Független tanácsadó honlapja.

Étrend-kiegészítők Tiens termékek

 

 

A test pénzt követel

gyógyszerekA kutatás adatai valóban meglepőek: alig törődünk az egészségünkkel, de gyógyszerekre vagyonokat költünk.

Szinte már közhely, hogy a magyarok többsége csak akkor megy orvoshoz, ha már nem tud járni.

Az okok azonban nem csupán a restségünkben rejlenek, alapvetően ugyanis nem bízunk az egészségügyi rendszerben. Ez derül ki, legalábbis a Cofidis Hitel Monitor kutatásából.

A legtöbb megkérdezett szerint az állami egészségügyi ellátás egyre romlik, a lakosság 56 százaléka, pedig úgy érzi, hogy a színvonalas ellátásért fizetni kell, ugyanakkor csak 36 százalékuk hajlandó áldozni is érte. A kutatás azonban nem elsősorban az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmunkra, hanem az egészségmegőrzésünkkel kapcsolatos kiadásainkra volt kíváncsi.

Tudjuk, de nem tesszük

Mindenki tisztában van az egészséges élet alapvető tudnivalóival, ám csak kevesen tesznek is érte. A dohányosok száma minden tiltás ellenére alig csökken, mint ahogy mind többen néznek napi rendszerességgel a pohár fenekére is, viszont csak alig páran sportolnak, és az egészséges táplálkozás kritériumain is megbukna a legtöbb háziasszony.

A Cofidis kutatásának adataiból kiderül, hogy relatíve kevesen tesznek meg mindent azért, hogy megőrizzék az egészségüket: mindössze 43 százalék törekszik arra, hogy egészségesen étkezzen, 41 százalék jár el rendszeresen szűrővizsgálatokra, és 22 százalék sportol rendszeresen. A lakosság kevesebb, mint fele (42 százalék) vallja magáról, hogy aktívan tesz az egészségéért.

Fájdalmas kiadások

Az egészségtelen életmód mellett a kutatás nem meglepő eredménye, hogy elsősorban nem a megelőzésre fordítjuk a pénzt, hanem a kezelésekre. A 18–69 éves hazai lakosság megközelítőleg átlagosan 100 000 forintot fordít az egészségének megőrzésével kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra éves szinten. Még ennél is többet költenek az 50–69 évesek, a felsőfokú végzettségűek, a fővárosiak és az átlag feletti jövedelemmel rendelkezők. Talán a kevéssé egészségtudatos életnek köszönhető, hogy a legtöbbet nem a megelőzésre, hanem már a kezelésre, vagyis gyógyszerekre költünk, ebből az összegből ugyanis évente 54 000 Ft-ot tesznek ki a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, 19 000 Ft-ot a különböző, egészség megőrzésére szolgáló eszközök és 35 000 Ft-ot a kezelések, egészségügyi szolgáltatások.

Első a gyógyszer

Ha az éves 54 ezer forintot, melyet gyógyszerre, gyógyhatású készítményre költünk, havi bontásban szeretnénk megvizsgálni, azt látjuk, hogy a megkérdezettek 73 százaléka vásárol valamilyen gyógyszert havi rendszerességgel, 53 százalékuk vitamint, gyógyhatású készítményt, 21 százalékuk bioélelmiszert, 16 százalék, pedig homeopátiás készítményt. Átlagosan összesen havonta 4500 Ft-ot költenek az emberek ezekre a termékekre.

A felmérés szerint 64 százalék nem vásárolt semmilyen, az egészség megőrzésére szolgáló eszközt, készüléket az elmúlt egy évben, és mindössze minden tízedik ember (9 százalék) fordított erre a célra 50 000 Ft-nál nagyobb összeget.

Mit gondolsz az egészségügyi ellátásról?

A kutatásban az állami és a fizetős egészségügyi ellátáshoz való viszonyukról is kérdezték a 18–69 éves felnőtteket. A válaszokból látszik, hogy a megkérdezettek kétharmada csak akkor megy el orvoshoz, ha már konkrét panasza van. Az emberek ugyanis alapvetően elégedetlenek az állami egészségügyi rendszerrel, háromnegyedük ért egyet azzal, hogy állami egészségügyi ellátás egyre romlik.

A többség viszont saját bevallása szerint nem veheti igénybe a fizetős, magán egészségügyi ellátást: 59 százalék szívesebben választaná a magánellátást, de anyagi feltételei ezt nem engedik meg. A válaszolók 56 százaléka érzi úgy, hogy a színvonalas ellátásért fizetni kell, ugyanakkor csak 36 százalék hajlandó áldozni is érte.

Mégis az elmúlt egy évben ennél többen, a 18–69 éves lakosság 41 százaléka vett igénybe valamilyen fizetős egészségügyi szolgáltatást. Ezek közül a fogászati és a nőgyógyászati magánrendelőknek/intézeteknek legmagasabb a részesedésük. Az elmúlt egy évben azoknak, akik fogászati kezelésre szorultak, 74 százaléka egyből magánrendelő ajtaján kopogtatott. Magán nőgyógyászt a megkérdezettek 79 százaléka választott az állami helyett.

 

Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon