Független tanácsadó honlapja.

Étrend-kiegészítők Tiens termékek

 

 

A titokzatos betegség 40 fölött támad

hunington korA Huntington-szindróma egy gyors lefolyású, idegrendszeri megbetegedés, amely az agyban található bizonyos idegsejtek elhalásával jár.

A Huntington-kór örökletes betegség, melynek tünetei leginkább 40 éves kor körül jelentkeznek. Akik ennél fiatalabb korban tapasztalják a tünetek jelentkezését, azoknál valószínűleg a betegség lefolyása is gyorsabb. Gyerekeknél csak nagyon ritkán tapasztalható.

A gyógyszeres kezelés csak a tünetek enyhítését szolgálja, ám a fizikai és szellemi leépülést nem tudja megakadályozni.

A Huntington-kór tünetei

A betegség tünetei egyénenként különböznek, ám a kór általában lassan alakul ki, és a tünetek súlyossága az agysejtek károsodásától függ. A betegek általában az első tünetek jelentkezése után 10-15 évvel meghalnak, bár olyan is akad, aki akár még 20-30 évet is elél. Fiataloknál a betegség lefolyása gyorsabb.

A betegségre utaló korai jelek a következők:

  • A személyiség megváltozása, ingerlékenység, agresszivitás vagy depresszió, az érdeklődés elvesztése.
  • A kognitív képességek romlása: nehézség a döntéshozatalban, új információk megtanulásában, kérdések megválaszolásában, fontos információkra emlékezésben.
  • Egyensúlyi problémák.
  • Akaratlan arcmozgások, grimaszolás.
  • Ezeket a tüneteket általában a család hamarabb érzékeli, mint maga a beteg.
  • A későbbi tünetek a következők lehetnek:
  • Akaratlan rángatózás, izommozgás az egész testen.
  • Komoly koordinációs és egyensúlyproblémák.
  • Kapkodó, gyors szemmozgás.
  • Hezitáló vagy artikulálatlan beszéd, dünnyögés.
  • Nyelési nehézségek.
  • Demencia.

Fiataloknál a Parkinson-kórra jellemző tünetek is jelentkezhetnek, leginkább ájulások, lassú mozgás és izomremegés formájában.

Ha a fent említett tüneteket észleled magadon, fordulj orvoshoz. Amennyiben a családban előfordult a betegség, genetikai vizsgálattal megállapítható, hogy hordozod-e a betegség génjét.

Mivel dominánsan öröklődő betegség, már az egyik szülő érintettsége esetén is nagy valószínűséggel továbbadódik. Van, akinek megnyugvást hoz, ha tudja, mire számítson, mások nem szeretnék tudni, örökölték-e a betegséget.

Kiváltó okok

Amennyiben az egyik szülő beteg volt, az utód 50 százalékos eséllyel örökli a kórt. Mivel az első tünetek csak 40 éves kor után jelentkeznek, sokan csak akkor tudják meg, hogy betegek, amikor már továbbörökítették a betegséget.

Ha a gyermek nem örökölte, a kór nem öröklődik a következő generációban! Ám mindenki, akiben a hibás gén megtalálható, beteg lesz, ha elég hosszú ideig él hozzá.

Nemrégiben felfedezték, hogy a Huntington-kórban szenvedők agyában egy protein gátolja a koleszterin áramlását, márpedig az egészséges agysejtek szempontjából fontos, hogy a koleszterin a megfelelő helyen, a megfelelő mennyiségben jelen legyen. Amennyiben az agysejtek működését valami megzavarja, az befolyásolja a motoros és kognitív funkciókat, illetve a beszédképességet.

Rizikófaktorok

Amennyiben az egyik szülő beteg, az utódnak 50 százalékos esélye van a betegségre, ám ritkán az is előfordul, hogy bármiféle családi előtörténet nélkül alakul ki a Huntington-kór. Ennek oka valószínűleg az apai spermiumok fejlődésében bekövetkező genetikai mutáció.

Komplikációk

A betegség kialakulása után a tünetek egészen a halálig jelen vannak. Noha ezek egyénenként változók, az életfontosságú funkciók, mint a nyelés, evés, beszéd, járás, általában az idő előrehaladtával egyre romlanak.

A depresszió gyakori a Huntington-kórban szenvedőknél, így sokaknál fennáll az öngyilkosság veszélye. Ennek ellenére a halálesetek többsége a betegségből adódó komplikációk eredménye.

 

A teljes cikk elolvasható a WEBBeteg.hu oldalán, otvenentul.hu