig azáltal, hogy a genetikailag módosított egereket felhizlalták, hogy az orexin sejtjeik képesek legyenek fluoreszkálni. Ezt követően juttatták be az állatokba a különböző tápanyagokat, beleértve az aminosav keverékeket is, amelyek a tojásfehérjéhez voltak hasonlatosak és a fluoreszkálás megfigyelése révén rögzítették az orexin sejtek impulzusait.

Korábbi kutatási munkáik során már megállapították, hogy a glükóz blokkolta az orexin sejtek aktivitását és ez volt az, ami elvezetett ahhoz az ötlethez, hogy az étkezések utáni álmosságot ez a jelenség okozhatja. Így aztán ezen, friss kutatási munka folyamán megvizsgálták a cukor és a protein (fehérje) közötti interakciókat is. Ennek alapján megállapították, hogy az aminosavak megakadályozták, hogy a glükóz (cukor) blokkolja az orexin sejtek aktivitását:

„...az aminosavak fiziológiai koncentrációban való jelenléte elnyomta az orexin/hipokretin sejtek glükóz válaszát.” – írták a publikációban. Más szavakkal, úgy tűnik, hogy a cukor vagy a szénhidrátok által kiváltott étkezés utáni álmossággal a protein ellenakcióba lép.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az orexin sejtek inkább érzékenyek a tápanyag egyensúlyra, mint az őket körülvevő (agyi) folyadék nettó kalóriatartalmára. A kutatók szerint az eredményeik segíthetnek annak a megmagyarázásában, hogy a fehérjében gazdag étkezések után az emberek miért érzik kevésbé nyugodtnak magukat és inkább ébernek, mint a szénhidrátban gazdag étkezések után.

Dr. Burdakov szerint az eredményeik nagyon izgalmasak, mivel „racionális” módszerrel szolgálnak ahhoz, hogy a különleges agyi sejtjeinket sokkal vagy kevésbé érzékennyé tudjuk „finom” hangolni, mégpedig csupán azáltal, hogy változtatunk az étkezésen. Úgy tűnik, hogy legalább egyes agyi sejtek reagálnak a táplálék összetételére és nem, pedig arra, hogy a tápanyagok jelen vannak-e vagy sem.

Dr. Burdakov állítja, további információkra van szükségük azzal kapcsolatosan, hogy a táplálkozás hogyan hat az alvásra és az étvágyra, ha tökéletesíteni akarják azokat a módszereket, amelyek segítségével a mai társadalom tagjai szembe szállhatnak az elhízással és az álmatlansággal:

„Jelen kutatásunk azt sugallja, hogy ha valaki választhat a lekváros pirított kenyér vagy a tojás fehérjés pirított kenyér között, akkor az utóbbit kell, hogy válassza.”- magyarázza a doktor, majd hozzáteszi: „Bár mindkettő tartalmazhatja ugyanazt a kalóriaértéket, egy darab protein elfogyasztása azt fogja mondani a testnek, hogy az elfogyasztott kalóriából több kalóriát égessen el.”

 

Forrás: diagnozis.hu

 

További cikkeink:

Spirulina kapszula

Lecitin tartalmú kalcium

 

 

kávéSokan egy csésze kávétól ébredünk fel reggelente, legalábbis ezt feltételezzük, pedig egy tanulmány szerint ez inkább a kávé hatása iránti elvárásunkon múlik, és nem a koffeintartalmán.

Amikor a Kelet-Londoni Egyetem kutatói a vizsgálatukba bevont önkénteseknek azt hazudták, hogy reggeli – valójában koffeinmentes – kávéjukban volt koffein, akkor azt figyelték meg, hogy az alanyok hangulata és teljesítménye jelentősen javult. Néhányan még annál is jobban teljesítettek a koffeinmentesnek hazudott kávé után, mint azok, akik valódi koffeinnel itták reggeli italukat és így is tudták.

Tesztsorozatukat úgy tervezték meg a kutatók, hogy az mérje a résztvevők mentális teljesítőképességét, reakcióidejét és hangulatát. A vizsgálatba nyolcvannyolc 18 és 47 év közötti kávéimádót vontak be, akik naponta legalább két csészével vesznek magukhoz a fekete nedűből.

A koffein valóban élénkítőszer, amely az agyban fejti ki hatását, segít az álmosság és fáradtság leküzdésében. A The Daily Telegraph online kiadása által idézett eredmények azonban arra utalnak, hogy a kávé élénkítő, "feldobó" hatását legalábbis részben a koffein erejével szembeni pozitív elvárásunk okozza. Ez a várakozás olyan erős, hogy még akkor is hat, amikor maga a hatóanyag nincs is jelen.

 

Forrás: MTI, vital.hu